Trouvé 4684 Résultats pour: Mel
Gileád csupa gonoszság, tele vannak csalárdsággal. Gilgálban ökröknek áldoznak. Oltáraik ezért kõhalmazzá válnak a szántóföld barázdái mellett. (Ozeás könyve 12, 12)
Ezért olyanok lesznek, mint a reggeli felhõ, és mint a harmat, amely hamar tovatûnik. Mint a szérûrõl tovasodort pelyva, és mint a kéménybõl kiáramló füst. (Ozeás könyve 13, 3)
Rájuk vetem magam, mint a medve, amelytõl elragadták kölykeit. Eltépem szívük kötelékét, kutyák falják fel húsukat, a mezõ vadjai tépik szét õket. (Ozeás könyve 13, 8)
Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak, búzát termelnek, és gondozzák a szõlõt, amelynek olyan híre lesz, mint a helboni bornak. (Ozeás könyve 14, 8)
Szózat, amelyet az Úr Joelhez, Petuel fiához intézett. (Joel könyve 1, 1)
Hangjuk, mint a harci szekereké, amelyek a hegyek magasára hágnak; pattog, akár a lobogó tûz, amely fölemészti a tarlót, mint egy hatalmas, harcra kész nép. (Joel könyve 2, 5)
Kárpótollak benneteket az esztendõkért, amikor pusztított a sáska és a jélek, a haszil és a gázám: hatalmas seregem, amelyet ellenetek küldtem. (Joel könyve 2, 25)
Egy tekoai pásztornak, Ámosznak a szavai, azok a látomások, amelyeket Izraelrõl látott, Uzijának, Júda királyának napjaiban, és Jerobeámnak, Joás fiának, Izrael királyának napjaiban, két évvel a földrengés elõtt. (Ámosz könyve 1, 1)
Ezt mondja: Az Úr szózata zeng a Sionon, Jeruzsálemben hallatja szavát. Gyászolnak a pásztorok legelõi, kiszáradt a Kármel orma. (Ámosz könyve 1, 2)
Halljátok az ítéletet, amelyet az Úr kimondott rátok, Izrael fiai, azokra a nemzetségekre, amelyeket felhoztam Egyiptom földjérõl: (Ámosz könyve 3, 1)
Ezt mondja az Úr: Amikor a pásztor is csak egy szárcsontot vagy fülhegyet ment meg az oroszlán szájából, ugyanígy Izrael fiai közül is (alig) mentenek meg, akik Szamariában ágyuk mélyén ülnek, fekvõhelyükön, a párnák között. (Ámosz könyve 3, 12)
Megvontam tõletek az esõt aratás elõtt három hónapra: az egyik városra küldtem esõt, a másikra nem küldtem esõt. Az egyik föld megázott, a másik föld pedig, amelyre nem esett esõ, kiszáradt. (Ámosz könyve 4, 7)
