Fejezet 3
1. Hozzátok azonban, testvérek, nem szólhattam úgy, mint lelki emberekhez, hanem csak mint testiekhez, mint akik még nem nõttetek fel Krisztusban.
2. Tejjel tápláltalak benneteket, nem szilárd étellel, mert nem bírtátok el. Sõt még most sem bírjátok el,
3. mert testiek vagytok. Amikor ugyanis vetélkedtek és civódtok, nem vagytok-e testiek, és nem viselkedtek-e nagyon is emberi módon?
4. Mert amíg az egyik így nyilatkozik: "Én Pállal tartok", a másik meg: "Én Apollóval", vajon nem vagytok-e túlságosan emberiek?
5. Mert mi Apolló? Mi Pál? Szolgák csupán, akik által hívõk lettetek, ahogy nekik az Úr megadta.
6. Én ültettem, Apolló öntözte, de a növekedést az Isten adta.
7. Nem számít sem az, aki ültet, sem az, aki öntöz, hanem csak a gyarapodást adó Isten.
8. Az ültetõ és az öntözõ egyek, el is nyeri mindegyik a jutalmát fáradozásához mérten.
9. Istennek vagyunk ugyanis munkatársai, ti meg Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.
10. Mint gondos építõmester, az Istentõl nekem juttatott kegyelemmel megvetettem az alapot, de más épít rá.
11. A lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, mást senki nem rakhat.
12. Kinek-kinek munkája mutatja majd meg, hogy erre az alapra aranyból, ezüstbõl, drágakõbõl, fából, szénából vagy szalmából épít-e.
13. Az (Úr) napja ugyanis nyilvánvalóvá teszi, mivel tûzzel érkezik, és a tûz majd megmutatja, kinek mit ér a munkája.
14. Akinek építménye megmarad, jutalomban részesül.
15. De akinek mûve elhamvad, az kárt vall. Maga ugyan megmenekül, de csak mintegy tûz által.
16. Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten Lelke lakik bennetek?
17. Aki lerontja az Isten templomát, azt Isten elpusztítja. Isten temploma ugyanis szent, s ti vagytok az.
18. Senki ne ámítsa magát! Aki közületek bölcsnek tartja magát ezen a világon, váljék balgává, hogy csakugyan bölcs lehessen.
19. Hiszen a világ bölcsessége balgaság Isten elõtt. Amint írva van: "Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket".
20. Továbbá: Tárva az Úr elõtt az emberek gondolata, csupa hiúság a foglalata.
21. Ezért senki se kérkedjék az emberekkel. Hisz minden a tietek:
22. Pál, Apolló, Kéfás, a világ, az élet, a halál, a jelenvalók, az eljövendõk: minden a tietek.
23. Ti azonban Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig az Istené.
Fejezet 4
1. Úgy tekintsenek minket az emberek, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak gondnokait.
2. A gondnokoktól természetesen egyet követelnek meg: hogy hûségesnek bizonyuljanak.
3. A magam részérõl nem törõdöm azzal, hogy ti vagy más emberi bíróság mint ítéltek felõlem, hiszen önmagam fölött sem ítélkezem.
4. Nem érzem ugyan magam semmiben sem bûnösnek, de ez még nem jelent megigazulást. Az Úr mond fölöttem ítéletet.
5. Ne ítélkezzetek hát idõnap elõtt, míg el nem jön az Úr. Õ majd megvilágítja a sötétség titkait, és földeríti a szívek szándékait. Akkor majd mindenki megkapja az elismerést az Istentõl.
6. Ezeket, testvérek, miattatok alkalmaztam magamra és Apollóra, hogy rajtunk tanuljátok meg: Ne többet annál, ami írva van! Senki se kérkedjék az egyikkel a másik rovására!
7. Ki mond különbnek másoknál? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?
8. Lám, már jóllaktatok, már meggazdagodtatok, nélkülünk is uralomra jutottatok! Bárcsak uralomra jutottatok volna, hogy veletek uralkodhatnánk!
9. Úgy látom ugyanis, hogy Isten nekünk, apostoloknak az utolsó helyet jelölte ki, mint olyanoknak, akiket halálra szántak, hogy látványosságul szolgáljunk a világnak, az angyaloknak és az embereknek is.
10. Mi oktalanok vagyunk Krisztusért, ti okosak Krisztusban. Mi gyöngék vagyunk, ti erõsek. Titeket megbecsülnek, minket megvetnek.
11. Mindmáig éhezünk és szomjazunk, nincs ruhánk és verést szenvedünk.
12. Nincs otthonunk, és kezünk munkájával keressük kenyerünk. Ha átkoznak minket, áldást mondunk, ha üldöznek, türelemmel viseljük,
13. ha szidalmaznak, szelíden szólunk. Szinte salakja lettünk ennek a világnak, mindenkinek söpredéke mostanáig.
14. Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek, hanem mint kedves gyermekeimet intelek benneteket.
15. Ha számtalan tanítótok volna is Krisztusban, atyátok nincs sok. Az evangélium által én adtam nektek életet Krisztus Jézusban.
16. Azért kérlek titeket, legyetek követõim.
17. Elküldtem hozzátok Timóteust, aki kedves, hûséges fiam az Úrban. Õ majd eszetekbe juttatja tanításomat Krisztusban, ahogy azt mindenütt, minden egyházban hirdetem.
18. Némelyek úgy elbizakodtak, mintha nem is készülnék hozzátok.
19. Pedig ha az Úr akarja, hamarosan elmegyek hozzátok. Akkor majd meggyõzõdöm a felfuvalkodottaknak nem is a szavairól, hanem az erejérõl.
20. Mert az Isten országa nem szavakon alapszik, hanem erõn.
21. Mit akartok? Vesszõvel menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?
