Biblia egy év alatt.

A 289. napon a Makkabeusok győzelmeit és stratégiáit vizsgáljuk. A Sirák 22-23 hangsúlyozza az etikus viselkedést és a felelősséget. A Példabeszédek 22:26-29 kiemeli a szorgalmat, a hozzáértést és a kiválóságot a munkában, arra ösztönözve minket, hogy alkalmazzuk az isteni bölcsességet a mindennapi cselekedeteinkben.

1. Júdás hallott a rómaiak hírérõl, hogy milyen erõsek, s mennyire felkarolják azokat, akik jóindulattal vannak irántuk; hogy bárkivel barátságot kötnek, aki hozzájuk csatlakozik. Egyszóval, hogy nagyon hatalmasak.

2. Beszéltek neki háborúikról, a gallok közt végbevitt hõstetteikrõl, arról, hogyan vetették uralmuk alá és tették adófizetõikké õket.

3. Hírül vitték, mit vittek véghez Hispániában, mint tulajdonították ott el az ezüst- és aranybányákat;

4. hogyan vetették hatalmuk alá - okosságukkal és kitartásukkal - az egész országot [noha nagyon messzire esett tõlük]; hogy gyõzték le a föld határairól ellenük felvonult királyokat, mint okoztak nekik óriási vereséget, ugyanakkor a többiek mind adóztak nekik évrõl évre;

5. hogyan gyõzték le és hódoltatták meg Fülöpöt és Perzeuszt, a kiteusok királyát és azokat, akik fellázadtak ellenük;

6. milyen vereséget szenvedett tõlük Ázsia királya, Nagy Antiochusz, aki százhúsz elefánttal, lovassággal és hatalmas sereggel vonult ellenük hadba:

7. élve elfogták, és arra kényszerítették, hogy õ is, utódai is nagy sarcot fizessenek; túszokat szedtek,

8. és lemondatták az országról, mármint Indiáról, Médiáról, Lidiáról és néhány legszebb országrészrõl - ezeket elvették tõle és Eumenesz királynak adták;

9. mint terveztek Görögország lakói hadjáratot megsemmisítésükre.

10. Amikor azonban tervükrõl tudomást szereztek, hadvezért küldtek ellenük, legyõzték õket, úgyhogy sokan elestek és odavesztek közülük, az asszonyokat és a gyerekeket fogságba hurcolták, kifosztották õket, országukat pedig elfoglalták, erõdeiket lerombolták - mind a mai napig uralkodnak rajtuk;

11. mint semmisítették meg és igázták le a velük szembeszegülõ többi királyságot és szigetet. Ugyanakkor barátaikkal és szövetségeseikkel tartják a barátságot.

12. Így kiterjesztették hatalmukat közel s távolban mind a királyságokra. Aki csak hallja nevüket, retteg tõlük.

13. Akit azonban uralomra akartak juttatni, az király is lett. Akitõl pedig elfordultak, azt letették. Így nagy hatalomra tettek szert.

14. Mindazonáltal közülük senki nem teszi fel a diadémot és ölti fel a bíbort csak azért, hogy hivalkodjék.

15. Tanácsot hoztak létre, és annak háromszázhúsz tagja mindennap minden szempontjából megvitatja a nép dolgát, hogy jól kormányozza.

16. Minden esztendõben egyetlen egy férfira bízzák a vezetésüket és az ország fölötti uralmat. Ennek az egy férfinak mind engedelmeskednek. Irigység és féltékenység nincs közöttük.

17. Júdás tehát kiválasztotta János fiát és Akkosz unokáját, Eupolemoszt, valamint Eleazár fiát, Jázont, és elküldte õket Rómába, hogy kössenek velük barátságot és szövetséget, hadd szerezzenek róla tudomást:

18. mily súlyosan nehezedik rá Izraelre a görög hatalom, és szabadítsák meg õket jármuktól.

19. Elmentek hát Rómába - nagyon hosszú volt az út -, a szenátus elé járultak, és így szóltak:

20. "Júdás, a Makkabeus, a testvérei és a zsidók népe küldött bennünket hozzátok, hogy kössetek velünk fegyverbarátságot és békeszövetséget, és vegyetek fel szövetségeseitek és barátaitok sorába."

21. A beszédük tetszésre talált.

22. A levél másolata, amelyet bronztáblára írtak és a békeszövetség és fegyverbarátság bizonyságául Jeruzsálembe küldtek, így hangzik:

23. "Üdv a rómaiaknak és a zsidók népének szárazon és vízen, örökké! Kard és ellenség maradjon távol tõlünk!

24. Ha háború fenyegeti Rómát vagy bármelyik szövetségesét a hatalma alá tartozó egész birodalomban,

25. a zsidók népe szívvel-lélekkel együtt harcol vele, amennyire a körülmények kívánják.

26. Az ellenségnek gabonát, fegyvert, pénzt, hajót sem nem ad, sem nem szállít. Így tartotta jónak Róma, s õk ezeket a föltételeket ellenszolgáltatás nélkül megtartják.

27. Ugyanakkor a rómaiak készek együttharcolni - amennyire a körülmények kívánják -, ha háború fenyegeti a zsidók népét.

28. Az ellenségnek gabonát, fegyvert, pénzt és hajót nem szállítanak. Így tartotta helyesnek Róma. A szövetséget minden álnokság nélkül megtartják.

29. E föltételekkel kötik meg a rómaiak a szövetséget a zsidókkal.

30. Ha azonban késõbb akár az egyik, akár a másik hozzá kíván valamit fûzni vagy ki akar törölni, tetszése szerint megteheti. Amit hozzáfûznek vagy amit kihúznak, az érvényes lesz."

31. Ami azt a gyalázatot illeti, amelyet Demetriusz király követett el ellenük, arról a következõképpen írtunk: "Miért raktál oly súlyos igát barátainkra és szövetségeseinkre, a zsidókra?

32. Ha újabb panaszt emelnek ellened, igazságot szolgáltatunk nekik és hadba vonulunk ellened szárazon és vízen."

Fejezet 22

1. Sárral bekent kõhöz hasonlít a lusta, utálatossága miatt mindenki leszólja.

2. Olyan lusta, mint egy nagy halom szemét, aki csak hozzáér, lerázza a kezét.

3. A neveletlen fiú szégyene apjának, az ilyen lány meg csak a kárára van.

4. Az értelmes lány kincse a férjének, de a gyalázatos csak bánat az apjának.

5. Az arcátlan apjának is, férjének is szégyene, ezért mind a ketten megvetéssel nézik.

6. A rosszkor ejtett szó, mint gyász napján a zene, a verés és fenyíték mindenkor bölcs dolog.

9. Cserepeket ragaszt, aki bolondot oktat, avagy mély álmából ébreszti az alvót.

10. Alvóval beszélget, aki balgához szól, a beszéd végén majd megszólal: "Mi az?"

11. Sirasd a halottat, mert kialudt élete, sirasd a balgát, mert kialudt értelme. A holtat ne sirasd annyira: az békét talált, a balga esete rosszabb a halálnál.

12. Hét napig szokás a halottat gyászolni, a gonoszt és balgát életük minden napján.

13. Ostoba emberrel ne sokat beszélgess, a balgával pedig ne igen érintkezz. Óvakodjál tõle, nehogy bajba kerülj, s beszennyezd magadat, mikor találkoztok. Kerüld el õt, akkor nyugalmat találsz, és nem bosszankodol ostobasága miatt.

14. Van-e az ólomnál nehezebb valami? Mi más lehetne a neve, mint hogy balga?

15. Könnyebb elviselni homok, só s vas terhet, mint ostoba, balga, istentelen embert!

16. Az épület falába illesztett gerendák nem válnak szét a megrázkódtatástól. Épp ilyen szilárdan áll a megfontolt szív, sohasem csügged el.

17. A bölcs megfontoltságra támaszkodó szív olyan, mint jó falon a homokvakolat.

18. A falon csupaszon heverõ kavicsok nem tudnak, ha szél van, megmaradni. A szív sem szállhat szembe a rémekkel, ha a balgának töprengése nyomja.

19. Könnyet fakaszt, aki megböki a szemet, aki a szívbe döf, az fájdalmat okoz.

20. Aki követ dob a madár után, elûzi, aki barátját gyalázza, az megszegi a barátságot.

21. Ha kardot rántottál a barátodra, ne essél kétségbe, van út visszafelé.

22. Ha barátod ellen szót emeltél, ne aggódj, van mód a kiengesztelésre. De hogyha gyalázod, megveted, titkait fölfeded és tõrbe csalod, akkor minden barát elmenekül tõled.

23. Légy hû barátodhoz, hogyha tönkremegy is, hogy majd szerencséjében is részed lehessen. Tarts ki mellette nélkülözésében, hogy örökségében is osztozhassál vele.

24. A korom és füst elõre jelzi a tüzet, ugyanúgy a becsmérlõ szavak is a vérontást.

25. Nem szégyellem a barátom védelmét, és nem rejtõzöm el elõle (ha keres).

26. Hogyha miatta valami baj érne, akkor, aki csak hallja, békén hagyja.

27. Ki állít õrszemet a szám elé, és ki tesz jól záró pecsétet ajkamra, nehogy ravaszul szóljak és a nyelvem a vesztemre legyen?

Fejezet 23

1. Uram, Atyám és életemnek Ura, ne szolgáltass ki kényükre-kedvükre, és ne engedd, hogy miattuk elbukjam.

2. Ki forgatja a korbácsot az elmém felett, a bölcsesség fenyítõ botját a szívem felett, hogy ne részesüljenek hibáim kíméletben, és ne maradjanak bûneim büntetlen?

3. Hogy ne gyarapodjék hebehurgyaságom, és a bûneim ne szaporodjanak. Hogy le ne roskadjak elleneim elõtt, és az ellenségem ne diadalmaskodjon rajtam.

4. Uram, Atyám, és életemnek Istene, ne verj meg engem nagyravágyó szemmel,

5. és a mohóságot tartsd távol tõlem.

6. Érzéki, testi vágy ne fogjon el, ne hagyd, hogy zsákmányul ejtsen a buja szenvedély.

7. Fiaim, halljatok a száj fegyelmérõl, aki ezt megtartja, nem esik csapdába.

8. Ajkával a bûnös bajba keveredik, elbukik a gõgös és a gyalázkodó.

9. Ne szoktasd a szád az esküdözéshez, ne szokj rá, hogy a Szent nevét emlegesd.

10. Mert amint a vallatóra fogott szolgát szíjból font korbáccsal kékre-zöldre verik, úgy az sem ment a bûntõl, aki örökké esküszik és visszaél a Szentnek nevével.

11. Aki sokszor esküszik, bûnt halmoz fejére, s a büntetõ bot nem hagyja el házát. Ha hibázik, rajta a bûn büntetése, ha rá sem hederít, kétszeres a bûne. Ha hamisan esküszik, nem lehet igaz, és sok próbatételben lesz része házának.

12. Van olyan beszéd, amely halált érdemelne - ne forduljon elõ Jákobnak házában! Mert a jámboroktól távol áll az ilyen, õk nem hemperegnek a bûn fertõjében.

13. Ne szoktasd a szádat zabolátlan szóra, mert könnyen átsiklasz a bûnös beszédre.

14. Az apádra gondolj és szülõ anyádra, amikor a nagyok társaságában ülsz. Elõttük magadról ne feledkezzél meg, nehogy szokásaid zavarba hozzanak, s azt ne kelljen kívánnod: bár ne születtél volna, vagy átkoznod kelljen születésed napját.

15. Azon, aki megszokta a hitvány beszédet, élete végéig nem fog a nevelés.

16. Két embercsoport bûnt bûnre halmoz, s a harmadik hívja ki a haragot.

17. A szenvedélyes vágy ég, mint a lángoló tûz, s nem alszik ki, amíg el nem emésztõdik. Az ember, aki saját testével vétkezik, nem szûnik meg, míg a tûz le nem ég. Az erkölcstelennek minden falat édes, nem hagy fel a bûnnel, amíg csak meg nem hal.

18. A férfi, aki vétkezik ágyában, azt gondolja magában: "Ugyan ki lát engem? Betakar a sötét, elrejtenek a falak, senki sem lát engem, miért félnék hát vétkezni? A Magasságbeli nem ügyel vétkemre."

19. Csak az emberek szemétõl fél, s nem gondol arra, hogy az Úr szeme tízezerszeresen fényesebb a napnál: az embereknek minden útját látja, s a legrejtettebb zugba is behatol.

20. Minden dolgot ismer létrejötte elõtt, hát hogyne ismerné bevégzése után?

21. A város utcáin számadásra vonják, amikor nem is sejti, megállítják útján.

22. Így jár az asszony is, aki férjét elhagyja, és idegen embertõl állít örököst.

23. Elõször, mert Isten törvényét megszegte, másodszor, mert vétett saját férje ellen. Végül: bujálkodott házasságot törve, s idegen férfitõl szerzett gyermekeket.

24. A gyülekezet elé vezetik az ilyet, és a gyermekei szenvednek meg érte.

25. Nem fognak gyökeret verni gyermekei, és az ágaikon nem terem majd gyümölcs.

26. Utána átokként marad az emléke, eltörölhetetlen lesz a gyalázata.

27. A hátrahagyottak be fogják majd látni, nincs jobb a világon, mint az Úr félelme, s nincs édesebb, mint törvényeinek megtartása.

26. Ne tarts azokkal, akik kezüket adják, akik adósságért jótállást vállalnak.

27. Hogyha semmid sem lesz, amibõl fizetnél, még az ágyadat is elviszik alólad.

28. Ne told odébb az õsrégi mezsgyét, amelyet atyáid vontak meg.

29. Ha olyan férfit látsz, aki fürgén intézi a dolgát, az a királyoknak lesz majd a szolgálatára, nem a kicsiket fogja szolgálni.