Biblia egy év alatt.

A 260. napon Máté 8-10 Jézus számos csodájáról számol be, beleértve a betegek meggyógyítását és a gonosz lelkek kiűzését, valamint a tanítványok misszióba küldését. A Példabeszédek 19:1-4 hangsúlyozza a feddhetetlenség, a tisztánlátás és az igaz ösvények választásának fontosságát, megerősítve a gyakorlati tanulságokat az isteni alapelvekhez való hűséghez.

Fejezet 8

1. Amikor lejött a hegyrõl, nagy népsokaság követte.

2. Egyszer csak odament hozzá egy leprás, leborult elõtte és kérte: "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz!"

3. Jézus kinyújtotta kezét, megérintette, s így szólt hozzá: "Akarom, tisztulj meg!" Erre az nyomban megtisztult leprájától.

4. Ekkor Jézus ezt mondta neki: "Vigyázz, ne mondd el senkinek, hanem menj, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel a Mózes rendelte áldozatot bizonyságul!"

5. Amikor beért Kafarnaumba, egy százados járult eléje, kérve õt:

6. "Uram - szólította meg -, szolgám bénán fekszik otthon, és rettenetesen kínlódik."

7. "Megyek és meggyógyítom" - felelte neki.

8. A százados ezt mondta neki: "Uram, nem vagyok méltó, hogy betérj házamba. Csak szólj egy szót, és szolgám meggyógyul!

9. Magam is alárendelt ember vagyok, s katonák szolgálnak alattam. Ha azt mondom az egyiknek: Menj el! - elmegy, a másiknak: Gyere ide! - odajön hozzám, vagy szolgámnak: Tedd ezt meg! - megteszi."

10. Ennek hallatára Jézus elcsodálkozott és kísérõihez fordult: "Bizony mondom nektek, Izraelben nem találtam ekkora hitet.

11. Ezért mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletrõl és napnyugatról, és letelepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában,

12. az ország fiait pedig kivetik a külsõ sötétségbe. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz."

13. A századosnak pedig ezt mondta Jézus: "Menj, legyen úgy, ahogy hitted!" A szolga még abban az órában meggyógyult.

14. Amikor Jézus betért Péter házába, annak anyósát lázas betegen, ágyban találta.

15. Megérintette kezét, erre megszûnt a láza. Fölkelt és szolgált neki.

16. Amikor beesteledett, sok ördögtõl megszállt embert vittek hozzá. Szavával kiûzte a gonosz lelkeket, és mind meggyógyította a betegeket,

17. hogy beteljesedjen Izajás jövendölése: "Magára vállalta bajainkat és hordozta betegségeinket."

18. Amikor Jézus látta maga körül a sokaságot, meghagyta, hogy keljenek át a túlsó partra.

19. Akkor odalépett hozzá egy írástudó és azt mondta neki: "Mester, követlek téged, bárhová mégy is."

20. Jézus így válaszolt: "A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania."

21. Egy másik tanítványa kérte: "Uram, engedd meg, hogy elõbb elmenjek és eltemessem apámat!"

22. Jézus azonban ezt felelte: "Kövess engem, hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat!"

23. Bárkába szállt, s tanítványai követték.

24. Egyszerre csak nagy vihar támadt a tavon, úgyhogy a hullámok elborították a bárkát. Õ azonban aludt.

25. Odamentek hozzá, fölkeltették és kérték: "Uram, ments meg minket, elveszünk!"

26. Jézus ezt mondta nekik: "Mit féltek, kishitûek?" Aztán fölkelt, parancsolt a szélvésznek és a víznek, s nagy nyugalom támadt.

27. Az emberek csodálkozva kérdezgették: "Ki lehet ez, hogy még a szélvész és a víz is engedelmeskedik neki?"

28. Amikor a túlsó parton Gadara környékére ért, két ördögtõl megszállt emberrel találkozott. A sírboltokból jöttek elõ. Annyira elvadultak voltak, hogy senki sem mert az úton járni.

29. Így kiabáltak: "Mi közünk hozzád, Isten fia? Azért jöttél ide, hogy idõ elõtt gyötörj minket?"

30. Messze tõlük nagy sertéskonda legelészett.

31. Ezért az ördögök kérték: "Ha kiûzöl minket, küldj a sertéskondába!"

32. "Menjetek!" - mondta nekik. Erre kimentek és megszállták a sertéseket, mire az egész konda lerohant a meredekrõl a tóba és vízbe fúlt.

33. A kanászok elfutottak, és a városba érve mindent elmondtak, azt is, ami a megszállottakkal a szemük láttára történt.

34. Az egész város kiment Jézus elé, és amikor megpillantották, kérték, hagyja el határukat.

Fejezet 9

1. Erre bárkába szállt, átkelt a tavon és városába ment.

2. Ott egy hordágyon fekvõ bénát hoztak hozzá. Hitüket látva Jézus e szavakkal fordult a bénához: "Bízzál, fiam, bocsánatot nyernek bûneid!"

3. Néhány írástudó erre azt gondolta magában: "Ez káromkodik."

4. Jézus belelátott gondolataikba, ezért megkérdezte: "Miért gondoltok magatokban rosszat?

5. Mi könnyebb? Azt mondani, hogy bocsánatot nyernek bûneid, vagy azt, hogy kelj föl és járj?

6. Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bûnök megbocsátására!" Ezzel a bénához fordult: "Kelj föl, fogd ágyadat és menj haza!"

7. Az fölkelt és hazament.

8. Ennek láttán félelem fogta el a népet, és dicsõítette az Istent, hogy az embereknek ekkora hatalmat adott.

9. Amikor Jézus továbbment, látott egy Máté nevû embert, amint ott ült a vámnál. Szólt neki: "Kövess engem!" Az felállt és követte.

10. Amikor késõbb vendégül látta házában, sok vámos meg bûnös jött oda, s Jézussal és tanítványaival együtt asztalhoz telepedett.

11. Ezt látva a farizeusok megkérdezték tanítványaitól: "Miért eszik mesteretek vámosokkal és bûnösökkel?"

12. Jézus meghallotta, és így válaszolt: "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek.

13. Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bûnösöket."

14. Odamentek hozzá János tanítványai és megkérdezték: "Miért van az, hogy mi és a farizeusok sokat böjtölünk, a te tanítványaid ellenben nem böjtölnek?"

15. Jézus így felelt: "Hát búsulhat a násznép, míg vele a võlegény? Eljön a nap, amikor elviszik a võlegényt, akkor majd böjtölnek.

16. Senki sem tesz ócska ruhára új szövetbõl foltot, mert a folt továbbszakítja a ruhát, s a szakadás még nagyobb lesz.

17. Új bort sem töltenek régi tömlõkbe. De ha mégis, kiszakadnak a tömlõk, a bor kiömlik, s a tömlõk tönkremennek. Az új bort új tömlõbe öntik, így ez is, az is megmarad."

18. Míg ezt magyarázta nekik, íme, egy elöljáró lépett hozzá. Leborult elõtte s kérte: "Az imént halt meg a lányom, de gyere, tedd rá kezedet és életre kel."

19. Jézus fölkelt, s elment vele tanítványaival együtt.

20. Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról megközelítette és megérintette ruhája szegélyét.

21. Így gondolkodott magában: "Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok."

22. Jézus megfordult, ránézett és így szólt: "Bízzál leányom, a hited meggyógyított." Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.

23. Amikor Jézus az elöljáró házához ért, s látta a fuvolásokat meg a zajongó tömeget,

24. rájuk szólt: "Menjetek innét, hiszen nem halt meg a kislány, csak alszik!" Erre kinevették.

25. Amikor a tömeget eltávolították, bement, megfogta a kezét, és a kislány fölkelt.

26. A dolognak híre járt az egész vidéken.

27. Jézus folytatta útját. Utánament két vak, ezt kiáltozva: "Dávid fia, könyörülj rajtunk!"

28. Amikor a házba érkezett, a vakok bementek hozzá. Jézus megkérdezte tõlük: "Hiszitek, hogy meg tudom tenni?" "Igen, Uram!" - felelték.

29. Erre megérintette a szemüket, és így szólt: "Legyen hitetek szerint!"

30. Nyomban megnyílt a szemük. Jézus pedig rájuk parancsolt: "Vigyázzatok, ne tudja meg senki!"

31. De azok alighogy elmentek, az egész környéken elhíresztelték.

32. Alighogy ezek elmentek, íme, egy ördögtõl megszállt némát hoztak eléje.

33. Mihelyt kiûzte belõle a gonosz lelket, a néma megszólalt. A nép csodálkozva mondta: "Ilyen még nem történt Izraelben!"

34. A farizeusok azonban azt terjesztették: "A gonosz lelkek fejedelmének segítségével ûzi ki a gonosz lelkeket."

35. Jézus bejárt minden várost és falut, tanított a zsinagógákban, hirdette országa örömhírét, és gyógyított minden betegséget, minden gyengeséget.

36. Amikor látta a tömeget, megesett rajta a szíve, mert olyan volt, mint pásztor nélkül a juhok: elcsigázott és kimerült.

37. "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés" - mondta akkor tanítványainak. -

38. "Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratáshoz."

Fejezet 10

1. Összehívta tizenkét tanítványát, s hatalmat adott nekik, hogy kiûzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak minden betegséget, minden gyengeséget.

2. A tizenkét apostol neve a következõ: Az elsõ Simon, más néven Péter, aztán testvére András, Zebedeus fia, Jakab és testvére János,

3. Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos, Jakab, Alfeus fia és Tádé,

4. a kánai Simon és a karióti Júdás, aki késõbb árulója lett.

5. Ezt a tizenkettõt küldte Jézus, megparancsolva nekik: "A pogányokhoz vivõ utakra ne térjetek rá, s a szamariaiak városaiba ne menjetek be!

6. Forduljatok inkább Izrael házának elveszett juhaihoz!

7. Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa!

8. A betegeket gyógyítsátok meg, a halottakat támasszátok fel, a leprásokat tisztítsátok meg, a gonosz lelkeket ûzzétek ki! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok.

9. Övetekbe ne szerezzetek se arany-, se ezüst-, se rézpénzt!

10. Ne vigyetek magatokkal az útra tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot! A munkás ugyanis megérdemli a bérét.

11. Ha egy városba vagy faluba betértek, érdeklõdjetek, hogy ki az, aki méltó és maradjatok nála, míg tovább nem mentek!

12. Amikor házába léptek, köszöntsétek!

13. Ha méltó rá az a ház, rászáll békétek, ha nem, békétek visszaszáll rátok.

14. Ha valaki nem fogad be benneteket, sem nem hallgat szavatokra, hagyjátok ott a házát, sõt a várost is, és még a port is rázzátok le a lábatokról!

15. Bizony mondom nektek: Szodoma és Gomorra földjének tûrhetõbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint annak a városnak!

16. Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé! Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerûek, mint a galambok!

17. Az emberekkel szemben legyetek óvatosak, mert bíróság elé állítanak, zsinagógáikban pedig megostoroztatnak benneteket!

18. Miattam helytartók és királyok elé hurcolnak, hogy tegyetek elõttük és a pogányok elõtt tanúságot.

19. Amikor átadnak benneteket a bíróságnak, ne töprengjetek, hogyan és mit mondjatok! Abban az órában megadatik nektek, hogyan beszéljetek.

20. Mert hisz nem ti fogtok beszélni, hanem majd Atyátok Lelke szól belõletek.

21. Halálra adja majd a testvér a testvért, az apa a gyermekét, a gyermekek meg szüleik ellen támadnak és vesztüket okozzák.

22. Mindenki szemében gyûlöletesek lesztek nevemért. Aki azonban mindvégig kitart, az üdvözül.

23. Ha valamelyik városban majd üldöznek benneteket, meneküljetek a másikba, mert bizony mondom nektek, nem járjátok végig Izrael városait, amíg az Emberfia el nem jön.

24. Nem nagyobb a tanítvány mesterénél, sem a szolga uránál.

25. Legyen elég a tanítványnak, ha olyan, mint mestere, s a szolgának, ha olyan, mint ura. Ha a ház urát Belzebubnak nevezik, mennyivel inkább háza népét!

26. Ne féljetek hát tõlük! Hiszen semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s olyan titok sincs, ami ki ne tudódnék.

27. Amit sötétben mondok nektek, azt mondjátok el fényes nappal, és amit a fületekbe súgnak, azt hirdessétek a háztetõkrõl!

28. Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!

29. Ugye két verebet adnak egy filléren? S Atyátok tudta nélkül egy sem esik le a földre.

30. Nektek minden szál hajatok számon tartják.

31. Ne féljetek hát! Sokkal többet értek a verebeknél.

32. Azokat, akik megvallanak engem az emberek elõtt, én is megvallom majd mennyei Atyám elõtt.

33. De aki megtagad az emberek elõtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám elõtt.

34. Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot.

35. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával.

36. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége.

37. Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.

38. Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám.

39. Aki meg akarja találni életét, elveszíti, aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja.

40. Aki titeket befogad, engem fogad be, aki pedig engem fogad be, azt fogadja be, aki engem küldött.

41. Aki prófétát fogad be azért, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad be azért, mert igaz, az igaz ember jutalmában részesül.

42. S ha csak egy pohár friss vizet ad is valaki egynek, akár a legkisebbnek is azért, mert az én tanítványom, bizony mondom nektek, nem marad el jutalma."

1. Jobb a szegénynek, ha tisztességben él, mint a hamisnak, mert hiszen az bolond.

2. Az esztelen vágy már egymagában is rossz, de aki lábával siet, az félrelép.

3. Az embernek balgasága rontja el az útját, a szíve mégis az Urat hibáztatja.

4. A gazdagság egyre több barátot szerez, a szegényt meg elhagyja barátja.