Biblia egy év alatt.

A 230. napon Jeremiás 7. fejezete igaz imádatra szólítja fel a népet, óva intve a hamis imádattól és az igazságtalanságtól. Ezékiel 36. fejezete Izrael megújulását, a szív megtisztítását és Isten Lelkének kiáradását hirdeti. A Példabeszédek 14:29-32 türelemre, önuralomra és igazságosságra tanít, gyakorlati útmutatást kínálva a bölcs és becsületes élethez.

1. Ezt a szózatot intézte az Úr Jeremiáshoz:

2. Állj ki az Úr házának kapujába és hirdesd ott ezt az üzenetet! Mondd: Halljátok az Úr szavát, Júda népe mindnyájan, akik beléptek e kapukon, hogy az Urat imádjátok!

3. Ezt üzeni a Seregek Ura, Izrael Istene: Javítsátok meg utaitokat és tetteiteket, akkor majd veletek lakom ezen a helyen.

4. Ne bízzatok az ilyen hazug beszédekben: "Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma."

5. Mert ha jobbak lesztek életmódotokban és tetteitekben; ha jog szerint bántok egymással;

6. ha nem nyomjátok el az idegent, az árvát és az özvegyet; ha nem ontotok ártatlan vért ezen a helyen, és nem szegõdtök idegen istenek nyomába a saját vesztetekre,

7. akkor veletek lakom majd ezen a földön, amelyet régtõl fogva atyáitoknak adtam, mindörökre.

8. De lám, ti hazug beszédekben bíztok, amelyek mit sem használnak nektek.

9. Loptok, gyilkoltok, házasságot törtök, hamisan esküdtök, tömjént áldoztok Baalnak, idegen istenekhez szegõdtök, akiket egyáltalán nem ismertek.

10. Aztán mégis eljöttök és elém álltok ebben a templomban, amely az én nevemet viseli, s ezt mondjátok: "Biztonságban vagyunk, olyan biztonságban, hogy továbbra is elkövethetjük ezeket a gonoszságokat."

11. Hát rablók barlangjának tartjátok ezt a házat, amely az én nevemet viseli? Vagy azt hiszitek, hogy tán vak vagyok? - mondja az Úr.

12. Menjetek csak el Silóba, arra a helyre, ahol egykor szentélyt szereztem nevemnek. És nézzétek meg, mit tettem vele népemnek, Izraelnek gonoszsága miatt.

13. Most tehát, mivel ilyesmit tettetek - mondja az Úr -, és bár fáradhatatlanul beszéltem nektek, de nem hallgattatok rám; szüntelenül hívtalak benneteket, de nem válaszoltatok,

14. ezért úgy bánok ezzel a házzal, amely a nevemet viseli, és amelyben annyira bíztok, meg ezzel a hellyel, amelyet nektek és atyáitoknak adtam, mint ahogy Silóval bántam.

15. Elvetlek benneteket a szemem elõl, ahogy elvetettem testvéreiteket, Efraim egész nemzetségét.

16. Te meg ne imádkozzál ezért a népért, ne könyörögj és ne járj közben értük. Ne próbálj unszolni, mert úgysem hallgatlak meg.

17. Nem látod, mit mûvelnek Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin?

18. A gyerekek fát szedegetnek, az apák tüzet gyújtanak, az asszonyok meg tésztát dagasztanak, hogy kalácsot süssenek az Ég Királynõjének; az idegen isteneknek italáldozatot mutatnak be, s ezt mind az én bosszantásomra.

19. Vajon engem bosszantanak-e - mondja az Úr -, nem inkább magukat szégyenítik meg vele?

20. Ezért ezt mondja Isten, az Úr: Haragom és indulatom rázúdul erre a helyre; az emberekre és az állatokra; a mezõ fáira és a föld gyümölcseire; égni fog, és egykönnyen nem alszik ki.

21. Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Égõáldozataitokat tegyétek véres áldozataitokhoz, és egyétek meg a húst.

22. Mert amikor kihoztam atyáitokat Egyiptom földjérõl, nem beszéltem nekik égõ- és véres áldozatokról,

23. hanem ilyen parancsot adtam nekik: Hallgassatok a szavamra, és én Istenetek leszek, ti meg az én népem lesztek; járjatok azon az úton, amelyet én jelölök ki nektek, és akkor jól megy majd sorotok.

24. De nem fogadtak szót, és nem figyeltek rám, hanem saját gonosz szívük szándékait követték; a hátukat fordították felém, nem az arcukat.

25. Attól a naptól fogva, hogy atyáitok kijöttek Egyiptom földjérõl, mind a mai napig egyfolytában küldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat; napról napra küldtem õket.

26. De nem hallgattak rám, és nem figyeltek szavamra; sõt még jobban megkeményítették nyakukat, gonoszabbak voltak, mint atyáik.

27. És ha ezt elmondod is nekik: nem fognak rád hallgatni; hívhatod õket, úgysem felelnek.

28. Ezt mondd hát nekik: Ez az a nemzet, amely nem akar az Úrnak, az õ Istenének szavára hallgatni, sem a fegyelmet nem vállalja. Nincs bennük hûség, eltûnt a szájukból.

29. Nyírd le hajadat és vesd el, kezdj gyászénekbe a kopár halmokon, mert az Úr elvetette és elhagyta ezt a megutált nemzetet.

30. Bizony, Júda fiai gonoszságot mûveltek a szemem láttára - mondja az Úr. Undokságaikat bevitték abba a házba, amely az én nevemet viseli, hogy megfertõztessék vele.

31. Fölépítették a Tófet magaslatát a Ben-Hinnom völgyében, hogy áldozatul elégessék fiaikat és lányaikat, bár ilyet egyáltalán nem parancsoltam nekik, még csak eszembe se jutott.

32. Ezért jönnek napok - mondja az Úr -, amikor nem beszélnek többé így: "a Tófet" és "a Ben-Hinnom völgye", hanem csak az "Öldöklés völgyét" emlegetik. A Tófet meg temetõvé lesz, mert erre máshol nem jut hely.

33. Ennek a népnek halottai az égi madaraknak meg a mezei vadaknak lesznek a martaléka; senki sem akad majd, aki elûzze õket.

34. És elhallgattatom Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin az örömnek és a vigasságnak a hangját; a võlegény és a menyasszony hangját, mert pusztasággá lesz az egész ország.

1. Te meg, emberfia, jövendölj Izrael hegyeirõl és mondd: Izrael hegyei, halljátok az Úr szavát!

2. Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel az ellenség így beszélt felõletek: "Haha, lám, az õsi magaslatok a mieink lettek",

3. azért hát jövendölj. Így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel elpusztultatok, körös-körül mindenki eltaposott benneteket, és a többi nép birtokává lettetek, az emberek a nyelvükre vettek és gyaláznak benneteket,

4. azért, Izrael hegyei, halljátok az Úrnak, az Istennek a szavát! Ezt üzeni az Úr, az Isten a hegyeknek és a halmoknak, a szakadékoknak és a völgyeknek, a pusztuló romoknak és a kihalt városoknak, amelyeket kifosztottak és csúfoltak a szomszéd népek.

5. Ezt mondja az Úr, az Isten: Valóban, izzó féltékenységemben a többi népek és egész Edom ellen beszéltem, mivel elfoglalták országomat; káröröm volt a szívükben és megvetés a lelkükben, amiért elpusztították és kifosztották.

6. Jövendölj Izrael földjérõl, és mondd a hegyeknek és a halmoknak, a szakadékoknak és a völgyeknek: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézzétek, féltékenységemben és haragomban beszéltem, mivel el kell tûrnötök a népek gyalázkodásait.

7. Ezért hát ezt mondja az Úr, az Isten: Fölemelem kezemet, s igazán mondom: a népeknek, amelyek körülöttetek vannak, viselniük kell majd gyalázatukat.

8. Ti meg, Izrael hegyei, sarjasszatok ágakat és teremjetek gyümölcsöt népemnek, Izraelnek, mert hamarosan visszatér!

9. Mert nézzétek, hozzátok megyek, felétek fordulok, azért megmûvelnek és bevetnek benneteket.

10. Megsokasítom rajtatok az embereket és Izrael egész házát. A városokat lakják majd, s a romokat újra fölépítik.

11. Megszaporítok rajtatok embert és állatot, hogy sokasodjanak és legyenek termékenyek. Lakottá teszlek benneteket, mint azelõtt voltatok, és jót teszek veletek, többet, mint azelõtt, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.

12. Emberek járnak majd megint rajtatok, népem, Izrael; birtokba vesznek titeket, az örökrészük lesztek, és nem fosztod meg õket többé gyermekeiktõl.

13. Ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel azt mondták nektek: Emberfaló vagy és népedet gyermektelenné teszed,

14. azért nem eszel többé embert, és nem fosztod meg többé népedet gyermekeitõl - mondja az Úr, az Isten.

15. A jövõben nem engedem, hogy a népek gyalázkodását halld és a nemzetek gúnyolódását hallgasd, s nem fosztod meg többé népedet gyermekeitõl - mondja az Úr, az Isten.

16. Az Úr szózatot intézett hozzám:

17. Emberfia, Izrael háza a saját földjén lakott, de beszennyezte életmódjával és tetteivel. Életmódja olyan volt elõttem, mint a havi tisztulásban szenvedõ nõ tisztátalansága.

18. Ekkor rájuk zúdítottam haragomat a vér miatt, amelyet ontottak az országban, és a bálványok miatt, amelyekkel tisztátalanná tették (az országot).

19. Szétszórtam õket a népek közé, és szétszélesztettem az országokba. Életmódjuk és tetteik szerint ítélkeztem fölöttük.

20. A népek között, ahova kerültek, megszentségtelenítették szent nevemet, hiszen azt mondják róluk: "Ez az Úr népe, mégis ki kellett az õ földjérõl menniük."

21. De tekintettel voltam szent nevemre, amelyet Izrael háza megszentségtelenített a népek között, ahová került.

22. Ezért mondd meg Izrael házának: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nem miattatok teszem ezt, Izrael háza, hanem szent nevemért, amelyet megszentségtelenítettetek a népek között, amelyek közé kerültetek.

23. Szentté teszem nagy nevemet, amelyet gyalázat ért a népek között, amelyet megszentségtelenítettek közöttük. Akkor majd megtudják a népek, hogy én vagyok az Úr - mondja az Úr, az Isten -, amikor a szemük láttára megmutatom rajtatok, hogy szent vagyok.

24. Kivezérellek benneteket a népek közül, összegyûjtelek minden országból és visszaviszlek saját földetekre.

25. Akkor majd tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságtól, s minden bálványtól megtisztítalak benneteket.

26. Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekbõl a kõszívet és hússzívet adok nektek.

27. Az én lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek és szemetek elõtt tartsátok törvényeimet és hozzájuk igazodjatok.

28. Abban az országban laktok majd, amelyet atyáitoknak adtam, s az én népem lesztek, én meg a ti Istenetek leszek.

29. Megszabadítalak benneteket minden tisztátalanságtól, bõven ellátlak gabonával és nem küldök rátok többé éhínséget.

30. Megszaporítom a fák gyümölcsét és a mezõ termését, hogy ne kelljen többé az éhhalál gyalázatát viselnetek a népek között.

31. Akkor majd visszaemlékeztek gonosz útjaitokra és iszonyatos tetteitekre. Megutáljátok saját magatokat bûneitek és gonoszságaitok miatt.

32. Nem miattatok teszem ezt - mondja az Úr, az Isten -, jól jegyezzétek meg magatoknak! Szégyenkezzetek és piruljatok életetek miatt, Izrael háza!

33. Ezt mondja az Úr, az Isten: Azon a napon, amikor minden bûnötöktõl megtisztítalak benneteket, újra benépesítem a városokat, és a romok újra felépülnek.

34. Az elpusztult földet újra megmûvelik, amely csak pusztaság volt, minden arra járó szeme láttára.

35. Azt mondják majd: "Ez az elpusztult föld olyan lett, mint az Éden kertje, és az elpusztított, feldúlt, lerombolt városok lakott erõdök lettek.

36. Akkor a népek, amelyek megmaradtak itt a környéken, megtudják, hogy én, az Úr újra felépítettem, amit leromboltak, és amit letaroltak, azt újra beültettem. Én, az Úr mondtam ezt, és végbe is viszem."

37. Ezt mondja az Úr, az Isten: Még azt is megengedem, hogy Izrael háza azzal a kéréssel forduljon hozzám, hogy sokasítsam meg õket, mint valami emberekbõl álló nyájat;

38. mint egy szent állatokból álló nyájat, mint egy Jeruzsálemben ünnepekre összegyûlt nyájat. Romokban heverõ városaitok így telnek meg emberek nyájával. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr.

29. Annak, aki türelmes, nagy az okossága, balgasággal van tele, aki türelmetlen.

30. A nyugodt kedély élteti a testet, a szenvedély olyan, mint a csontszú.

31. Aki elnyomja a szegényt, Teremtõjét bántja, de aki megkönyörül a szegényen, az tiszteli.

32. A gonosz belebukik saját gonoszságába, az igaznak menedéke az ártatlansága.