Biblia egy év alatt.

A 154. napon Márk 1-2 bemutatja nekünk Jézus szolgálatának kezdetét, keresztségét, első tanítványainak elhívását és a kezdeti csodákat, amelyek feltárják a Messiás hatalmát és tekintélyét. A 11. zsoltár arra ösztönöz minket, hogy teljes mértékben bízzunk az Úrban, még az igazságtalanság és a nehézségek közepette is.

Fejezet 1

1. Jézus Krisztus, Isten Fia evangéliumának kezdete.

2. Amint Izajás próféta megírta: Íme, elküldöm követemet színed elõtt, hogy elõkészítse utadat.

3. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!

4. Történt, hogy Keresztelõ János a pusztában hirdette a bûnbánat keresztségét a bûnök bocsánatára.

5. Kivonult hozzá egész Júdea vidéke és Jeruzsálem minden lakója. Miközben megvallották bûneiket, megkeresztelte õket a Jordán folyóban.

6. János teveszõrbõl készült ruhát viselt, csípõjét bõröv vette körül, és sáskával meg vadmézzel élt.

7. Ezt hirdette: "Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam saruszíját.

8. Én vízzel keresztellek, õ majd Szentlélekkel keresztel benneteket."

9. Azokban a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretbõl, és megkereszteltette magát Jánossal a Jordánban.

10. Amikor feljött a vízbõl, látta, hogy megnyílik az ég, és a Lélek galamb alakjában leszáll rá.

11. Szózat is hallatszott az égbõl: "Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem."

12. A Lélek nyomban arra ösztönözte, hogy menjen ki a pusztába.

13. Negyven napig kinn maradt a pusztában, közben megkísértette a sátán. Vadállatokkal volt együtt, de angyalok szolgáltak neki.

14. János elfogatása után Jézus Galileába ment, s ott hirdette az Isten evangéliumát

15. és mondta: "Beteljesedett az idõ, és már közel van az Isten országa. Tartsatok bûnbánatot, és higgyetek az evangéliumban."

16. Amikor Jézus a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András - halászok lévén - épp hálót vetnek a vízbe.

17. Jézus ezt mondta nekik: "Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket."

18. Rögtön otthagyták hálójukat és követték.

19. Alig ment valamivel tovább, megpillantotta Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hálót szedték rendbe a bárkában.

20. Õket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták apjukat Zebedeust, halászlegényeivel a bárkában, és a nyomába szegõdtek.

21. Betértek Kafarnaumba. Itt szombaton mindjárt elment a zsinagógába és tanított.

22. Tanításával ámulatba ejtett mindenkit, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók.

23. A zsinagógájukban volt egy tisztátalan lélektõl megszállt ember. Ez rögtön ilyeneket kiabált:

24. "Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus! A vesztünkre jöttél? Tudom, ki vagy: Az Isten Szentje."

25. Jézus ráparancsolt, így szólva: "Hallgass és menj ki belõle!"

26. A tisztátalan lélek erre össze-vissza rángatta az embert, aztán nagy kiabálás közepette kiment belõle.

27. Mindnyájan elcsodálkoztak. "Ki ez? - kérdezgették vitatkozva egymástól. Tanítása egészen új, s akkora a hatalma, hogy még a tisztátalan lelkeknek is tud parancsolni, s azok engedelmeskednek is neki."

28. Hamarosan elterjedt a híre Galilea egész vidékén.

29. A zsinagógából Jakabbal és Jánossal együtt egyenesen Simon és András házába ment.

30. Simon anyósa lázas betegen feküdt. Ezt azonnal elmondták Jézusnak.

31. Odament hát hozzá, s kézen fogva fölsegítette. Erre megszûnt a láza, és szolgált nekik.

32. Napnyugta után, amikor beesteledett, odahordták hozzá a betegeket és a gonosz lélektõl megszállottakat.

33. Az egész város az ajtó elé gyülekezett.

34. Sok beteget meggyógyított különféle betegségekbõl, és sok ördögöt kiûzött, de nem engedte õket szóhoz jutni, mert tudták, hogy kicsoda.

35. Hajnal tájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre imádkozni.

36. Simon és társai utána mentek, hogy megkeressék.

37. Amikor megtalálták, ezt mondták neki: "Mindenki téged keres."

38. De õ így válaszolt: "Menjünk máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, hiszen azért jöttem ki."

39. S bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógákban, és ördögöket ûzött ki.

40. Egy leprás jött hozzá, térdre borult elõtte, s így kérte: "Ha akarod, megtisztíthatsz."

41. Jézusnak megesett rajta a szíve, kinyújtotta kezét, és így szólt hozzá: "Akarom, tisztulj meg!"

42. Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult.

43. De Jézus szigorúan ráparancsolt s elküldte, ezt mondva neki:

44. "Vigyázz, ne szólj róla egy szót sem senkinek, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és ajánld fel tisztulásodért a Mózes rendelte áldozatot, bizonyságul nekik."

45. Ám az, alig hogy elment, mindenfelé híresztelni és terjeszteni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett nyilvánosan be a városba, inkább távolabbi, csendesebb helyeken tartózkodott. Az emberek mégis mindenünnen jöttek hozzá.

Fejezet 2

1. Néhány nap múlva visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre, hogy a házban van,

2. annyian összejöttek, hogy még az ajtó elõtti téren sem fértek el. Hirdette nekik az igét.

3. Közben hoztak egy bénát, négyen cipelték.

4. Mivel a tömegbõl nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetõt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt.

5. Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: "Fiam, bûneid bocsánatot nyertek."

6. Néhány írástudó is ült ott. Ezek ilyen gondolatokat forgattak magukban:

7. "Hogy beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bûnt más, mint az Isten?"

8. Jézus lelkében belelátott gondolataikba. "Miért gondoltok ilyeneket magatokban? - kérdezte. -

9. Mi könnyebb? Azt mondani a bénának: Bûneid bocsánatot nyertek - vagy azt mondani: Kelj föl, fogd az ágyadat és menj?

10. Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bûnök megbocsátására!" Ezzel odafordult a bénához:

11. "Mondom neked, kelj fel, fogd az ágyadat és menj haza!"

12. Az felkelt, fogta a hordágyat és mindenki szeme láttára elment. Mindnyájan ámultak, dicsõítették az Istent, s mondták: "Ilyet még nem láttunk soha."

13. Megint kiment a tó partjára. Az egész sokaság hozzá ment, õ pedig tanította õket.

14. Ahogy a vámnál elhaladt, látta, hogy ott ül Lévi, Alfeus fia. Így szólt hozzá: "Kövess engem!" Az felállt és követte.

15. Lévi házában asztalhoz telepedett. Sok vámos és bûnös is ott ült együtt Jézussal és tanítványaival az asztalnál. Sokan voltak. Követték õt

16. a farizeusok közül való írástudók is, és amikor látták, hogy bûnösökkel és vámosokkal eszik, megszólították tanítványait: "Miért eszik és iszik együtt a vámosokkal és a bûnösökkel?"

17. Jézus meghallotta és így válaszolt: "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bûnösöket."

18. János tanítványai és a farizeusok böjtöltek. Ezért akadtak, akik odamentek hozzá és megkérdezték: "Miért van az, hogy János tanítványai és a farizeusok tanítványai böjtölnek, a tieid meg nem böjtölnek?"

19. Jézus így válaszolt: "Böjtölhet a násznép, míg vele a võlegény? Amíg velük a võlegény, nem böjtölhetnek.

20. De eljön az idõ, amikor kiragadják körükbõl a võlegényt, akkor majd böjtölnek.

21. Senki sem varr régi ruhára új szövetbõl foltot. Vagy ha igen, akkor az új szövet kiszakítja a régit és a szakadás még nagyobb lesz.

22. És senki sem tölti az új bort régi tömlõbe, vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlõt, és a bor is, a tömlõ is tönkremegy. Az új bor új tömlõbe való."

23. Egy szombaton vetésen vitt keresztül az útja. Tanítványai útközben tépdesték a kalászt.

24. Erre a farizeusok megszólították: "Nézd, olyat tesznek szombaton, amilyet nem szabad!"

25. De õ megfelelt nekik: "Sose olvastátok, mit csinált Dávid, amikor ínséget szenvedett, és társaival együtt éhezett?

26. Abjatár fõpap idejében bement az Isten házába, és megette a szent kenyereket, amelyeket csak a papoknak volt szabad megenniük, s adott a társainak is."

27. Aztán ezt mondta nekik: "A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért.

28. Az Emberfia ezért Ura a szombatnak is."

1. (A karvezetõnek - Dávid zsoltára.) Az Úrnál keresek menedéket. Miért mondjátok: "Menekülj a hegyekbe, mint a madár!"?

2. Lám, a bûnösök feszítik íjukat, nyilat helyeznek a húrra, hogy az igaz szívûeket a sötétben leterítsék.

3. Ha az alapfalak leomlanak, mit tegyen az igaz?

4. Az Úr szent hajlékában lakik, az Úr az égben trónol. Szeme látja a világot, pillantása szemügyre veszi az emberek fiait.

5. Az Úr megvizsgálja az igazat éppúgy, mint a gonoszt, s aki a gonoszságot kedveli, azt gyûlöli lelke.

6. Kénes esõt és égõ parazsat hullat a bûnösökre, s perzselõ szél lesz kelyhük osztályrésze.

7. Mert az Úr igazságos és az igazságot szereti, az igazak látják majd meg arcát.