Márk evangéliuma, 2

1. Néhány nap múlva visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre, hogy a házban van,

2. annyian összejöttek, hogy még az ajtó elõtti téren sem fértek el. Hirdette nekik az igét.

3. Közben hoztak egy bénát, négyen cipelték.

4. Mivel a tömegbõl nem tudták eléje vinni, kibontották fölötte a tetõt, és a nyíláson át engedték le a hordágyat, amelyen a béna feküdt.

5. Hitüket látva, Jézus így szólt a bénához: "Fiam, bûneid bocsánatot nyertek."

6. Néhány írástudó is ült ott. Ezek ilyen gondolatokat forgattak magukban:

7. "Hogy beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bûnt más, mint az Isten?"

8. Jézus lelkében belelátott gondolataikba. "Miért gondoltok ilyeneket magatokban? - kérdezte. -

9. Mi könnyebb? Azt mondani a bénának: Bûneid bocsánatot nyertek - vagy azt mondani: Kelj föl, fogd az ágyadat és menj?

10. Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bûnök megbocsátására!" Ezzel odafordult a bénához:

11. "Mondom neked, kelj fel, fogd az ágyadat és menj haza!"

12. Az felkelt, fogta a hordágyat és mindenki szeme láttára elment. Mindnyájan ámultak, dicsõítették az Istent, s mondták: "Ilyet még nem láttunk soha."

13. Megint kiment a tó partjára. Az egész sokaság hozzá ment, õ pedig tanította õket.

14. Ahogy a vámnál elhaladt, látta, hogy ott ül Lévi, Alfeus fia. Így szólt hozzá: "Kövess engem!" Az felállt és követte.

15. Lévi házában asztalhoz telepedett. Sok vámos és bûnös is ott ült együtt Jézussal és tanítványaival az asztalnál. Sokan voltak. Követték õt

16. a farizeusok közül való írástudók is, és amikor látták, hogy bûnösökkel és vámosokkal eszik, megszólították tanítványait: "Miért eszik és iszik együtt a vámosokkal és a bûnösökkel?"

17. Jézus meghallotta és így válaszolt: "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bûnösöket."

18. János tanítványai és a farizeusok böjtöltek. Ezért akadtak, akik odamentek hozzá és megkérdezték: "Miért van az, hogy János tanítványai és a farizeusok tanítványai böjtölnek, a tieid meg nem böjtölnek?"

19. Jézus így válaszolt: "Böjtölhet a násznép, míg vele a võlegény? Amíg velük a võlegény, nem böjtölhetnek.

20. De eljön az idõ, amikor kiragadják körükbõl a võlegényt, akkor majd böjtölnek.

21. Senki sem varr régi ruhára új szövetbõl foltot. Vagy ha igen, akkor az új szövet kiszakítja a régit és a szakadás még nagyobb lesz.

22. És senki sem tölti az új bort régi tömlõbe, vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlõt, és a bor is, a tömlõ is tönkremegy. Az új bor új tömlõbe való."

23. Egy szombaton vetésen vitt keresztül az útja. Tanítványai útközben tépdesték a kalászt.

24. Erre a farizeusok megszólították: "Nézd, olyat tesznek szombaton, amilyet nem szabad!"

25. De õ megfelelt nekik: "Sose olvastátok, mit csinált Dávid, amikor ínséget szenvedett, és társaival együtt éhezett?

26. Abjatár fõpap idejében bement az Isten házába, és megette a szent kenyereket, amelyeket csak a papoknak volt szabad megenniük, s adott a társainak is."

27. Aztán ezt mondta nekik: "A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért.

28. Az Emberfia ezért Ura a szombatnak is."