Talált 773 Eredmények: Ela
Joáb látta, hogy elõtte és mögötte csatarend alakul ki, azért kiválasztotta egész Izraelbõl a legbátrabb embereket, és felállította õket az arámokkal szemben. (Krónikák I. könyve 19, 10)
Ornan így válaszolt Dávidnak: "Vedd el! Uram és királyom tegye, amit jónak lát. A marhákat is odaajándékozom égõáldozatnak, a cséplõszánt meg hozzá fának, a búzát pedig ételáldozatnak. Mindent odaadok." (Krónikák I. könyve 21, 23)
Az õ feladatuk volt, hogy gondoskodjanak a kitett kenyerekrõl, továbbá az ételáldozathoz, a kovásztalan kenyerekhez, a serpenyõben készített és kevert lepényekhez szükséges lisztrõl, végül az összes ûr- és hosszmértékrõl. (Krónikák I. könyve 23, 29)
a huszonharmadik Delajahura, a huszonnegyedik Maaszjahura. (Krónikák I. könyve 24, 18)
Aszaf fiai közül: Zakkur, József, Netanja és Azareela. Aszaf fiai az atyjuktól függtek, aki a király útmutatása szerint lelkesen kísérte az énekeket. (Krónikák I. könyve 25, 2)
A hetedik Jezareelára, a fiaira és a testvéreire, tizenkettõjükre. (Krónikák I. könyve 25, 14)
Elám, az ötödik, Jehochanan, a hatodik, Eljoenáj, a hetedik. (Krónikák I. könyve 26, 3)
Ez a Selomit és testvérei õrizték a fogadalmi ajándékokat, amelyeket Dávid király és a családfõk felajánlottak mint az ezres, százas és más csoportok elöljárói. (Krónikák I. könyve 26, 26)
Mindent, amit Sámuel, a látóember, Saul, Kis fia, Ábner, Ner fia és Joáb, Ceruja fia felajánlott, és általában minden adomány Selomitnak és testvéreinek õrizetére volt bízva. (Krónikák I. könyve 26, 28)
Dávid felállt, és ezt mondta: "Hallgassatok meg, testvéreim és népem. Én magam akartam állandó hajlékot építeni az Úr szövetsége ládájának, Istenünk zsámolyának. Az építkezést már elõkészítettem, (Krónikák I. könyve 28, 2)
arany- és ezüstedényekre és mindenféle mûvészi munkára. Ki kötelezi el még magát közületek, hogy bármilyen aranyat, ezüstöt vagy mesterek keze által készített ékszert felajánljon az Úrnak?" (Krónikák I. könyve 29, 5)
Az önkéntes felajánlás örömmel töltötte el a népet, mivel õszinte szívvel adták az Úrnak. Dávid király is nagy örömet érzett. (Krónikák I. könyve 29, 9)
