Talált 2379 Eredmények: ősz
Izrael királya tehát kivonult Júda királyával és Edom királyával. Amikor azonban hétnapi járással egy kerülõutat tettek, nem volt víz a seregnek, s a nyomába haladó jószágnak sem. (Királyok II. könyve 3, 9)
De nem volt rá képes. Erre fogta elsõszülöttét, akinek királynak kellett volna lennie helyette, és a falon bemutatta égõáldozatul. De akkor iszonyú harag töltötte el Izraelt, úgyhogy elvonult, s visszatért földjére. (Királyok II. könyve 3, 27)
Erre így szólt Gechaszihoz: "Övezd fel derekadat, vedd kezedbe botomat, és menj el! Ha találkozol valakivel, ne köszöntsd, s ha valaki köszönt, ne viszonozd. Aztán tedd botomat a fiú arcára." (Királyok II. könyve 4, 29)
Amikor Izrael királya elolvasta a levelet, megszaggatta ruháját és felkiáltott: "Hát Isten vagyok én, hogy halált vagy életet tudjak osztogatni? Miért küldte hát ide ezt az embert, hogy szabadítsam meg leprájától? Világosan láthatjátok, csak ürügyet keres, hogy belém köthessen" (Királyok II. könyve 5, 7)
Naamán ezért így szólt: "Ha nem, akkor adjatok szolgádnak egy szekér földet, amennyit egy pár öszvér elhúz, mert szolgád ezentúl nem mutat be égõ- és véres áldozatot másnak, csak az Úrnak. (Királyok II. könyve 5, 17)
Egyik szolgája így felelt: "Nem így történt, uram és királyom, hanem Elizeus, a próféta közölte Izrael királyával szavaidat, amelyeket hálószobádban ejtettél ki." (Királyok II. könyve 6, 12)
Amikor tehát ezek a leprások a tábor széléhez értek, bementek az egyik sátorba, ettek, ittak, elvitték onnan az ezüstöt, aranyat meg a ruhát, majd elmentek elásni. Aztán újra visszatértek, bementek egy másik sátorba, azt is kifosztották és elmentek elásni. (Királyok II. könyve 7, 8)
Erre a nép kivonult és kifosztotta az arám tábort. És egy szea lisztláng egy sékelbe került és két szea árpa szintén egy sékelbe, amint az Úr mondta. (Királyok II. könyve 7, 16)
Hazael megkérdezte: "Miért könnyezik az én uram?" Így felelt: "Mert tudom, hogy majd gonoszul bánsz Izrael fiaival. Megerõsített városait felgyújtod, ifjait kardélre hányod, a csecsemõket és a várandós anyákat kettévágod." (Királyok II. könyve 8, 12)
Izrael királyainak útjain járt, ahogy Acháb háza tette. Acháb házából való volt ugyanis a felesége, s azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében. (Királyok II. könyve 8, 18)
Acháb házának útján járt, s azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében; rokonságban volt Acháb házával. (Királyok II. könyve 8, 27)
Amikor onnét továbbment, találkozott Rechab fiával, Jonadábbal - épp szembe jött vele. Köszöntötte és megkérdezte tõle: "A te szíved is olyan õszinte az enyémhez, mint az én szívem a tiédhez?" Jonadáb azt felelte: "Igen!" "Ha igen, akkor nyújtsd ide a kezed!" Jonadáb kezet nyújtott neki, (Királyok II. könyve 10, 15)
