Biblia egy év alatt.

A negyvenhetedik napon a Kivonulás könyve 32. fejezete felidézi az aranyborjú tragikus bűnét, majd Mózes közbenjárását a nép nevében. A Leviták könyve 23. fejezete az izraelita naptár szent ünnepeit írja le, amelyek Isten hűségét és gondoskodását ünneplik. A 80. zsoltár Izrael lelki helyreállításért való kiáltását fejezi ki. Ezek az olvasmányok emlékeztetnek minket a bűnbánat szükségességére és Isten meghívására a szövetség megújítására.

1. A nép látta, hogy Mózes késik lejönni a hegyrõl, azért összegyûlt Áron körül és követelõzött: "Készíts nekünk egy istent, amely elõttünk jár. Nem tudjuk, mi történt azzal a Mózessel, aki kihozott bennünket Egyiptomból."

2. Áron így válaszolt: "Szedjétek le az aranyfüggõket feleségeitek, fiaitok és leányaitok fülérõl és hozzátok ide."

3. Az egész nép leszedte fülérõl az aranyfüggõket és Áronhoz vitte.

4. Õ átvette a kezükbõl, összeolvasztotta és aranyborjút öntött belõle. Azok így kiáltoztak: "Izrael, ez a te istened, aki kihozott Egyiptomból."

5. Mikor Áron ezt látta, oltárt épített elõtte és kijelentette: "Holnap az Úr ünnepe lesz."

6. Másnap reggel korán fölkeltek, égõáldozatot és közösségi áldozatot mutattak be. Az egész nép letelepedett enni és inni, azután újra fölkeltek és mulatoztak.

7. Az Úr így szólt Mózeshez: "Siess, menj le, mert vétkezett a nép, amelyet kihoztál Egyiptomból.

8. Hamar letértek az útról, amelyet elõírtam nekik. Öntött borjút csináltak maguknak, azt imádták, áldozatot mutattak be elõtte, és így beszéltek: Izrael, ez a te istened, aki kihozott Egyiptomból."

9. Az Úr még ezt mondta Mózesnek: "Látom jól, hogy keménynyakú nép ez,

10. engedd, hadd gyúljon fel ellenük haragom, hadd töröljem el õket, és téged teszlek nagy néppé."

11. Mózes igyekezett kiengesztelni az Urat, az Istent, s így szólt: "Uram, miért lobbannál haragra néped ellen, amelyet nagy hatalommal és erõs kézzel hoztál ki Egyiptomból?

12. Az egyiptomiak nemde megállapítanák: csalárdul kivezette õket, hogy a hegyek között megölje és eltörölje a föld színérõl? Lohadjon le tehát haragod és vond vissza a csapást, amellyel a népet sújtani akarod.

13. Gondolj Ábrahámra, Izsákra és Jákobra, a szolgáidra, akiknek megesküdtél magadra, és akiknek megígérted: utódaitokat úgy megsokasítom, mint az ég csillagait, s azt az egész földet, amelyrõl beszéltem, utódaitoknak adom, hogy az övék legyen örökre."

14. Erre az Úr visszavonta a csapást, amellyel népét megfenyegette.

15. Mózes ezután elindult visszafelé és lejött a hegyrõl, kezében a tanúság két kõtáblájával. A táblák tele voltak írva mindkét oldalukon: elöl és hátul írás volt rajtuk.

16. Isten maga készítette a táblákat, az írás Isten írása volt, bele volt vésve a táblákba.

17. Amikor Józsue a nép lármáját hallotta, így szólt Mózeshez: "A táborban csatazaj van."

18. Õ így felelt: "Ez nem gyõzelmi ének, nem is a legyõzöttek jajgatása. Én énekkarok váltakozó énekét hallom."

19. Amikor aztán a tábor közelébe ért, s látta a borjút meg a kartáncot, Mózes haragra gerjedt, elhajította kezébõl a táblákat és szétzúzta a hegy lábán.

20. Azután fogta a borjút, amelyet készítettek, elégette, porrá zúzta, beleszórta a vízbe és megitatta vele Izrael fiait.

21. Azután Mózes megkérdezte Áront: "Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy bûnt hoztál rá?"

22. Áron ezt válaszolta: "Ne haragudj, uram! Te magad is tudod, hogy ez a nép mennyire hajlik a rosszra.

23. Így követelõztek: készíts nekünk egy istent, hogy elõttünk járjon, mivel az a Mózes, aki kihozott bennünket Egyiptomból - nem tudjuk mi lett vele.

24. Én erre megkérdeztem õket: kinek van közületek aranya? Õk idehozták nekem, én a tûzbe vetettem, s ez a borjú lett belõle."

25. Mikor Mózes látta a magáról megfeledkezett népet - mivel Áron engedte, hogy ellenségei közepette átadja magát a bálványimádásnak -,

26. Mózes a tábor kapujához lépett és ezt kiáltotta: "Aki az Úrral tart, jöjjön hozzám!" A leviták mind odagyûltek hozzá.

27. Mózes ezt mondta nekik: "Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: mindenki kösse a kardját oldalára. Járjátok be a tábort egyik kaputól a másikig és öljétek meg testvéreiteket, barátaitokat, rokonaitokat is."

28. A leviták végrehajtották Mózes parancsát, és azon a napon közel háromezer férfi esett el a népbõl.

29. Ekkor Mózes így szólt: "Ma az Úr papjainak bizonyultatok, egyik a fia árán, a másik a testvére árán, ezért õ ma megáld benneteket."

30. Másnap reggel Mózes így beszélt a néphez: "Nagy bûnt követtetek el. Azért most fölmegyek az Úrhoz, talán kieszközölhetem bûnötök bocsánatát."

31. Mózes tehát ismét az Úr elé járult és így szólt: "Nézd, a nép nagy bûnt követett el és aranyból csinált magának istent.

32. Mégis bocsásd meg vétkét... ha nem, akkor törölj ki engem a könyvedbõl, amelyet írtál."

33. Az Úr így felelt Mózesnek: "Csak azt törlöm ki könyvembõl, aki vétkezett ellenem.

34. De most menj és vezesd oda a népet, ahová parancsoltam neked. Íme, angyalom elõtted halad. De ha a látogatás napja elérkezik, megtorlom bûnüket."

35. Az Úr azért verte meg a népet, mert megcsinálták a borjút, amelyet Áron készített.

1. Az Úr így szólt Mózeshez:

2. "Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: (Az Úr ünnepei, amelyeket szent ünnepi összejövetellel kell megülnötök.) Ezek az én ünnepnapjaim:

3. Hat napig kell dolgozni, a hetedik nap legyen a teljes nyugalom napja, a szent összejövetel napja, akkor semmiféle munkát ne végezzetek. Bárhol laktok is, ez az Úr nyugalmának napja.

4. Ezek az Úr ünnepei, a szent összejövetelek, amelyekre meghatározott idõben el kell hívnotok Izrael fiait.

5. Az elsõ hónap tizennegyedik napján estefelé van az Úr húsvétja,

6. a hónap tizenötödik napján pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe az Úr tiszteletére. Hét napon át kovásztalan kenyeret egyetek.

7. Az elsõ napon tartsatok ünnepi összejövetelt, és ne végezzetek semmiféle szolgai munkát.

8. Hét napon át mutassatok be áldozatot az Úrnak. A hetedik nap is a szent összejövetel napja, ne végezzetek semmiféle szolgai munkát."

9. Az Úr így szólt Mózeshez:

10. "Szólj Izrael fiaihoz és közöld velük: Amikor majd eljuttok arra a földre, amelyet adok nektek, s amikor elérkezik az aratás, akkor aratástok elsõ kévéjét vigyétek a papnak.

11. Õ felajánlja az Úrnak a bemutatás szertartásával, hogy kedvessé tegyen titeket. A pap a szombat utáni napon mutassa be az áldozatot,

12. s a bemutatás napján ajánljatok fel az Úrnak égõáldozatul egy egyéves hibátlan bárányt,

13. s hozzá még ételáldozatul két tized efa olajjal elkevert lisztlángot, mint a megbékélés illatában elköltött ételt az Úr számára, italáldozatul pedig egy negyed hin bort.

14. Ne egyetek kenyeret, pörkölt gabonát vagy sült tésztát (belõle), mielõtt ezen a napon elhoznátok adományotokat Isteneteknek. Örök törvény ez utódaitok számára, bárhol laktok is.

15. A szombat utáni naptól, amelyen bemutattátok az áldozati kévéket, számoljatok hét teljes hetet.

16. Számoljatok ötven napot a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassátok be az Úrnak az új kenyér áldozatát.

17. Hozzatok a lakásotokból kenyeret az Úrnak szánt áldozathoz, két új kenyeret, amelyet két tized efa kovászos lisztlángból sütöttek.

18. A kenyéren kívül mutassatok be az Úrnak hét hibátlan egyéves bárányt, egy bikát és két kost égõáldozatul, a hozzátartozó étel- és italáldozattal együtt, mint a megbékélés illatában elköltött eledelt az Úrnak.

19. Mutassatok be egy bakot is bûnért való áldozatul, és két egyéves bárányt közösségi áldozatul.

20. A pap végezze el vele a felajánlás mozdulatát az Úr elõtt éppúgy, mint a kenyér zsengéjével. A két bárány mint az Úrnak adott szent dolog jusson a papnak.

21. Ezen a napon gyûljetek össze, legyen ez szent összejövetel számotokra, és ne végezzetek semmiféle szolgai munkát. Örök törvény ez utódaitok számára ott, ahol lakni fogtok.

22. Ha elérkezik az aratás országotokban, ne vágd le egészen a földig és ne szedd össze, ami aratáskor ott marad, hanem hagyd ott a szegényeknek és az idegennek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek."

23. Az Úr így szólt Mózeshez:

24. "Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: A hetedik hónap elsõ napja legyen pihenõnap számotokra, harsonazengéssel és ünnepi összejövetellel.

25. Ne végezzetek semmiféle szolgai munkát, és mutassatok be áldozatot az Úrnak."

26. Az Úr ezt mondta Mózesnek:

27. "Ennek a hónapnak a tizedik napja az engesztelés napja. Tartsatok rajta szent összejövetelt. Böjtöljetek, és mutassatok be áldozatot az Úrnak.

28. Ezen a napon ne végezzetek semmiféle szolgai munkát, mert ez az engesztelés napja, amelyen elvégzik fölöttetek az engesztelés szertartását az Úr, a ti Istenetek elõtt.

29. Aki nem böjtöl ezen a napon, azt ki kell irtani övéi közül,

30. aki pedig dolgozik, azt én pusztítom ki népébõl.

31. Ne végezzetek semmiféle munkát, ez örök törvény utódaitok számára, bárhol laktok is.

32. Szombati nyugalom legyen ez számotokra. Tartsátok meg a böjtöt, s a hónap kilencedik napjának estéjétõl a következõ estig tartózkodjatok a munkától."

33. Az Úr így szólt Mózeshez:

34. "Szólj Izrael fiaihoz és közöld velük: Ennek a hetedik hónapnak a tizenötödik napján lesz a hét napig tartó sátoros ünnep az Úr számára.

35. Az elsõ nap a szent összejövetel napja, ne végezzetek szolgai munkát.

36. Hét napon át mutassatok be áldozatot az Úrnak. A nyolcadik napon tartsatok szent összejövetelt, és mutassatok be áldozatot az Úrnak. Az összejövetel napján ne végezzetek semmiféle szolgai munkát.

37. Ezek az Úr ünnepei, amelyeken össze kell hívnotok Izrael fiait. A szent összejövetel alkalmával áldozatot kell bemutatni az Úrnak: égõáldozatot, ételáldozatot, közösségi áldozatot és italáldozatot, mindegyik napnak a saját szertartása szerint,

38. az Úrnak szombatján, az Úrnak hozott ajándékokon, a fogadalmi és önkéntes adományokon kívül.

39. A hetedik hónap tizenötödik napján, amikor már betakarítottátok a föld termését, üljetek hétnapos ünnepet az Úrnak. Az elsõ és a nyolcadik napon legyen teljes nyugalom.

40. Az elsõ napon vigyetek magatokkal szép gyümölcsöket, pálmaágakat, patak menti fûzfaágakat, és vigadjatok hét napig az Úr, a ti Istenetek színe elõtt.

41. Így üljétek meg évenként az Úr ünnepét hét napon át. Örök törvény ez utódaitok számára. A hetedik hónapban tartsátok ezt az ünnepet.

42. Hét napig lakjatok sátorban. Izrael népének minden tagja lakjék sátor alatt;

43. így utódaitok megtudják, hogy sátorban lakattam Izrael fiait, amikor kihoztam õket Egyiptom földjérõl. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek."

44. Mózes leírta Izrael fiai számára az Úr ünnepeit.

1. (A karvezetõnek a "Liliom a bizonyíték" szerint - Aszaf zsoltára.)

2. Hallgass meg, Izraelnek pásztora, te, aki Józsefet nyájként legelteted! Te, aki kerubok fölött trónolsz,

3. ragyogj fel Efraim, Benjamin és Manassze elõtt! Éleszd fel hatalmad, jöjj és szabadíts meg,

4. Seregek Ura, állíts helyre minket! Ragyogtasd ránk arcod és megmenekültünk.

5. Seregek Ura, meddig haragszol még? Hisz néped már imádkozik.

6. A könnyek kenyerével etetted, a könnyek árját adtad italául.

7. Elnézted, hogy szomszédaink civódjanak rajtunk, és hogy ellenségeink kigúnyoljanak.

8. Seregek Ura, állíts helyre minket! Ragyogtasd ránk arcod és megmenekülünk.

9. Kihoztál Egyiptomból egy szõlõtövet, és népeket ûztél el, hogy elültesd.

10. Elõkészítetted számára a talajt, ezért vert gyökeret s terjedt el a földön.

11. Árnyékával befödte a hegyeket, indáival Isten cédrusait.

12. Vesszõit a tengerig növelte, hajtásait a nagy folyamig.

13. Miért romboltad le falait? Akik az úton járnak, mind szüretelik.

14. Az erdei vadkan pusztíthatja, s legelõje lett az erdõ vadjainak.

15. Seregek Ura, térj vissza, tekints le az égbõl és lásd, látogasd meg szõlõtövedet,

16. és védd meg, mit jobbod ültetett!

17. Mint a szemetet, a tûzben elégették, pusztuljanak ezért haragos orcád elõl!

18. Kezed nyugodjék jobbod emberén, az emberfián, akit megerõsítettél!

19. Többé nem hagyunk el téged, tarts minket életben, s mi áldjuk a neved.

20. Seregek Ura, állíts helyre minket! Ragyogtasd ránk arcod és megmenekülünk.