Biblia egy év alatt.

A 284. napon a Makkabeusok döntő csatákban tanúsított bátorságát és hitét vizsgáljuk. A Sirák 7-9. fejezetei az etikát, a feddhetetlenséget és a tisztánlátást hangsúlyozza. A Példabeszédek 22:5-8 a gondos tervezésről és az óvatosságról tanít minket, isteni szemszögből erősítve mindennapi életünket.

1. Helyébe fia, a Makkabeusnak nevezett Júdás lépett.

2. Mind támogatták a testvérei és atyjának hívei. Örömmel harcba szálltak Izraelért.

3. Hírt szerzett népének messze földön. A páncélt óriásként viselte, felöltötte fegyverzetét, úgy szállt harcba, oltalmazva kardjával a tábort.

4. Tetteiben oroszlánhoz volt hasonló, zsákmányért bömbölõ oroszlánhoz.

5. Felkutatta a hitehagyottakat, üldözte õket, tûzbe vetette népe szorongatóit.

6. A bûnösök reszkettek elõtte félelmükben, remegtek mind a gonosztevõk. Így a szabadítás sikerrel járt.

7. Bajt hozott sok királyra, Jákob örült tetteinek. Örökre áldott marad emlékezete.

8. Végigvonult Jákob városain, kiirtotta belõlük a gonoszokat, és elfordította a haragot Izraelrõl.

9. Hírneve elért a föld határáig, és maga köré gyûjtötte, akik szétszóródtak.

10. Apolloniusz pogány népeket és hatalmas szamariai sereget toborzott, hogy harcba szálljon Izraellel.

11. Amikor Júdás ennek hírét vette, kivonult elé, legyõzte és megölte. Sokan halálos sebet kaptak és meghaltak. A többiek elmenekültek.

12. A zsákmányt összeszedték, Júdás megszerezte Apolloniusz kardját, és ezentúl mindig azzal harcolt.

13. Amikor a szíriai sereg vezére, Szeron meghallotta, hogy Júdás embereket gyûjtött maga köré, egy hûségesekbõl álló csapatot, akik hadba vonultak vele,

14. így szólt: "Nevet szerzek magamnak, s híres leszek az országban, ha Júdást és embereit, akik semmibe vették a király törvényét, megtámadom."

15. Kivonult hát egy második támadásra. Istentelenekbõl álló hatalmas sereg kísérte, hogy segítsen neki Izrael fiain bosszút állni.

16. Amikor Bet-Horon lejtõi felé közeledett, Júdás kevés emberével kivonult elé.

17. Amikor ezek meglátták a hatalmas sereget, így szóltak Júdáshoz: "Hogy vehetnénk fel a harcot ily kevesen ekkora túlerõvel? Ráadásul kimerültek vagyunk, hiszen ma még nem is ettünk."

18. "Kevesen is körülzárhatnak sokakat - felelte Júdás -, mert az égnek egyre megy, hogy sok vagy kevés által szerez-e szabadulást.

19. A háborúban nem a sereg nagyságától függ a gyõzelem, hiszen a segítség az égbõl jön.

20. Azok ott gõggel és istentelenséggel eltelve jönnek ránk, hogy asszonyainkkal és gyermekeinkkel egyetemben elhurcoljanak és kifosszanak bennünket.

21. De mi harcba szállunk életünkért és törvényünkért.

22. (Isten) maga fogja õket a szemünk láttára megsemmisíteni. Ne féljetek hát tõlük!"

23. Alighogy befejezte, hirtelenül nekikrontottak. Megsemmisítették Szeront seregével együtt.

24. Bet-Horon lejtõjétõl egészen a síkságig üldözték õket. Mintegy nyolcszáz ember elesett közülük, a többiek meg a filiszteusok földjére menekültek.

25. Így félelem fogta el õket Júdástól és testvéreitõl, rémület szállta meg körülöttük a népeket.

26. Híre eljutott a királyig, és a nemzetek Júda harcairól beszéltek.

27. Amikor Antiochusz ezeket a híreket meghallotta, nagy haragra gerjedt. Összegyûjtötte országa minden haderejét, az egész hatalmas sereget.

28. Felnyitotta kincseskamráit, egész évre szóló zsoldot fizetett a csapatoknak, és megparancsolta nekik, hogy legyenek készek mindenre.

29. Akkor azonban észrevette, hogy kincseskamrájából kifogyott a pénz. A zavargások és a szorongattatás miatt, amelyet az õsi törvények megszüntetésével hozott az országra, kevés adó folyt be az országból.

30. Így félt, hogy mint már egyszer vagy másszor elõfordult, nem lesz elég a pénz a költekezésre és az ajándékokra, amelyeket eddig bõkezûen osztogatott, bõkezûbben, mint az addigi királyok.

31. Nagy zavarban volt. Elhatározta hát, hogy Perzsiába megy, behajtja az adót a tartományokban, és sok pénzt összeszed.

32. Az ország ügyeit Liziászra bízta, egy királyi családból való elõkelõ emberre, az Eufrátesztõl egészen Egyiptom határáig.

33. Azzal is megbízta, hogy hazatértéig nevelje a fiát, Antiochuszt.

34. Azonkívül átengedte neki hadereje felét és az elefántokat. Közölte vele terveit, különösen Júdeára és Jeruzsálemre vonatkozó rendelkezéseit:

35. vezessen ellenük hadat és törje meg végérvényesen Izrael hatalmát, semmisítse meg Jeruzsálem megmaradt lakóit, még emléküket is irtsa ki azon a helyen.

36. Egész területükre telepítsen idegeneket, sorsolás útján ossza fel földjüket.

37. Hadereje másik felét maga mellé rendelte, és 147-ben elindult fõvárosából, Antiochiából átkelt az Eufráteszen és átvonult a fennsíkon.

38. Liziász a király hívei közül kiválasztotta Dorimenesz fiát, Ptolemeuszt, Nikanort és Gorgiászt, csupa bátor embert.

39. Elküldött velük negyvenezer gyalogost és hétezer lovast, hogy hatoljanak be Júda földjére, és a király parancsa szerint pusztítsák el.

40. Ezek egész seregükkel elindultak és benyomultak. Emmausz közelében a síkságon ütötték fel táborukat.

41. Amikor a vidék kereskedõ emberei meghallották hírüket, rengeteg aranyat, ezüstöt és lábszíjat vettek magukhoz, s elmentek a táborba, hogy Izrael fiait megvegyék rabszolgának. Idumeából és a filiszteusok földjérõl csapatok csatlakoztak hozzájuk.

42. Júdás és testvérei látták, hogy a veszedelem egyre nagyobb, és a csapatok már az õ területükön táboroznak. A király rendelkezéseirõl is hallottak, hogy a népet teljesen ki kell pusztítani.

43. Így szóltak hát egymáshoz: "Akadályozzuk meg népünk megsemmisítését, és harcoljunk népünkért és a szentélyért."

44. Egybegyûltek, hogy elõkészüljenek a harcra, imádkozzanak és kiesdekeljék az irgalmat és a könyörületet.

45. Jeruzsálem lakatlan volt, mint a puszta. Fiai közül nem járt senki se ki, se be. Szentélyét eltiporták. A várat idegenek lakták, pogányoknak szolgált lakóhelyül. Jákobból eltûnt az öröm, nem hallatszott furulya és hárfa.

46. Összegyûltek hát, és a Jeruzsálemmel szemközti Micpába mentek. Mert Micpa valamikor imádkozóhelye volt Izraelnek.

47. Böjtöltek azon a napon, vezeklõruhát öltöttek, hamut szórtak a fejükre és megszaggatták ruhájukat.

48. Kigöngyölítették a törvénykönyvet ugyanazzal a szándékkal, amivel a pogányok a bálványaikat szokták kérdezni.

49. Odahordták a papi palástokat, az elsõ termést és a tizedet. Azokat a nazirokat is odahívták, akiknek letelt a fogadalmi idejük.

50. Aztán hangosan szólítgatták az eget: "Mit tegyünk? Hová vigyük?

51. Hiszen szentélyedet eltiporták és megszentségtelenítették, papjaid megalázottak és szomorúak.

52. Lám a pogányok újra gyülekeznek ellenünk, hogy kiirtsanak bennünket. Te tudod, mit forralnak ellenünk.

53. Hogy volnánk képesek szembeszállni velük, ha te nem segítesz?!"

54. Aztán megfújták a trombitákat és hangosan felkiáltottak.

55. Ezután Júdás vezetõket rendelt a nép fölé, parancsnokokat az ezres, százas, ötvenes és tízes csoportok élére.

56. Azoknak ellenben, akik házat építettek, feleséget vettek vagy szõlõt telepítettek, vagy akik féltek, a törvény rendelkezése értelmében meghagyta, hogy menjenek haza.

57. Aztán fölkerekedett a sereg, és Emmausztól délre tábort ütött.

58. Júdás így szólt: "Övezzétek fel derekatokat és legyetek bátor férfiak! Holnap korán legyetek készen rá, hogy harcba szálljatok ezekkel a pogány népekkel, akik szövetkeztek ellenünk, hogy megsemmisítsenek bennünket szentélyünkkel együtt.

59. De inkább elesünk a harcban, semmint tétlenül nézzük népünk és szentélyünk vesztét.

60. De legyen úgy, ahogy az ég akarja!"

Fejezet 7

1. Ne tégy semmi rosszat, és nem ér semmi rossz.

2. Kerüld a bûnt, s a bûn is elkerül.

3. Fiam, ne vesd a barázdába jogtalanság magvát, nehogy hétszeresen kelljen learatnod.

4. Ne kérd az Istentõl uralkodók trónját, se pedig díszhelyet ne kérj a királytól.

5. Az Úr elõtt ne tartsd magadat igaznak, és a király elõtt ne játszd a nagy bölcset.

6. Ne áhítozz arra, hogy bíró lehess, ha nincs elég erõd, hogy kiirtsd a rosszat, mert hátha megijedsz a hatalmasoktól, és veszélybe kerül becsületed.

7. Ne bántsd meg semmivel a város gyûlését, s vigyázz, el ne bukjál a nép szeme láttán.

8. Eszedbe ne jusson a bûnt ismételni, hisz egyetlen bûnöd sem marad büntetlen.

9. Ne mondd: "Isten látja, mily sokat áldozok, és majd elfogadja, amit neki adok."

10. Ne légy kishitû, amikor imádkozol, és ha jót akarsz tenni, ne halogasd.

11. Az elkeseredett embert ne nevesd ki, mert aki megalázta, föl is emelheti.

12. Sem testvéred, sem barátod ellen ne koholj soha semmi hazugságot.

13. Sose leld kedvedet semmi hazugságban, mert a hazugságból jó nem származhat.

14. Ne kérkedj szavaddal a vének gyûlésében, és ha imádkozol, ne szaporítsd a szót.

15. Meg ne vesd soha a fáradságos munkát, a földmûvelést se, amit Isten rendelt.

16. Ne sorold magadat a bûnösök közé, gondolj a haragra, amely nem késik.

17. Alázkodj meg mélyen, mert tûz s férgek pusztítják el az istentelent.

18. Semmi pénzért ne add el a barátodat, még Ofir aranyáért se igaz testvéredet.

19. A bölcs és jó asszonyra ne nézz megvetéssel, mert vonzalma aranynál többet ér.

20. Ne bántsd a rabszolgát, aki híven szolgál, se a napszámost, aki helyetted dolgozik.

21. Az okos rabszolgát szeresd, mint magadat, s ne tagadd meg tõle a felszabadítást.

22. Ha barmaid vannak, legyen rajtuk a szemed, és ha használhatók, tartsd meg õket magadnak.

23. Ha fiaid vannak, tanítsd õket fegyelemre, és kicsi kortól kezdve hajlítsd meg nyakukat.

24. Ha lányaid vannak, vigyázz a testükre, ne légy elnézõ irányukban.

25. Ha lányodat férjhez adod, nagy dolgot mûvelsz, de csak értelmes emberhez add hozzá feleségül.

26. Ha szíved szerint való, tartsd meg feleséged, de ha nem szereted, akkor ne bízzál benne.

27. Szívedbõl, lelkedbõl tiszteld az apádat, s anyád fájdalmát soha el ne feledd.

28. Gondolj arra, hogy általuk létezel; hogy hálálod meg, amit veled tettek?

29. Féld az Urat szíved mélyébõl, és a papjait tartsd tiszteletben.

30. Keresd Teremtõdet minden erõddel, s akik neki szolgálnak, azokat ne hagyd cserben.

31. Féld az Urat és becsüld meg a papot, add meg neki a megilletõ részt: az elsõ termést s a megszentelõ áldozatot csakúgy, mint az áldozati állat lapockáját, s a felajánlott adományok elsejét.

32. A szegény felé is nyújtsd ki a kezedet, hogy az áldásod tökéletes legyen.

33. Minden élõlénynek adj ajándékot, még a halottól se tagadd meg a szeretetet.

34. Azoktól, akik sírnak, ne húzódjál félre, és gyászolj együtt a gyászolókkal.

35. Ne légy rest, hanem látogasd meg a betegeket, ezáltal gyarapszik benned a szeretet.

36. Bármit teszel, gondolj halálodra, akkor sohasem fogsz bûnt elkövetni.

Fejezet 8

1. Hatalmas emberrel ne szállj soha perbe, miért is kellene a kezébe esned?

2. Gazdaggal ne perelj, nehogy hatalmával föléd kerekedjék. Mert már sokak vesztét okozta az arany, a királyok szívét is megnyomorította.

3. Ne vitázz szájhõssel, tüzére ne rakj fát.

4. Bolonddal ne tréfálj, nehogy a nemzetségedet szidja.

5. Ne szégyenítsd meg, aki megtért a bûnbõl, jusson eszedbe, hogy mind bûnösök vagyunk.

6. Ne ûzz csúfot az öreg emberbõl, hiszen mi magunk is megöregszünk egyszer.

7. Másnak a halálán ne ülj gyõzelmi tort, gondold meg, hogy egyszer mindnyájan meghalunk.

8. Ne utasítsd el a bölcsek szavait, inkább kapva kapj a mondásaikon, mivelhogy belõlük sok tudást meríthetsz, úgyhogy fejedelmek elõtt is megállhatsz.

9. Ne vesd meg, amit az öregektõl hallasz, hiszen õk maguk is atyáiktól vették. Mert így tudásra teszel szert és alkalomadtán meg tudsz majd felelni.

10. Ne rakj fát a bûnös parazsára, nehogy tüzének lángjában megégesd magad.

11. Gúnyolódó miatt fejed ne veszítsd el, így a szád elé vetett csapdába esnél.

12. Ne adj kölcsön annak, aki nálad hatalmasabb, ha meg kölcsönadtál, lásd be, hogy vesztes vagy.

13. Ne kezeskedj többért, mint amennyi vagyonodból futja, s ha már kezeskedtél, tudd meg: fizetned kell.

14. Bíróval ne beszélj, mert az úgy ítél, ahogy neki tetszik.

15. Vakmerõ emberrel ne igen érintkezz, nehogy veszedelmet hozzon a fejedre. Az ilyen mindig a saját feje után jár, s a balgasága téged is tönkretesz.

16. Hirtelen haragú emberrel ne vitázz, és elhagyatott helyre ne menj vele. Mivel a vérontást semmibe sem veszi, ahol nincs, aki segítsen, meggyilkolhat téged.

17. Bolonddal ne beszélj soha bizalmasan, mert semmit sem képes titokban tartani.

18. Ha idegen látja, ne tégy semmit, aminek titokban kell maradnia, mert nem lehet tudni, mit fõz ki belõle.

19. Ne tárd fel akárki elõtt a bensõdet, és ne hidd, hogy tõle jótettben lesz részed.

Fejezet 9

1. Ne féltékenykedjél szíved asszonyára, és ne tanítsd meg rá, hogy neked rosszat tegyen.

2. Ne szolgáltasd ki magadat asszonynak, nehogy a végén a fejedre nõjön.

3. Ne vesd szemedet csapodár asszonyra, nehogy a hálójába essél.

4. Hárfázó nõvel ne ülj egy asztalhoz, nehogy foglyul ejtsen a mûvészetével.

5. Ne meregesd szemed a hajadonra, nehogy vele verjen meg (az Isten).

6. Ne add össze magad feslett nõszeméllyel, nehogy kiforgasson az örökségedbõl.

7. Ne nézelõdj a városkapuk körül, elhagyott helyeken ne sokat lõdörögj.

8. Takaros asszonytól fordítsd el az arcod, és ne nézegess szépséget, amely nem illet meg. Sokakat tönkretett már az asszonyi szépség, mert mint a láng, felgyújtja a vágyat.

9. Ne üldögélj együtt férjes asszonnyal, ne ülj megszédülten vele egy asztalhoz, mert hátha lángot vet a szíved, s belepusztulsz a szenvedélyedbe.

10. Régi barátodat ne hagyd el hûtlenül, mert hisz az új barát meg sem közelíti. Az új barát új bor, de úgy élvezed, ha régi.

11. Ne irigykedjél a bûnös sikerére, mert nem lehet tudni, hogy mi lesz a vége.

12. Ne leld kedvedet a bûnösök sikerében; gondold meg: nem marad büntetlen idelent.

13. Akinek hatalma van az ölésre, azt kerüld, így nem kell kiállnod halálos félelmet. De ha találkozol vele, kísérd figyelemmel, nehogy az életed elrabolja tõled. Légy tisztában azzal, hogy tõrök közt járkálsz, és hogy sáncok fölött vezetnek lépteid.

14. Felelj más embernek, amilyen jól csak tudsz, a bölcsekkel pedig (gyakran) tanácskozzál.

15. Okos emberekkel együtt szõdd a terved, s az Isten törvénye legyen tanácsadód.

16. Igaz férfiakkal ülj le az asztalhoz, s az Úr félelme legyen dicsekvésed.

17. Dicséretes a mû, amit kézmûves alkot, de a nép vezére beszélni tudjon jól.

18. A szájhõs ember réme a városnak, a fecsegõt pedig (mindenki) gyûlöli.

5. A hamisság útján horgok és hurkok vannak, távol marad tõlük, aki félti az életét.

6. Mutasd meg a fiúnak, melyik úton járjon, s akkor sem hagyja el, amikor idõsebb lesz.

7. A gazdag uralkodik a szegények fölött, a kölcsönzõnek szolgája lesz a kölcsönkérõ.

8. Aki gazságot vet, az nyomort arat, és õt magát veri haragjának botja.