Talált 215 Eredmények: ünnepi törvény

  • Hiszen a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy az Istennek éljek, mert Krisztussal engem is keresztre feszítettek. (Galatáknak írt levél 2, 19)

  • Nem vetem el az Isten kegyelmét. Mert ha a törvény útján igazzá válhat az ember, Krisztus hiába halt meg. (Galatáknak írt levél 2, 21)

  • Csak azt szeretném tudni tõletek, hogy a törvény szerinti tettek által kaptátok-e a Lelket, vagy úgy, hogy a hitet elfogadtátok? (Galatáknak írt levél 3, 2)

  • Aki tehát a Lelket adja nektek, és csodákat mûvel köztetek, törvény szerinti tetteket hajt végre, vagy a hitet fogadja el? (Galatáknak írt levél 3, 5)

  • Azokat viszont, akik a törvény szerinti tetteikre támaszkodnak, átok sújtja. Az Írás ugyanis ezt mondja: "Átkozott mind, aki nem tartja meg hûségesen, ami a törvényben van." (Galatáknak írt levél 3, 10)

  • Ebbõl nyilvánvaló, hogy a törvény útján senki nem válik az Isten elõtt igazzá, mert "az igaz a hitbõl él". (Galatáknak írt levél 3, 11)

  • A törvény azonban nem a hitbõl származik, hanem: "Aki teljesíti, élni fog." (Galatáknak írt levél 3, 12)

  • Krisztus megváltott minket a törvény átkától, amikor átokká lett értünk. Hiszen az Írás szerint: "Átkozott mind, aki a fán függ." (Galatáknak írt levél 3, 13)

  • Ezzel azt akarom mondani, hogy az Istentõl korábban jogerõre emelt végrendeletet a négyszázharminc esztendõvel késõbb adott törvény nem érvényteleníti, az ígéret tehát nem vesztheti el hatályát. (Galatáknak írt levél 3, 17)

  • Mire való tehát a törvény? A törvényszegések miatt kaptuk, míg el nem jön a leszármazott, akinek az ígéret szólt. Angyalok által lett érvényes, közvetítõ révén. (Galatáknak írt levél 3, 19)

  • Ellentétben áll tehát a törvény Isten ígéretével? Egyáltalán nem. Ha törvénynek lett volna éltetõ ereje, akkor valóban a törvénybõl fakadna az igazságosság. (Galatáknak írt levél 3, 21)

  • Mielõtt a hit elérkezett, a törvény fogott össze és õrzött meg minket a hitnek, amelynek kinyilatkoztatása a jövõre várt. (Galatáknak írt levél 3, 23)


“Não se desencoraje, pois, se na alma existe o contínuo esforço de melhorar, no final o Senhor a premia fazendo nela florir, de repente, todas as virtudes como num jardim florido.” São Padre Pio de Pietrelcina