Trouvé 72 Résultats pour: dicsõséget
Közel hozom gyõzelmemet, már nincs is messze, és nem késik szabadításom. Szabadulást szerzek Sionnak, és dicsõséget adok Izraelnek." (Izajás könyve 46, 13)
Akkor meglátják majd a nyugatiak az Úr nevét, és a keletiek dicsõségét. Mert eljön, mint a sebes folyó, amelyet az Úr viharos szele hajt. (Izajás könyve 59, 19)
Tevék áradata borít majd el, Midián és Efa dromedárjai. Mind Sábából jönnek; aranyat és tömjént hoznak és az Úr dicsõségét zengik. (Izajás könyve 60, 6)
Halljátok meg az Úr szavát, ti, akik megremegtek a szavára! Azt mondják testvéreitek, akik gyûlölnek, és a nevemért kitaszítanak benneteket: "Mutassa meg dicsõségét az Úr, hadd lássuk örömötöket!" Csakhogy szégyenben maradnak. (Izajás könyve 66, 5)
Mert ezt mondja az Úr: Íme, kiárasztom rá a békét, mint folyamot; és mint kiáradt patakot a nemzetek dicsõségét. Ölükben hordozzák csecsemõiket, és a térdükön becézik õket. (Izajás könyve 66, 12)
Fölcserélte-e valamelyik nemzet isteneit, jóllehet azok nem is istenek? S az én népem mégis fölcserélte Dicsõségét olyasmivel, ami csupa tehetetlenség. (Jeremiás könyve 2, 11)
Ó, mekkora sötétséget borított az Úr haragjában Sion leányára! Az égbõl a földre vetette Izrael dicsõségét. Nem emlékezett lába zsámolyára haragjának napján. (Siralmak könyve 2, 1)
Ó király, te vagy a legnagyobb a királyok között. Az ég Istene királyságot, erõt, hatalmat és dicsõséget adott neked. (Dániel könyve 2, 37)
Siess segítségünkre, mint hajdan a csodatetteiddel, és szerezz dicsõséget, Uram, a nevednek! (Dániel könyve 3, 43)
Ó király, a fölséges Isten királyságot és nagyságot, dicsõséget és méltóságot adott atyádnak, Nebukadnezárnak. (Dániel könyve 5, 18)
Amikor azonban szíve felfuvalkodott, és lelke kevélységében óriásnak érezte magát, lezuhant királyi trónjáról, és dicsõségét elvették tõle. (Dániel könyve 5, 20)
Lám, büntetéssel sújtom minden elnyomódat. Abban az idõben megmentem a sántát, összegyûjtöm a számkivetetteket. Dicsõséget és hírnevet szerzek nekik az egész földön, amikor majd jóra fordítom sorukat. (Szofoniás könyve 3, 19)
