Trouvé 72 Résultats pour: Engedd

  • De te, Seregek Ura, igazságos ítélettel ítélsz; te a vesék és a szívek vizsgálója vagy. Engedd látnom, miként állsz rajtuk bosszút, mert terád bíztam ügyemet. (Jeremiás könyve 11, 20)

  • Te tudod, hogy így tettem. Emlékezz meg rólam, Uram és nézz le rám; állj bosszút értem üldözõimen! Késleltesd haragodat, s ne engedd, hogy elsodorjon; vedd tekintetbe, hogy érted szenvedek gyalázatot. (Jeremiás könyve 15, 15)

  • Te pedig, Seregek Ura, igazságos Bíró, aki a vesék és szívek vizsgálója vagy, engedd, hadd láthassam, miként állsz rajtuk bosszút, mert eléd tártam ügyemet. (Jeremiás könyve 20, 12)

  • Ne engedd át dicsõségedet másnak, a kiváltságodat más népnek! (Báruk könyve 4, 3)

  • Ne engedd, hogy megszégyenüljünk, hanem bánj velünk könyörülettel, nagy irgalmasságod szerint! (Dániel könyve 3, 42)

  • Egy másik tanítványa kérte: "Uram, engedd meg, hogy elõbb elmenjek és eltemessem apámat!" (Máté evangéliuma 8, 21)

  • Hogyan mondhatod testvérednek: Testvér, engedd, hogy kivegyem a szálkát a szemedbõl! - holott a te szemedben nem látod a gerendát? Képmutató! Elõbb vedd ki a gerendát a saját szemedbõl, és csak aztán láss hozzá, hogy kivedd a szálkát testvéred szemébõl. (Lukács evangéliuma 6, 42)

  • Egy másikat felszólított: "Kövess engem!" Az így válaszolt: "Uram, engedd meg, hogy elõbb elmenjek és eltemessem apámat." (Lukács evangéliuma 9, 59)

  • Egy harmadik ezt mondta neki: "Uram, követlek, de engedd meg, hogy elõbb elbúcsúzzam a családomtól." (Lukács evangéliuma 9, 61)

  • Virradatkor a bírák hivatali szolgákat küldtek ezzel az üzenettel: "Engedd szabadon azokat az embereket!" (Apostolok Cselekedetei 16, 35)

  • "Én zsidó vagyok - felelte Pál -, Tarzuszból származom, a híres kilikiai városnak vagyok a polgára. Kérlek, engedd meg, hogy szóljak a néphez." (Apostolok Cselekedetei 21, 39)

  • Ne engedd, hogy legyõzzön a rossz, inkább te gyõzd le a rosszat jóval. (Rómaiaknak írt levél 12, 21)


“Amar significa dar aos outros – especialmente a quem precisa e a quem sofre – o que de melhor temos em nós mesmos e de nós mesmos; e de dá-lo sorridentes e felizes, renunciando ao nosso egoísmo, à nossa alegria, ao nosso prazer e ao nosso orgulho”. São Padre Pio de Pietrelcina