Trouvé 2941 Résultats pour: mag

  • Erre Izsák hívatta Jákobot és megáldotta. Utasítást adott neki, és így szólt: "Ne végy magadnak feleséget Kánaán leányai közül. (Teremtés könyve 28, 1)

  • Kelj útra, és menj Paddan-Aramba, Betuelnek, anyád atyjának házába és onnan vegyél feleséget magadnak, Lábánnak, anyád testvérének leányai közül! (Teremtés könyve 28, 2)

  • Jákob fogadalmat tett: "Ha Isten velem lesz és védelmez az úton, amelyen most járok, s ad kenyeret ennem, és ruhát, amit fölveszek magamra, (Teremtés könyve 28, 20)

  • Amikor tehát Jákob este megjött a mezõrõl, Lea eléje ment és azt mondta: "Hozzám kell jönnöd, mivel a fiam mandragórájáért lefoglaltalak magamnak." Így nála aludt. (Teremtés könyve 30, 16)

  • Õ így felelt: "Magad tudod, hogyan szolgáltalak és hogy mi lett állatállományodból. (Teremtés könyve 30, 29)

  • Azután három nap járásnyi térközt jelölt ki maga és Jákob között, Jákob pedig Lábán többi juhát, kecskéjét legeltette. (Teremtés könyve 30, 36)

  • Jákob elkülönítette a bárányokat, és az állatoknak a tekintetét ismét a csíkosra és a feketére irányította. Külön nyájakat állított össze magának, és nem keverte õket Lábán nyájaihoz. (Teremtés könyve 30, 40)

  • De megtudta Lábán fiainak beszédét, akik ezt mondták: "Jákob mindent magához ragadott, ami apánké volt, apánk vagyonából egész gazdagságot szerzett." (Teremtés könyve 31, 1)

  • Az állatok üzekedése idején történt: álmomban fölemeltem szememet és láttam magam elõtt, hogy a kosok, amelyek a bárányokat ûzték, csíkosak, pettyesek és foltosak voltak. (Teremtés könyve 31, 10)

  • Elvitte magával minden állatát és minden vagyonát, amit szerzett, saját állatállományát, amire Paddan-Aramban szert tett, és visszatért atyjához, Izsákhoz, Kánaán földjére. (Teremtés könyve 31, 18)

  • Maga mellé vette rokonait, hétnapi úton üldözte, és a Gileád-hegynél utolérte. (Teremtés könyve 31, 23)

  • Lábán is sátrat vert Gileád hegyén. Lábán így szólt Jákobhoz: "Mit tettél? Megcsaltál, és lányaimat, mint foglyokat magaddal vitted? (Teremtés könyve 31, 26)


“Não se desencoraje, pois, se na alma existe o contínuo esforço de melhorar, no final o Senhor a premia fazendo nela florir, de repente, todas as virtudes como num jardim florido.” São Padre Pio de Pietrelcina