Trouvé 217 Résultats pour: Mindig
Saul háza és Dávid háza között még sokáig folytatódott a háborúskodás. Dávid egyre hatalmasabb lett, Saul háza pedig mindig gyengébb. (Sámuel II. könyve 3, 1)
Ekkor Dávid azt mondta neki: "Ne félj! Mert atyádra, Jonatánra való tekintettel jót teszek veled, s õsödnek, Saulnak egész földjét visszaadom neked. S mindig asztalomnál eszel majd." (Sámuel II. könyve 9, 7)
Fiaiddal és szolgáiddal mûveld meg a földet, s takarítsd be a termést, hogy urad házanépének legyen kenyere, amit egyen. Maga Mifiboset azonban, urad fia, mindig az én asztalomnál fog enni." Cibának tizenöt fia és húsz szolgája volt. (Sámuel II. könyve 9, 10)
Jonatán és Achimaac Rogel forrásánál tartózkodtak. Mindig egy szolgáló ment oda hírt vinni nekik, õk aztán elmentek Dávid királyhoz és jelentették neki, de maguk nem mutatkozhattak és nem térhettek vissza a városba. (Sámuel II. könyve 17, 17)
Erre a király azt mondta: "Velem jön Kimhan, s megteszem neki, amit te jónak látsz. S ha valaha lesz valami kívánságod, mindig megteszem neked." (Sámuel II. könyve 19, 39)
Mert mindig az Úr útjain jártam, nem tévelyedtem el Istenemtõl. (Sámuel II. könyve 22, 22)
Parancsai mindig szemem elõtt lebegnek, nem vetettem el törvényeit. (Sámuel II. könyve 22, 23)
Ám Belilál népe mindig olyan, mint a tüskebokor a pusztán, kézzel nem fogja meg az ember. (Sámuel II. könyve 23, 6)
Az árpát meg a szalmát is mindig oda vitték a kocsi- meg a hátaslovaknak, ahol éppen volt, ki-ki, amint ráesett a sor. (Királyok I. könyve 5, 8)
minden imát, minden könyörgést, amit egynek is kiejt a szája, amint mindig akad valaki, akiben fölébred a lelkiismeret, úgyhogy kitárja kezét a templom felé; (Királyok I. könyve 8, 38)
Így félnek majd mindig, amíg csak élnek azon a földön, amelyet atyáinknak adtál." (Királyok I. könyve 8, 40)
Ezek a szavaim, amelyekkel könyörögtem az Úr színe elõtt, legyenek az Úr, a mi Istenünk színe elõtt nappal és éjjel, hogy igazságot szolgáltasson szolgájának és igazságot szolgáltasson népének, mindig, amikor csak szüksége van rá, (Királyok I. könyve 8, 59)
