Trouvé 87 Résultats pour: véget

  • De a hatalmat nem kerítette kézre, támadása szégyenletes véget ért - kénytelen volt újra az ammoniták földjére menekülni. (Makkabeusok II. könyve 5, 7)

  • Amikor már a végét járta, felkiáltott: "Te gonosztevõ! Földi életünket elveheted, de a Mindenség Királya föltámaszt minket az örök életre, mert az õ törvényeiért halunk meg." (Makkabeusok II. könyve 7, 9)

  • A Mindenható haragja pedig, amely méltán gerjedt föl egész népünk ellen, érjen véget rajtam és bátyáimon." (Makkabeusok II. könyve 7, 38)

  • Ezért a király hívei bevádolták Eupatornál. Mindenféle árulónak tekintették, mivel elhagyta Ciprus szigetét, amelyet Filometor bízott rá, és átpártolt Antiochusz Epifánészhez. Mivel magas tisztségét nem tudta tisztességgel betölteni, méreggel véget vetett életének. (Makkabeusok II. könyve 10, 13)

  • Mert látják ugyan a bölcsnek végét, de nem értik, mit rendelt felõle az Úr, és miért helyezte biztonságba. (Bölcsesség könyve 4, 17)

  • az idõk elejét, végét és közepét, a napfordulat változását és az évszakok váltakozását, (Bölcsesség könyve 7, 18)

  • Mert hamarosan közbelépett elõharcos módjára egy feddhetetlen férfiú hivatása fegyverzetével: imával és engesztelõ tömjénnel. Szembeszállt a haraggal és véget vetett a csapásnak. Így megmutatta, hogy az õ szolgája volt. (Bölcsesség könyve 18, 21)

  • Mert amikor már rakásszámra feküdtek egymáson a halottak, közbelépett, véget vetett a dúlásnak és elzárta útját az élõk felé. (Bölcsesség könyve 18, 23)

  • Jó véget ér, aki tiszteli az Urat, halálának napján irigykedve nézik. (Sirák fia könyve 1, 13)

  • Gonosz véget ér a megátalkodott szív, elvész a veszélyben, aki azt szereti. (Sirák fia könyve 3, 26)

  • Rothadás és férgek veszik birtokukba, s hamar véget vetnek a bõsz szenvedélynek. (Sirák fia könyve 19, 3)

  • Szavára véget vetett a csodajeleknek, és megdicsõítette a királyok elõtt. Megbízásaival elküldte a néphez, s megmutatta neki dicsõsége fényét. (Sirák fia könyve 45, 3)


“Cada Missa lhe obtém um grau mais alto de gloria no Céu!” São Padre Pio de Pietrelcina