Trouvé 688 Résultats pour: Uram
Csakugyan kivonul Saul, amint hallotta szolgád? Uram, Izraelnek Istene, add tudtára szolgádnak!" Az Úr ezt felelte: "Kivonul." (Sámuel I. könyve 23, 11)
Azt mondta embereinek: "Az Úr õrizzen attól, hogy valamit tegyek uram ellen és kezet vessek rá, hiszen az Úr fölkentje." (Sámuel I. könyve 24, 7)
Dávid azonban fölállt és utánament. Kilépett a barlangból és utána szólt: "Uram királyom!" Amikor Saul körülnézett, Dávid földig hajolt, hogy kifejezze hódolatát. (Sámuel I. könyve 24, 9)
Aztán letérdelt elé, és így beszélt: "Engem terheljen a vétek, uram! Engedd, hadd beszéljen elõtted szolgálód, s hallgasd meg szolgálódat! (Sámuel I. könyve 25, 24)
Ne törõdjék uram azzal a gonosz emberrel, Naballal, mert méltán viseli nevét. Úgy hívják, hogy "Durva", és csakugyan csupa durvaság. Én, a te szolgálód nem láttam embereidet, akiket küldtél. (Sámuel I. könyve 25, 25)
S amint igaz, hogy az Úr él, s te magad élsz, az Úr megoltalmazott attól, uram, hogy vérnek vétkét vedd magadra, és saját kezeddel szolgáltass magadnak igazságot. Ellenségeid váljanak Nabalhoz hasonlóvá, s mind, akik gonoszságot forralnak ellened, uram. (Sámuel I. könyve 25, 26)
És most, fordítsd, uram, ezt az ajándékot, amelyet szolgálód hozott, embereid hasznára, akik veled tartanak. (Sámuel I. könyve 25, 27)
Bocsásd meg szolgálódnak a vétkét! Az Úr hosszú életû házat alapít uramnak, hiszen uram, az Úr harcait harcolja, és semmi gonoszság nem tapad hozzád egész életedben. (Sámuel I. könyve 25, 28)
Ha valaki mégis fölkel, üldözõbe vesz és az életedre tör, uram lelkét kössék bele az élet tarsolyába az Úrnál, a te Istenednél, ellenségeid lelkét meg forgassa meg (az Úr) a parittyában. (Sámuel I. könyve 25, 29)
akkor ne okozzon botrányt és lelkiismeretfurdalást, hogy ok nélkül ártatlan vért ontottál uram, és saját kezeddel szolgáltattál magadnak igazságot. S ha majd az Úr jót tesz urammal, akkor emlékezzél meg szolgálódról." (Sámuel I. könyve 25, 31)
Erre fölállt, egész a földig hajolt, és azt mondta: "Szolgálód készen van rá, hogy mint egy rabszolganõ, megmossa uram szolgáinak a lábát." (Sámuel I. könyve 25, 41)
Saul megismerte Dávid hangját, és odaszólt: "Nem a te hangod az, fiam, Dávid?" "De igen, uram, és királyom!" - válaszolta Dávid. (Sámuel I. könyve 26, 17)
