Trouvé 270 Résultats pour: mégis

  • Történt mégis, hogy amikor Zakariás osztályának sorrendjében papi szolgálatát teljesítette az Isten színe elõtt, (Lukács evangéliuma 1, 8)

  • A dolog híre mégis egyre jobban elterjedt. Nagy tömeg gyûlt egybe, hogy hallgassa, és ki-ki meggyógyuljon betegségébõl. (Lukács evangéliuma 5, 15)

  • Senki sem tölt új bort régi tömlõkbe. Vagy ha mégis, az új bor szétveti a tömlõket, a bor kiömlik, a tömlõk meg tönkremennek. (Lukács evangéliuma 5, 37)

  • Mondom nektek: Ha azért, mert barátja, nem kel fel, hogy adjon neki, amiatt, hogy nem tágít, mégis fölkel és ad neki annyit, amennyire szüksége van. (Lukács evangéliuma 11, 8)

  • Ugye két fillérért öt verebet is adnak. Mégis az Isten nem feledkezik meg egyetlen egyrõl sem. (Lukács evangéliuma 12, 6)

  • Vegyetek példát a liliomokról, hogyan nõnek: se nem fonnak, se nem szõnek. Mégis, mondom nektek, hogy Salamon dicsõsége teljében sem volt úgy felöltözve, mint egy ezek közül. (Lukács evangéliuma 12, 27)

  • Mégis, ma, holnap és holnapután folytatnom kell utamat, mert nem lehet, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el. (Lukács evangéliuma 13, 33)

  • Egy ideig vonakodott, aztán mégis így szólt magában: Igaz, Istentõl nem félek, embertõl nem tartok, (Lukács evangéliuma 18, 4)

  • Mégis megszerezte a királyságot és visszatért. Hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki hogyan forgatta. (Lukács evangéliuma 19, 15)

  • Mert ki nagyobb, aki az asztalnál ül, vagy aki felszolgál? Nyilván az, aki az asztalnál ül. Én mégis úgy vagyok köztetek, mintha a szolgátok volnék. (Lukács evangéliuma 22, 27)

  • Péter mégis menten felkelt, és a sírhoz futott. Benézett, de csak a lepleket látta. Hazament, és magában igen csodálkozott a történteken. (Lukács evangéliuma 24, 12)

  • Mégis, amikor Galileába ért, a galileaiak szívesen fogadták, mert mind látták, amit az ünnep alkalmával Jeruzsálemben tett, hisz ott voltak az ünnepen. (János evangéliuma 4, 45)


“Há duas razões principais para se orar com muita satisfação: primeiro para render a Deus a honra e a glória que Lhe são devidas. Segundo, para falar com São Padre Pio de Pietrelcina