Trouvé 25068 Résultats pour: És
A fõ-fõ gonosztevõt, Nikanort, aki ezer kereskedõt összecsõdített, hogy vegyék meg a zsidókat, azok az emberek, akiket oly kevésbe vett, (Makkabeusok II. könyve 8, 34)
az Úr segítségével megalázták. Kénytelen volt levetni pompás öltözékét, és mint valami szökött rabszolga, egyedül menekült - végig az országon - Antiochiába, serege pusztulásán mélyen megrendülve. (Makkabeusok II. könyve 8, 35)
Abban az idõben Antiochusz szégyenszemre kénytelen volt a Perzsiához tartozó részekrõl visszavonulni. (Makkabeusok II. könyve 9, 1)
Behatolt ugyanis Perzepolisz városába, és megkísérelte, hogy kirabolja a templomot és elfoglalja a várost. Emiatt fellázadt a nép, és fegyvert fogott, s le is gyõzte. A vidék lakói menekülésre kényszerítették Antiochuszt, úgyhogy kénytelen volt szégyenletes módon visszavonulni. (Makkabeusok II. könyve 9, 2)
Ekbatana felé tartva, az úton értesült Nikanor és Timóteus csapatainak vereségérõl. (Makkabeusok II. könyve 9, 3)
Nagy haragra gerjedt, és a zsidókon akarta megbosszulni a gyalázatot, amit azok az emberek okoztak, akik menekülésre kényszerítették. Ezért megparancsolta kocsija hajtójának, hogy megállás nélkül hajtson, s (mielõbb) érjen célba, pedig már fenyegette Isten igazságos ítélete. Gõgjében azt mondta: "Jeruzsálemet a zsidók temetõjévé teszem, mihelyt odaérek." (Makkabeusok II. könyve 9, 4)
De a mindent látó Úr, Izrael Istene megverte egy gyógyíthatatlan és láthatatlan betegséggel. Alig ejtette ki e szavakat, nyomban elviselhetetlen fájdalmat érzett a beleiben és szörnyû belsõ kínokat. (Makkabeusok II. könyve 9, 5)
Ez igazság szerint történt így, hisz annyi keserves gyötrelmet okozott másoknak. (Makkabeusok II. könyve 9, 6)
Mindazonáltal semmiképp nem akart szakítani gõgjével. Ellenkezõleg, a kevélység teljesen hatalmába kerítette, és haragjában tüzet okádott a zsidókra. Megparancsolta, hogy hajtsanak gyorsabban. De kiesett a robogó kocsiból, és oly szerencsétlenül esett, hogy testének minden tagja kificamodott. (Makkabeusok II. könyve 9, 7)
Aki mérhetetlen gõgjében elõbb azt vélte, hogy parancsolhat a tenger hullámainak, s meg tudja mérni mércével a magas hegyeket, most ott feküdt a földön és óvatosan kellett vinni - az isteni hatalom nyilvánvaló bizonyítékaként. (Makkabeusok II. könyve 9, 8)
Sõt, férgek nyüzsögtek az istentelen szemében, és még életében darabokban szakadt le róla a hús, szörnyû kínok közepette. Rothadása szagától az egész tábor undorodott. (Makkabeusok II. könyve 9, 9)
A mellett az ember mellett, aki nem sokkal elõbb még a csillagokat akarta elérni, nem tudott senki megmaradni rettenetes szaga miatt. (Makkabeusok II. könyve 9, 10)