Trouvé 13920 Résultats pour: Meg
Aki szereti testvérét, megmarad a világosságban, s nem szolgál botrányul másoknak. (Szent János I. levele 2, 10)
Aki azonban gyûlöli testvérét, az sötétségben van, a sötétségben jár, és nem tudja, hová megy, mert a sötétség megvakította. (Szent János I. levele 2, 11)
Írom nektek, apák, hogy megismertétek azt, aki kezdet óta van. Írom nektek, ifjak, hogy legyõztétek a gonoszt. (Szent János I. levele 2, 13)
Írtam nektek, kedves gyerekek, hogy megismertétek az Atyát. Írtam nektek, apák, hogy megismertétek azt, aki kezdet óta van. Írtam nektek, ifjak, hogy erõsek vagytok, az Isten tanítása bennetek van, és legyõztétek a gonoszt. (Szent János I. levele 2, 14)
Ne szeressétek a világot, sem azt, ami a világban van! Ha valaki szereti a világot, nincs meg benne az Atya szeretete, (Szent János I. levele 2, 15)
De a világ elmúlik a kívánságaival együtt. Csak aki az Isten akaratát teljesíti, az marad meg örökre. (Szent János I. levele 2, 17)
Közülünk mentek ki, de nem voltak közülünk valók. Mert ha közénk tartoztak volna, megmaradtak volna velünk. Rajtuk kellett nyilvánvalóvá válnia annak, hogy nem mindenki közülünk való. (Szent János I. levele 2, 19)
Aki tagadja a Fiút, annak az Atya sincs. Aki megvallja a Fiút, azé az Atya. (Szent János I. levele 2, 23)
Amit kezdettõl fogva hallottatok, az maradjon meg bennetek. Ha megmarad bennetek, amit kezdettõl fogva hallottatok, ti is megmaradtok a Fiúban és az Atyában. (Szent János I. levele 2, 24)
A tõle kapott kenet maradjon meg bennetek, és akkor nincs szükségetek rá, hogy bárki is tanítson benneteket mindenre, s ez igaz, nem hazugság. Aszerint, ahogy tanított benneteket, maradjatok benne. (Szent János I. levele 2, 27)
Különösen most maradjatok benne, gyermekeim, hogy ha majd megjelenik, bizalommal lehessünk iránta, és eljövetelekor ne kelljen szégyent vallva távoznunk tõle. (Szent János I. levele 2, 28)
Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mik leszünk. Azt tudjuk, hogy ha megjelenik, hozzá leszünk hasonlók, mert látni fogjuk, amint van. (Szent János I. levele 3, 2)