Trouvé 1197 Résultats pour: a szolgák listája. A király
Erre a király megparancsolta Doegnak: "Lépj elõ, és öld meg a papokat!" És az edomita Doeg elõlépett, és felkoncolta a papokat! Nyolcvanöt vászon efodot viselõ férfit megöletett azon a napon. (Sámuel I. könyve 22, 18)
Azért hát, király, mihelyt le akarsz vonulni, vonulj le. Aztán a mi dolgunk lesz, hogy a királynak a kezére adjuk." (Sámuel I. könyve 23, 20)
Amikor Abigail hazatért Nabalhoz, az épp lakomát tartott, akkorát, mint egy király. Nabal jókedvû volt és teljesen részeg. Ezért hajnalig nem beszélt el neki semmit. (Sámuel I. könyve 25, 36)
Az Úr óvjon attól, hogy kezet emeljek az Úr fölkentjére! Fogd a lándzsát, amely a király fejénél van, meg a vizeskorsót és menjünk!" (Sámuel I. könyve 26, 11)
Nem volt szép, amit tettél. Amint igaz, hogy az Úr él: halált érdemeltek, amiért nem vigyáztatok uratokra, az Úr fölkentjére. Nézd csak meg, hol van a király lándzsája, és hol a vizeskorsó, amely a fejénél állt." (Sámuel I. könyve 26, 16)
Dávid így felelt: "Lám, itt a király lándzsája. Jöjjön át valamelyik szolgád, és vigye el. (Sámuel I. könyve 26, 22)
A király azt válaszolta neki: "Ne félj! Mit látsz?" "Egy szellemet látok, amint fölfelé száll a földrõl" - mondta az asszony. (Sámuel I. könyve 28, 13)
második fia Kileáb, a Kármelbe való Nabal feleségétõl, Abigailtól; a harmadik Absalom, a gesuri király, Talmai lányának, Machának a fia; (Sámuel II. könyve 3, 3)
Abner azonban így szólt Dávidhoz: "Útra kelek és elmegyek, s egész Izraelt uram köré gyûjtöm. Kössenek veled szövetséget és király lehetsz, ameddig csak kívánja a szíved." Erre Dávid útra bocsátotta Abnert, s õ el is ment békében. (Sámuel II. könyve 3, 21)
Aztán Dávid megparancsolta Joábnak és az egész vele tartó népnek: "Szaggassátok meg ruhátokat, öltsetek gyászruhát és sirassátok meg Abnert!" Dávid király maga kísérte a koporsót. (Sámuel II. könyve 3, 31)
S amikor eltemették Abnert Hebronban, a király hangosan sírt Abner sírjánál, és vele sírt az egész nép. (Sámuel II. könyve 3, 32)
Aztán a király siratóénekbe kezdett Abnerra. Így szólt: "Úgy kellett meghalnia Abnernak, mint valami elvetemültnek. (Sámuel II. könyve 3, 33)
