Trouvé 72 Résultats pour: Ézsau és Jaco története

  • Jákob ezt mondta atyjának: "Ézsau vagyok, elsõszülötted. Megtettem, amit parancsoltál. Ülj fel tehát és egyél a vadból, hogy megáldjon a lelked." (Teremtés könyve 27, 19)

  • Izsák így szólt Jákobhoz: "Lépj közelebb, hogy megtapogassalak fiam, valóban a fiam, Ézsau vagy-e vagy sem." (Teremtés könyve 27, 21)

  • Jákob odalépett atyjához, Izsákhoz, az megtapogatta, és mondta: "A hang Jákob hangja, de a kar Ézsau karja." (Teremtés könyve 27, 22)

  • Megkérdezte: "Valóban te vagy hát a fiam, Ézsau?""Az vagyok" - válaszolta. (Teremtés könyve 27, 24)

  • Amikor Izsák épp befejezte Jákob megáldását és Jákob kijött atyjától, bátyja, Ézsau hazaérkezett a vadászatból. (Teremtés könyve 27, 30)

  • Atyja, Izsák így szólt: "Ki vagy te?" "Elsõszülötted, Ézsau vagyok" - felelte. (Teremtés könyve 27, 32)

  • Amikor Ézsau apja szavát hallotta, hangosan, elkeseredve felkiáltott és ezt mondta apjának: "Áldj meg engem is, atyám!" (Teremtés könyve 27, 34)

  • Ézsau így szólt apjához: "Csak egy áldásod van-e atyám? Áldj meg, atyám!" Izsák hallgatott, mire Ézsau elkezdett hangosan sírni. (Teremtés könyve 27, 38)

  • "Ézsau ettõl fogva gyûlölte Jákobot az áldás miatt, amellyel apja megáldotta. Ézsau így szólt magában: "Nemsokára közeledik a gyász ideje atyám halála miatt, akkor majd leütöm testvéremet, Jákobot." (Teremtés könyve 27, 41)

  • Rebekkával közölték idõsebb fiának szavait. Ezért odaküldött és hívatta ifjabb fiát, Jákobot, és így szólt hozzá: "Nézd, testvéred, Ézsau bosszút forral ellened, agyon akar ütni. (Teremtés könyve 27, 42)

  • Így bocsátotta el Izsák Jákobot, az meg elment Paddan-Aramba, Lábánhoz, az aramita Betuel fiához, Jákob és Ézsau anyjának, Rebekkának testvéréhez. (Teremtés könyve 28, 5)

  • Ézsau megtudta, hogy Izsák megáldotta Jákobot és Paddan-Aramba küldte, hogy onnan hozzon feleséget, s hogy áldásával együtt utasítást adott neki: "Ne végy feleséget a kánaániták lányai közül", (Teremtés könyve 28, 6)


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.” São Padre Pio de Pietrelcina