Trouvé 6746 Résultats pour: Hogy
Amikor a fiú már nagy volt, történt, hogy egy nap kiment apjához az aratók közé. (Királyok II. könyve 4, 18)
"Igen" - felelte. De mihelyt odaért Isten emberéhez a hegyre, átkarolta lábát. Gechaszi odalépett, hogy ellökje onnan. Az Isten embere azonban azt mondta: "Hagyd csak! Szomorú a lelke, s az Úr elrejtette elõlem, nem tárta fel elõttem." (Királyok II. könyve 4, 27)
Hanem amikor kimerték az embereknek az ételt, hogy egyenek, s csakugyan ettek is az ételbõl, felkiáltottak: "Halál rejlik a fazékban, Isten embere!" S nem tudtak többet enni belõle. (Királyok II. könyve 4, 40)
Szolgája ellene vetette: "Hogy adjak ennyit száz ember elé?" De õ azt felelte: "Adj csak az embereknek enni!" (Királyok II. könyve 4, 43)
Amikor Izrael királya elolvasta a levelet, megszaggatta ruháját és felkiáltott: "Hát Isten vagyok én, hogy halált vagy életet tudjak osztogatni? Miért küldte hát ide ezt az embert, hogy szabadítsam meg leprájától? Világosan láthatjátok, csak ürügyet keres, hogy belém köthessen" (Királyok II. könyve 5, 7)
Amikor Elizeus meghallotta, hogy a király megszaggatta ruháját, elküldött hozzá, s ezt üzente neki: "Miért szaggattad meg ruhádat? Küldd el hozzám, aztán megtudja, hogy van próféta, Izraelben." (Királyok II. könyve 5, 8)
Hát nem különbek Damaszkusz folyói, az Abana és a Parpar Izrael minden vizénél? Miért ne fürödhetnék hát meg azokban, hogy megtisztuljak?" Azzal megfordult, és haragosan elment onnan. (Királyok II. könyve 5, 12)
Szolgái azonban eléje léptek és a lelkére beszéltek: "Atyám, ha a próféta valami nehezet kívánt volna, nem tennéd-e meg azt is? Mennyivel inkább (meg kell tenned), hogy csak azt mondta neked: Fürödj meg és tiszta leszel." (Királyok II. könyve 5, 13)
Aztán visszatért Elizeushoz, egész kíséretével együtt. Amikor az kijött, odament, eléje állt és azt mondta: "Valóban, most már tudom, hogy nincs Isten az egész világon, csak Izraelben. Fogadj el ezért szolgádtól némi ajándékot!" (Királyok II. könyve 5, 15)
De az így felelt: "Úgy igaz, ahogy az Úr él, akinek a szolgálatában állok: nem fogadok el semmit." Hiába unszolta, hogy fogadja el, nem volt rá hajlandó. (Királyok II. könyve 5, 16)
Csak legyen az Úr elnézõ szolgád iránt: ha uram Rimmon templomába megy, hogy ott imádkozzék, az én karomra támaszkodik, s én is leborulok Rimmon templomában, amikor õ leborul. E tekintetben legyen az Úr elnézõ szolgád iránt!" (Királyok II. könyve 5, 18)
Elizeus szolgája, Gechaszi így gondolkodott magában: Lám, ez az én uram annyira kímélte az arámi Naamánt, hogy még csak azt sem fogadta el kezébõl, amit magával hozott. Úgy igaz, ahogy az Úr él: utána szaladok - biztosan kapok tõle valamit. (Királyok II. könyve 5, 20)