Talált 1833 Eredmények: Õket
Néha megszelídült a tûz, nehogy égesse az istentelenek ellen küldött állatokat, õk maguk azonban világosan lássák, hogy Isten ítélete üldözi õket. (Bölcsesség könyve 16, 18)
Azt hitték, hogy titkos bûneikkel megbújhatnak a feledés sötét leple alatt, de szétszóródtak, iszonyú döbbenet kerítette õket hatalmába, és rémképek ijesztgették õket. (Bölcsesség könyve 17, 3)
Még az õket befogadó zugban sem szabadulhattak a félelemtõl, hanem ijesztõ zajok zúgtak körülöttük, és félelmetes alakok jelentek meg nekik sötét ábrázattal. (Bölcsesség könyve 17, 4)
Mert akkor is, amikor semmi rémség nem volt, ami ijeszthette volna õket, ha állat szaladt el mellettük, vagy kígyók sziszegtek, megrémültek és ijedelmükben majd hogy meg nem haltak, és még a levegõbe sem igen akartak nézni, holott azt sehogy sem lehet elkerülni. (Bölcsesség könyve 17, 9)
hol félelmetes kísértetek vették üldözõbe, hol lelkük csüggedése bénította meg hirtelen, és váratlan félelem fogta el õket. (Bölcsesség könyve 17, 14)
akár alágördülõ sziklatömbök vad robaja, akár ugrándozó állatok láthatatlan futásának zaja, akár ordító vadállatok bömbölõ üvöltése, vagy visszhang verõdött vissza a hegyek szakadékaiból, minden megfélemlítette és megdermesztette õket. (Bölcsesség könyve 17, 18)
Szentjeidnek azonban ragyogó világosság támadt. Mikor azok hallották hangjukat, de alakjukat nem látták, boldognak magasztalták õket, hogy nem gyötrõdnek. (Bölcsesség könyve 18, 1)
Mivel elhatározták, hogy a szentek gyermekeit megölik, úgyhogy közülük csak egy kitett gyermek menekült meg, büntetésül rengeteg gyermeküket elvetted tõlük, és mind elveszítetted õket a tengernyi vízben. (Bölcsesség könyve 18, 5)
Egyazon halálnem által valamennyinek számtalan halottja volt, úgyhogy az élõk nem gyõzték temetni õket, mert legkiválóbb gyermekeik egy csapásra halálukat lelték. (Bölcsesség könyve 18, 12)
Akkor hirtelen szörnyû álomképek rémítették õket, és váratlan félelem tört rájuk. (Bölcsesség könyve 18, 17)
Mert az álmok, amelyek rémítgették õket, ezt elõre jelezték, nehogy úgy haljanak meg, hogy ne tudnák, miért szenvednek ily kegyetlenül. (Bölcsesség könyve 18, 19)
nevezetesen, hogy - bár maguk sürgették kivonulásukat és sebbel-lobbal elengedték õket - hamarosan mást gondolnak, és üldözõbe veszik õket. (Bölcsesség könyve 19, 2)