Teljes olvasási terv
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
A tizenkilencedik napon elkezdődik a Biblia egyik leglebilincselőbb elbeszélése. A Teremtés könyve 37. fejezete bemutatja Józsefet, Jákob kedvenc fiát, prófétai álmait és testvérei pusztító árulását, akik eladják őt rabszolgaságba Egyiptomba. A Jób 27-28. fejezetei azt mutatják be, hogy Jób rendíthetetlenül megőrizte feddhetetlenségét a vádak ellenére, a bölcsességről szóló nagyszerű költemény pedig azt kérdezi: „Hol található a bölcsesség?” A Példabeszédek 3:25-27 arra buzdít minket, hogy ne féljünk a hirtelen csapásoktól, amikor az Úr a miénk, és mindig tegyük a jót, amikor hatalmunkban áll.
1. Jákob azon a földön lakott, amelyen atyja mint jövevény tartózkodott Kánaán földjén.
2. Jákob családjának története a következõ: amikor József tizenhét esztendõs volt, bátyjaival együtt a juhokat õrizte. Mivel még fiatal volt, apja feleségeinek, Bilhának és Szilpának fiai mellé osztották be. József közölte apjával, ami rosszat azokról mondtak.
3. Izrael jobban szerette Józsefet, mint a többi fiát, mivel öreg korában született. Ezért egy ujjas köntöst csináltatott neki.
4. Mikor bátyjai látták, hogy jobban szereti, mint összes többi fiát, meggyûlölték, és nem tudtak vele barátságos szót váltani.
5. Józsefnek egyszer álma volt, s azt elmondta testvéreinek.
6. Így szólt hozzájuk: "Hallgassatok ide, milyen álmot láttam.
7. Kévét kötöttünk a mezõn, s íme, az én kévém fölegyenesedett és állva maradt, a ti kévéitek pedig körülvették és meghajoltak az én kévém elõtt."
8. Testvérei így válaszoltak: "No, talán királyunk akarsz lenni és fölöttünk uralkodni?" Álma és elbeszélése miatt még inkább meggyûlölték.
9. Más alkalommal újra álmot látott, s azt is elmondta bátyjainak. Így szólt: "Látjátok, ismét álmom volt. A nap, a hold és a csillagok meghajoltak elõttem."
10. Amikor elbeszélte apjának és testvéreinek, apja megfeddte, mondván: "Mit akar jelenteni ez az álom, amit láttál? Nekem, anyádnak és bátyáidnak, nekünk a földig kell hajolnunk elõtted?"
11. Bátyjai féltékenyek lettek rá, apja ellenben megjegyezte magának a dolgot.
12. Amikor bátyjai elmentek, és apjuk juhait Szichemben legeltették,
13. Izrael ezt mondta Józsefnek: "Bátyáid Szichemnél legeltetnek, gyere, hadd küldjelek el hozzájuk." "Készen vagyok" - felelte.
14. Akkor ezt mondta neki: "Menj, és nézz utána, hogy bátyáid és a nyájak jól vannak-e, s hozz nekem hírt róluk." Így elküldte Hebron völgyébõl, s õ Szichembe érkezett.
15. Amikor a mezõn bolyongott, egy ember találkozott vele, s megkérdezte: "Mit keresel?"
16. "Bátyáimat keresem - felelte -, mondd meg, hol legeltetnek?"
17. A férfi így válaszolt: "Elmentek innét, hallottam, amikor mondták: menjünk Dotainba." József tehát elment testvérei után, és Dotainban megtalálta õket.
18. Amikor azok messzirõl meglátták, még mielõtt közelükbe ért, azt indítványozták, hogy öljék meg.
19. Így szóltak egymáshoz: "Nézzétek, ott jön az álomlátó.
20. Rajta, öljük meg, dobjuk egy ciszternába és mondjuk azt, hogy vadállat ette meg. Akkor majd meglátjuk, mi lesz az álmaiból."
21. Mikor Ruben ezt meghallotta, igyekezett kimenteni kezükbõl, és így szólt: "Ne vegyük el az életét."
22. Ruben még azt mondta nekik: "Ne ontsatok vért, dobjátok be a ciszternába, ott a pusztában, de kezeteket ne emeljétek rá." (Ezt mondta), mert ki akarta menteni kezükbõl és vissza akarta küldeni apjához.
23. Mihelyt József testvéreihez ért, azok levették József ujjas köntösét, ami rajta volt,
24. õt magát pedig megfogták és a ciszternába dobták. A ciszterna üres volt, víz nem volt benne.
25. Azután leültek enni. Amikor fölemelték szemüket és körülnéztek, izmaelita karavánt láttak közeledni Gileádból. Tevéik meg voltak rakva gumival, balzsammal és illatos gyantával. Úton voltak vele, hogy Egyiptomba vigyék.
26. Júda így szólt testvéreihez: "Milyen elõnyünk származik abból, ha megöljük öcsénket és vérét betakarjuk?
27. Gyertek, adjuk el az izmaelitáknak, és ne emeljük rá kezünket. Mégiscsak testvérünk, saját testünk." Testvérei hallgattak rá.
28. Amikor tehát a midiánita kereskedõk elhaladtak mellettük, eladták Józsefet 20 ezüstért az izmaelita kereskedõknek. Ezek Egyiptomba vitték Józsefet.
29. Amikor Ruben késõbb ismét odament a ciszternához, József már nem volt benne. Megszaggatta ruháját,
30. visszament testvéreihez és így szólt: "A fiú már nincs ott, mitévõ legyek?"
31. Õk azonban fogták a köntösét, levágtak egy kecskebakot, és a köntöst a vérébe mártották.
32. Azután a ruhát elküldték, apjukhoz vitették és ezt üzenték: "Találtuk, nézd meg, hogy a fiad köntöse-e vagy nem?"
33. Amikor az meglátta, felkiáltott: "Ez a fiam köntöse, vadállat ette meg. Széttépték, széttépték Józsefet!"
34. Megszaggatta ruháját, zsákot kötött csípõje köré és hosszú ideig gyászolta fiát.
35. Minden fia és minden lánya sietett vigasztalni, de nem akart vigasztalódni, hanem így szólt: "Gyászolva költözöm le fiamhoz az alvilágba." Így siratta õt az apja.
36. A midiániták pedig eladták õt Egyiptomban Potifárnak, a fáraó egyik kincstárnokának, az õrség parancsnokának.
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
1. Jób folytatta beszédét és így szólt:
2. Amint igaz, hogy él az Isten, ki elvette igazam, s a Mindenható keserûvé tette a szívem,
3. addig, amíg csak lélegzet van bennem, s Isten lehelete van az orromban,
4. ajkam álnokságot addig biztos nem szól, sem a nyelvem nem mond hazugságot.
5. Távol legyen tõlem, hogy nektek helyeseljek, ártatlanságomat nem adom fel holtig.
6. Igazamhoz ragaszkodom, nem mondok le róla. Egyetlen napomért sem szégyenkezik szívem.
7. Ellenségeim jussanak a gonoszok sorsára, ellenfeleim meg a bûnösökére!
8. Mit remél a bûnös, mikor imádkozik, mikor fölemeli lelkét az Istenhez?
9. Talán meghallgatja kiáltását Isten, amikor majd balsors szakad a nyakába?
10. Örömét leli-e a Mindenhatóban, és mindig segítségül hívhatja az Istent?
11. Elétek tárom az Isten tetteit, a Mindenható terveit nem tartom titokban,
12. hiszen magatok is mindnyájan láttátok. Miért tápláltok tovább is hiú reménységet?
13. Ezt a sorsot szánta Isten a gonosznak, ezt adta örökségül a Mindenható a zsarnoknak.
14. Ha sok is a fia, kard várja õket, és nem lakhatik jól kenyérrel a sarjuk.
15. Maradékaikat pestis viszi sírba, és az özvegyeik nem tartanak gyászt.
16. Ha ezüstöt halmoz fel, mintha csak por volna, a ruhát csak sárnak rakja csomóba.
17. Õ csak gyûjtögeti, de fel a jámbor ölti, az ezüstjét meg a tiszta örökli.
18. Házát, mint a pók a hálóját, úgy építette, olyan az, mint a csõsz csinálta kunyhó.
19. A gazdag lefekszik, nem kezdi el újra, felnyitja a szemét, és már semmi sincs meg.
20. Nappal, mint az árvíz, bajok zúdulnak rá, elfújja éjszaka a viharnak szele.
21. Keleti szél viszi, nincsen maradása, elsöpri onnét, ahol a lakóhelye volt.
22. Irgalmat nem ismerve nyilakat szór rá, menekülnie kell a hatalma elõl.
23. Kezüket összecsapva tapsolnak fölötte, és saját házából utána pisszegnek.
1. Van hely, ahol ezüstöt találnak, olyan hely is akad, hol aranyat mosnak.
2. Föld mélyérõl hozzák felszínre a vasat, és a kövekbõl rezet olvasztanak.
3. Véget vet az ember (lenn) a sötétségnek, azután feltúrja utolsó zugáig a sziklakõzetet - addig éjszaka borult rá.
4. Lámpás emberek kifúrják az aknát, úgy csüngenek ottan, lábuk elfelejtve, emberektõl távol lebegnek (az ûrben).
5. A kenyérgabona sarjadzik a földbõl, noha lent alatta tûzzel robbantanak.
6. Sziklatömbben van a zafír lelõhelye, de még aranypor is található benne.
7. Olyan ösvény ez, hogy keselyû nem látja, a héja szeme sem tudja kifürkészni.
8. A büszke vad sem veszi arrafelé útját, nem járt arra még soha oroszlán.
9. Az ember ráteszi kezét a kövekre, egész alapjukig dúlja a hegyeket.
10. Áttöri a sziklát és tárnát nyit benne, sok-sok drágaságot láthat ott a szeme.
11. Felkutatta már a folyóknak forrását, és sok rejtett dolgot napvilágra hozott.
12. De hát a bölcsesség - ez vajon honnét van, és az értelemnek hol a lelõhelye?
13. Odavivõ utat nem ismer az ember, élõk országában nem lehet meglelni.
14. Az õsvizek azt mondják: nem lakik bennünk, a tenger megvallja: nálam sincs lakása.
15. Arannyal nem lehet érte megfizetni, és a színezüst sem elég nagy ár érte.
16. Nem lehet megvenni ofiri aranyért, sem ritka ónixért, sem pedig zafírért.
17. Nem érhet föl vele sem arany, sem üveg, aranyedényért sem lehet becserélni.
18. A korallt és kristályt ne is említsük, a bölcsesség ára drágább a gyöngynél.
19. Nem olyan értékes a kusi topáz sem, de még színarannyal sem mérhetõ össze.
20. Honnan is származik tehát a bölcsesség, és az értelemnek hol a lelõhelye?
21. Fátyol takarja minden élõ elõl, el van rejtve az ég madarai elõtt.
22. Maga az alvilág és a halál is vallja: mi csak hallomásból tudunk róla.
23. Egyedül az Isten ismer hozzá utat, egyedül õ tudja, hol a lelõhelye.
24. [Mert a szeme ellát a Föld határáig, õ mindent lát, mi az ég alatt van.]
25. Amikor a szélnek megszabta a súlyát, és a vizeket mércéjével mérte,
26. amikor az esõnek korlátot szabott, és a mennydörgések útját kijelölte,
27. akkor volt, hogy látta, a súlyát lemérte, megvizsgálta és lehatolt mélyére.
28. Az embernek akkor csupán ennyit mondott: "Az Isten félelme, lásd, ez a bölcsesség, az okosság meg: kerülni a bûnt."
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
25. Nem kell tartanod hirtelen ijedségtõl, sem a gonoszok támadásától.
26. Mert hiszen az Úr lesz az oltalmad, vigyáz a lábadra, nehogy tõrbe essék.
27. Jótettedet ne tagadd meg a rászorulótól, hogyha módodban van jót tenni vele.
Töltsd le az útmutatót, amelyben minden olvasmány naponta rendezve található, és kövesd nyomon az éves haladásodat.
"Deus é servido apenas quando é servido de acordo com a Sua vontade." São Padre Pio de Pietrelcina