Trouvé 799 Résultats pour: Nők
Olyanok, mint a madárijesztõ az uborkaföldön; beszélni nem tudnak, és vinni kell õket ide-oda, mert járni sem tudnak. Ne féljetek hát tõlük, hiszen semmi bajt nem okozhatnak; de hogy valami jót tegyenek, arra sincs erejük. (Jeremiás könyve 10, 5)
"Bizony, még a testvéreid és a saját rokonaid is álnokok; a hátad mögött õk is teli torokkal ellened ágálnak. Még akkor se bízzál bennük, ha barátságos szavakkal fordulnak hozzád." (Jeremiás könyve 12, 6)
Nyomorúságos halállal halnak majd meg; senki sem siratja meg és el sem temetik õket; olyanok lesznek, mint a föld színén szétszórt ganéj; kard és éhínség által vesznek el, s holttestük az ég madarainak és a mezõ vadjainak lesz a martalékuk. (Jeremiás könyve 16, 4)
Izrael háza! Vajon nem tehetek én is úgy veletek, ahogy ez a fazekas tesz? - mondja az Úr. Igen, amilyen az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti is az én kezemben, Izrael háza! (Jeremiás könyve 18, 6)
Most hát mondd meg Júda férfiainak és Jeruzsálem lakóinak: "Ezt mondja az Úr: Nézzétek, veszedelmet szánok nektek; tervet szõttem ellenetek. Most hát térjen meg mindegyiketek gonosz útjáról; változtassatok életmódotokon és tetteiteken." (Jeremiás könyve 18, 11)
Azért történik ez, mert elhagytak engem, ezt a helyet pedig megszentségtelenítették, tömjént áldoztak itt idegen isteneknek, akiket sem õk, sem atyáik, sem Júda királyai soha nem ismertek. Sõt, ártatlanok vérével is elárasztották ezt a helyet. (Jeremiás könyve 19, 4)
[Valóban, neki szolgál majd minden nép; sõt, fiának és unokájának is mindaddig, amíg el nem jön az õ országának ideje is, amikor hatalmas nemzetek és nagy királyok õt is szolgaságba vetik.] (Jeremiás könyve 27, 7)
Hiszen tudom, milyen terveket gondoltam el felõletek - mondja az Úr; ezek a tervek a békére vonatkoznak, nem a pusztulásra, mert reménységgel teli jövõt szánok nektek. (Jeremiás könyve 29, 11)
ezért megfenyítem a nehelámi Semaját és utódait - mondja az Úr. Családjának egyetlen tagja sem marad életben e nép között, és így nem látja meg azt a boldogságot, amelyet népemnek szánok [- mondja az Úr -, mert lázadást hirdetett az Úr ellen]." (Jeremiás könyve 29, 32)
El is jött hozzám Hanamel, az unokaöcsém, az Úr szava szerint, az õrség udvarába, és ezt mondta: "Vedd meg anatoti szántóföldemet, mert mint örököst, elsõsorban téged illet a jog, hogy megvedd." Ekkor értettem meg, hogy ez az Úr rendelkezése volt. (Jeremiás könyve 32, 8)
Ennek megfelelõen megvettem az anatoti szántóföldet Hanamel unokaöcsémtõl, és kifizettem neki az árát: 17 ezüstsékelt. (Jeremiás könyve 32, 9)
és átadtam a birtoklevelet Báruknak, Nerija fiának, Mahzeja unokájának. Az átadáskor jelen voltak: Hanamel unokaöcsém, aztán a birtoklevelet aláíró tanúk és mindazon júdaiak, akik éppen az õrség udvarában tartózkodtak akkor. (Jeremiás könyve 32, 12)