Talált 4038 Eredmények: Így
Ezekben a napokban láttam Júdában olyan embereket, akik szombaton odamentek a sajtóhoz, mások gabonakévéket hordtak, szamaraikra rakták õket, borral, szõlõvel, fügével és más rakománnyal egyetemben, és szombaton Jeruzsálembe szállították. Figyelmeztettem õket, hogy ne árusítsanak élelmiszert. (Nehemiás könyve 13, 15)
Megdorgáltam Júda elöljáróit és így szóltam hozzájuk: "Milyen gyalázatos dolgot mûveltek megszegve a szombatot? (Nehemiás könyve 13, 17)
Nem így tettek atyáitok is, és nem ezért zúdította ránk és erre a városra Istenünk ezt a sok bajt? S még fokozzátok az Izraelre zúduló haragot, amikor megszegitek a szombatot!" (Nehemiás könyve 13, 18)
Emiatt megdorgáltam õket, és így szóltam hozzájuk: "Miért töltitek az éjszakát a fal mellett? Ha még egyszer megteszitek, kezet vetek rátok." Attól kezdve többet nem jöttek szombaton. (Nehemiás könyve 13, 21)
Nem így vétkezett Irzael királya, Salamon is? Annyi nép között egyetlen király sem volt hozzá hasonló. Istene szerette, és Isten tette meg egész Izrael királyává. S az idegen asszonyok még õt is bûnre csábították. (Nehemiás könyve 13, 26)
Így megtisztítottam õket minden idegentõl. Visszaállítottam a szolgálati rendet a papok és leviták számára, mindenkinek a beosztása szerint. (Nehemiás könyve 13, 30)
így nem utazhattam oda. Szalmanasszár idejében bõséges alamizsnát osztottam testvéreimnek. (Tóbiás könyve 1, 16)
Achikár szólt az érdekemben, így aztán visszatérhettem Ninivébe. Achikár volt ugyanis a fõpohárnok és a pecsétõr, a kancellár és az államkincstár vezetõje. Asszarhaddon meghagyta hivatalaiban. A rokonságomból származott, az unokaöcsém volt. (Tóbiás könyve 1, 22)
Tóbiás el is ment, hogy testvéreink közt egy szegényt keressen, de visszajött, s így szólt: "Apám!" "Na mi van, fiam?" - feleltem neki. "Apám - folytatta -, valakit megöltek a mieink közül, megfojtották, aztán odadobták a piactérre, még most is ott fekszik." (Tóbiás könyve 2, 3)
Azt felelte: "Ráadásul kaptam, a munkámért járó pénzen kívül." De nem hittem el neki, és ráparancsoltam, hogy vigye vissza a gazdájának. [Egészen kipirultam a méregtõl.] De õ sem maradt adós a felelettel: "Mire mentél az alamizsnáddal és a jótéteményeddel? Csak rád kell nézni és meglátszik, mennyit értek!" (Tóbiás könyve 2, 14)
Ítéleteid igazságosak, vétkeim és atyáim bûnei miatt végrehajthattad õket rajtam. Hiszen nem vettük figyelembe parancsaidat, és nem jártunk igaz úton színed elõtt. (Tóbiás könyve 3, 5)
Aztán az ablaknál állva kitárta kezét, és így fohászkodott: "Légy áldott, irgalomnak Istene! Legyen áldott a neved örökre! Dicsõítsen minden alkotásod örökkön-örökké! (Tóbiás könyve 3, 11)
