Fejezet 40
1. Igen nagy veszõdség minden ember sorsa, Ádám gyermekei nehéz igát húznak, attól a naptól, amikor megszületnek, míg vissza nem térnek mindenek anyjához.
2. Minden gondolatuk és szívük félelme haláluk napjának szorongó várása,
3. kezdve azon, aki magas és dicsõ trónon ül, le addig, aki porban és hamuban kuporog:
4. attól, aki koszorút és bíbort visel, addig, aki bõrökbõl készíti ruháját, csak harag, féltékenység, bánat, ijedelem, halálfélelem, viszály és veszekedés.
5. A pihenés idején ágyában fekve is össze-vissza álmok zavarják elméjét.
6. Ha pihen is egy kicsit, csak egy pillanatig, s máris ébren alszik, mint világos nappal. És menekül lelke álomképeitõl, mint aki megszökött üldözõi elõl.
7. Mikor megmenekül, akkor feleszmél, s csodálkozik, hisz nem volt mit félnie.
8. Az embertõl az állatig minden élõlényre, de a bûnösökre hétszeresen is
9. halál vár és vérontás, küzdelem és pallos, kiirtás, pusztulás, éhség, szorongatás.
10. Mindez a bûnösök miatt van így, és miattuk támadt a vízözön is.
11. Ami a földbõl lett, mind visszatér a földbe, s ami a vízbõl ered, az a tengerbe ömlik.
12. A megvesztegetés és hamisság eltûnik, de az õszinteség örökre megmarad.
13. Mint a patak, elenyészik a gonosz vagyona, vagy mint zápor idején az égzengés.
14. Örül, amikor kinyitja a kezét; ám a bûnösöknek pusztulás a végük.
15. A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert az istentelen sziklába ereszti gyökerét.
16. Minden fûnél elõbb tépik ki a kákát, amely a vízben áll vagy a folyó partján.
17. A jóság olyan, mint az áldott paradicsom, és a jótékonyság örökre megmarad.
18. Szabadnak s munkásnak édes az élete, de mindkettõnél jobban jár, aki kincset talál.
19. Neved fiak õrzik s városalapítás, de még inkább, hogyha bölcsességet találsz. Az állattenyésztés és a kertészkedés növeli hírneved, de jobban, mint ezek, egy kedves feleség.
20. A bor és a zene vidítják a szívet, de a bölcsesség szeretete még inkább.
21. A furulya és a hárfa széppé teszi a dalt, de mindkettõnél jobban a tiszta hang.
22. A báj és a szépség elbûvöli a szemet, de mindkettõnél jobban a vetés a mezõn.
23. Szép, ha két jóbarát egymást kísérgeti, de még szebb, ha ezt férj és feleség teszi.
24. A szükség idején segítség a testvér! De még inkább megment majd az alamizsna.
25. Az arany és ezüst támasz a lábnak, de mindkettõnél jobb a jó tanács.
26. A gazdagság s a hatalom emeli a szívet, de az Úr félelme még inkább. Aki az Urat féli, nem szenved hiányt, rajta kívül nem kell más támaszt keresni.
27. Az Úrnak félelme áldott paradicsom, minden dicsõségnél jobban megvédelmez.
28. Fiam, te ne éld a koldusok életét, mert inkább meghalni, mint koldulni menni!
29. Aki más asztala felé kacsingat, annak az élete nem élet. Az ajándék falat a lélek fertõzése, az okos, jól nevelt ember elkerüli.
30. A szemtelennek ajkán édes a könyörgés, de a belsejében lobogó tûz lángol.
Fejezet 41
1. Halál, mily keserû dolog rád gondolni, az embernek, aki nyugton ül házában, gondtalanul él, mindenben szerencsés, s még elég erõs ahhoz, hogy egyedül egyék.
2. Halál, milyen jó, hogy elküldenek ahhoz, aki szerencsétlen, s fogytán az ereje, az elaggott õszhöz, kit gondok gyötörnek, aki zsörtölõdik, s már nincsen türelme.
3. Ne ijedj meg, amikor "állj!"-t kiált a halál, ez minden elõdödnek s utódodnak vége.
4. Úr adta sorsa ez minden élõnek, miért ócsárolnád a Magasságbeli végzését, hogy ezer év vagy száz, vagy talán csak tíz? Nincs az alvilágban panasz az életért.
5. Hitvány fiak a bûnösök fiai, akik a gonoszok házába járnak.
6. Amit gyermekeik örökölnek, elvész, és magzataikat gyalázat kíséri.
7. Fiai szidják az istentelen apát, neki köszönhetik, hogy megvetik õket.
8. Istentelen férfiak, jaj nektek, mivel eltértek a Magasságbeli Isten törvényétõl!
9. Amikor születtek, átokra születtek, s amikor meghaltok, átok lesz sorsotok.
10. Ami a földbõl való, visszatér a földbe, így az istentelen is az átokból a pusztulásba.
11. Az emberek gyásza a testet illeti, a bûnös átkozottnak a neve is kivész.
12. Vigyázz a nevedre, az végig elkísér, sokkal biztosabban, mint ezer drága kincs.
13. Ami jó az életben, az rövid ideig tart, de a becsületes név örökre megmarad.
14. Gyermekeim, tartsátok meg békében a tanításom! Az elrejtett bölcsességnek s kincsnek, e kettõnek vajon mi haszna van?
15. Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét titkolja az ember.
16. Ahogy tanítottam, úgy legyetek szemérmesek, mert nem mindig illõ a szemérmesség, szégyenkezni sem mindig helyénvaló.
17. Apád s anyád elõtt szégyelld bujaságod, a király és hatalmas elõtt a hazugságot,
18. a bíró és a tanácsos elõtt a vétséget, a közösség és a nép elõtt a kihágást,
19. a barát és a pajtás elõtt a hûtlenséget, lakóhelyed elõtt, ha loptál valamit,
20. Isten igazsága, s a szövetség elõtt szégyelld, ha könyököd asztalra támasztod,
21. hogyha ajándékot kínálsz és megvetik, hogyha köszöntenek és nem adsz rá választ,
22. hogyha tekinteted rossz asszonyra veted, hogyha hazád fiát eltaszítod,
23. ha elsajátítod más járandóságát, vagy az ajándékot, amit neki szántak, ha szemed más férfi asszonyán járatod,
24. hogyha bizalmaskodsz a szolgálólánnyal - vigyázz, ne közelíts a fekvõhelyéhez! -
25. Szégyelld, ha becsmérlõ szóval illeted barátod, ha méltatlankodsz, mikor adakozol,
26. hogyha továbbadod, amit hallottál, s bizalmas tárgyalás titkát kifecseged.
27. Akkor valóban van benned szégyenérzet, és tetszésre találsz minden ember elõtt.
