Mosaico decorativo

Trouvé 4684 Résultats pour: Mel

  • Így hát Dávid odament, s vele a két asszony is, a jiszreeli Achinoam, valamint Abigail, a kármeli Nabal felesége. (Sámuel II. könyve 2, 2)

  • Mindegyik megragadta ellenfele fejét és egymás oldalába döfték a kardjukat, úgyhogy mindnyájan elestek. Ezért azt a helyet elnevezték az Oldal mezejének. Gibeon mellett van. (Sámuel II. könyve 2, 16)

  • Joáb és Abisáj azonban tovább üldözték Abnert. Mire a nap lement, Amma dombjához értek, amely a völgy keleti részén van, a Gebába vezetõ út mentén. (Sámuel II. könyve 2, 24)

  • második fia Kileáb, a Kármelbe való Nabal feleségétõl, Abigailtól; a harmadik Absalom, a gesuri király, Talmai lányának, Machának a fia; (Sámuel II. könyve 3, 3)

  • Míg tartott a háború Saul háza és Dávid háza között, Abner szilárdan kitartott Saul háza mellett. (Sámuel II. könyve 3, 6)

  • Ám Saulnak volt egy mellékfelesége; Ricpának hívták, és Ajjának volt a lánya. Abner magáévá tette. Erre Isbaal kérdõre vonta Abnert: "Miért közeledtél atyám mellékfeleségéhez?" (Sámuel II. könyve 3, 7)

  • Amikor most Joáb és az egész csapat, amely vele volt, hazaért, tudtára adták Joábnak: "Ner fia, Abner eljött a királyhoz, és õ elengedte, úgyhogy elmehetett békében." (Sámuel II. könyve 3, 23)

  • A kaput õrzõ lány búzát szemelgetett és elbóbiskolt, így épp aludt. Rechab és testvére, Baana beosontak. (Sámuel II. könyve 4, 6)

  • Dávid Hebronból megérkezve további mellékfeleségeket és feleségeket vett Jeruzsálemben, és fiai s lányai születtek. (Sámuel II. könyve 5, 13)

  • aztán elindult Dávid, és az egész vele tartó sereggel a júdeai Baalába vonult, hogy elhozza onnan Isten ládáját, amely a Seregek Urának nevét viseli, aki a kerubok fölött trónol. (Sámuel II. könyve 6, 2)

  • Isten ládáját egy új szekérre tették azután, hogy elhozták Abinadab házából, amely a dombon állt; s Abinadab fiai, Uza és Achjo vezették a szekeret. (Sámuel II. könyve 6, 3)

  • Uza az Isten ládája mellett ment, Achjo pedig elõtte ment. (Sámuel II. könyve 6, 4)


"Não queremos aceitar o fato de que o sofrimento é necessário para nossa alma." São Padre Pio de Pietrelcina