Mosaico decorativo

Trouvé 13920 Résultats pour: Meg

  • Izsák megkérdezte fiát: "Hogyan találtál valamit ilyen gyorsan, fiam?" "Az Úr, a te Istened hozta utamba" - válaszolta. (Teremtés könyve 27, 20)

  • Izsák így szólt Jákobhoz: "Lépj közelebb, hogy megtapogassalak fiam, valóban a fiam, Ézsau vagy-e vagy sem." (Teremtés könyve 27, 21)

  • Jákob odalépett atyjához, Izsákhoz, az megtapogatta, és mondta: "A hang Jákob hangja, de a kar Ézsau karja." (Teremtés könyve 27, 22)

  • Megkérdezte: "Valóban te vagy hát a fiam, Ézsau?""Az vagyok" - válaszolta. (Teremtés könyve 27, 24)

  • "Tedd akkor elém - mondta -, hadd egyem fiamnak zsákmányából, hogy lelkem megáldjon." Eléje tette és evett. Aztán bort hozott neki, és õ ivott. (Teremtés könyve 27, 25)

  • Majd atyja, Izsák így szólt hozzá: "Gyere közelebb, és csókolj meg, fiam!" (Teremtés könyve 27, 26)

  • Odalépett hozzá és megcsókolta. Amikor megérezte ruhája illatát, e szavakkal áldotta meg: "Lám, fiam illata olyan, mint a termékeny föld illata, amit az Úr megáldott. - (Teremtés könyve 27, 27)

  • Népek szolgáljanak neked és nemzetek hódoljanak elõtted. Légy ura testvéreidnek, s hajoljanak meg elõtted anyád fiai. - Legyen átkozott, aki átkoz, és áldott, aki áld téged." (Teremtés könyve 27, 29)

  • Amikor Izsák épp befejezte Jákob megáldását és Jákob kijött atyjától, bátyja, Ézsau hazaérkezett a vadászatból. (Teremtés könyve 27, 30)

  • Õ is ízletes ételt készített, bevitte apjának és azt mondta: "Ülj fel atyám, és egyél fiad vadászatából, hogy megáldjon a lelked." (Teremtés könyve 27, 31)

  • Erre Izsák szerfölött megijedt és azt kérdezte: "Ki volt akkor az, aki elejtett egy vadat és behozta nekem? Én jóhiszemûen ettem belõle, mielõtt jöttél volna és megáldottam. Áldott is marad." (Teremtés könyve 27, 33)

  • Amikor Ézsau apja szavát hallotta, hangosan, elkeseredve felkiáltott és ezt mondta apjának: "Áldj meg engem is, atyám!" (Teremtés könyve 27, 34)


“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina