Tobias, 12

1. Então, Tobit chamou seu filho e disse-lhe: “Que havemos nós de dar a esse santo homem que te acompanhou?”.

1. Amikor a lakodalom elmúlt, Tobit hívatta a fiát, Tóbiást, és ezt mondta neki: "Fiam, legyen gondod rá, hogy kísérõdnek megadd a bérét, sõt toldd is meg a kialkudott bért."

2. “Meu pai –, respondeu ele – que gratificação lhe havemos de dar? Que presente pode­rá igualar os seus benefícios?

2. Az megkérdezte: "Apám, mennyit adjak a szolgálatáért?

3. Ele levou-me e trouxe-me em boa saúde; foi receber o dinheiro de Gabael; fez-me ter uma mulher e afugentou dela o demônio; encheu de alegria os seus pais; livrou-me de ser devorado pelo peixe e fez-te rever a luz do céu; enfim, ele cumulou-nos de toda a sorte de benefícios. Que presente poderia igualar a tudo isso?

3. Magam nem sajnálnám neki adni annak a felét, amit hoztam. Jó egészségben és baj nélkül visszahozott, meggyógyította feleségemet, elhozta nekem a pénzt, és téged is meggyógyított. Mivel hálálhatjuk ezt meg neki?"

4. Rogo-te, meu pai, que lhe peças se digne aceitar a metade de tudo o que trouxemos.”

4. Tobit így szólt: "Valóban õt illeti a fele annak, amit hoztál."

5. Chamaram-no, pois, o pai e o filho e, tomando-o à parte, rogaram-lhe que aceitasse a metade de tudo o que tinham trazido.

5. Akkor Tóbiás hívatta útitársát, és így szólt hozzá: "Fogadd el a felét annak, amit hoztál, azért, amit tettél, aztán menj békével!"

6. Então, ele falou-lhes discretamente: “Bendizei o Deus do céu e dai-lhe glória diante de todo o ser vivente, porque ele usou de misericórdia para convosco.

6. Akkor Ráfael félrehívta kettõjüket, és így szólt hozzájuk: "Dicsõítsétek Istent minden élõlény elõtt, és mondjatok neki köszönetet azért, amit veletek tett. Dicsõítsétek és magasztaljátok nevét. Mindenki elõtt hirdessétek az Isten tetteit, mert méltó rá, s ne szûnjetek meg köszönetet mondani neki.

7. Se é bom conservar escondido o segredo do rei, é coisa louvável revelar e publicar as obras de Deus.

7. A király titkait meg kell õrizni. Isten tetteit azonban föl kell fedni és hirdetni kell. Tegyetek jót, és akkor nem árthat nektek a gonosz.

8. Boa coisa é a oração acompanhada de jejum e a esmola é preferível aos tesouros de ouro escondidos,

8. Többet ér a böjt imádsággal meg az alamizsna igazságossággal párosulva, mint a nagy vagyon, ha jogtalansággal jár együtt. Jobb alamizsnát adni, mint aranyat gyûjteni.

9. porque a esmola livra da morte: ela apaga os pecados e faz encontrar a misericórdia e a vida eterna;

9. Mert az alamizsna megment a haláltól, és megtisztít minden bûntõl. Akik jótékonykodnak, azok sokáig élnek.

10. aqueles, porém, que praticam a injustiça e o pecado são os seus próprios inimigos.

10. De akik vétkeznek és rosszat tesznek, azok ellenségei saját életüknek.

11. Vou descobrir-vos a verdade, sem nada vos ocultar.

11. Megmondom nektek a színtiszta igazságot és nem titkolok el semmit sem elõttetek. Mondtam már nektek, hogy jó elhallgatni a király titkát, Isten tetteit azonban ki kell nyilvánítani.

12. Quando tu oravas com lágrimas e enterravas os mortos, quando deixavas a tua refeição e ias ocultar os mortos em tua casa durante o dia, para sepultá-los quando viesse a noite, eu apresentava as tuas orações ao Senhor.

12. Tudjátok meg hát, hogy amikor imádkoztatok, te meg Sára, kéréseteket az Úr fölséges színe elé vittem és felolvastam. Éppen úgy azt is, hogy eltemetted a halottakat.

13. Mas porque eras agradável ao Senhor, foi preciso que a tentação te provasse.

13. Amikor nem restellted, hogy fölkelj és abbahagyd az evést, hanem elmentél és eltemetted a halottat, megbízást kaptam, hogy próbára tegyem a hitedet.

14. Agora o Senhor enviou-me para curar-te e livrar do demônio Sara, mulher de teu filho.

14. Ugyanakkor elküldött Isten, hogy meggyógyítsalak, és a menyedet is, Sárát.

15. Eu sou o anjo Rafael, um dos sete que assistimos na presença do Senhor”.

15. Ráfael vagyok, egy a hét angyal közül, aki mindig készen áll arra, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen."

16. Ao ouvir essas palavras, eles ficaram fora de si e, tremendo, prostraram-se com o rosto por terra.

16. Erre mindkettõjüket félelem fogta el, és arcra borultak, mert nagyon féltek.

17. Mas o anjo dis­se-lhes: “A paz seja convosco: não temais.

17. (Az angyal) azonban így szólt hozzájuk: "Ne féljetek! Békesség nektek! Magasztaljátok Istent, örökké.

18. Quando eu estava convosco, eu o estava por vontade de Deus: rendei-lhe graças, pois, com cânticos de louvor.

18. Nem magamtól jöttem, hanem Istenünk akaratából. Ezért õt dicsõítsétek minden áldott nap, mert õt illeti a köszönet.

19. Parecia-vos que eu comia e bebia convosco, mas o meu alimento é um manjar invisível e minha bebida não pode ser vista pelos homens.

19. Azt hittétek, enni láttok, pedig az csak látszat volt.

20. É chegado o tempo de voltar para aquele que me enviou: vós, porém, bendizei a Deus e publicai todas as suas maravilhas”.

20. Dicsõítsétek ezért az Urat a földön, és adjatok hálát Istennek. Most visszatérek ahhoz, aki küldött. Írjatok le mindent, ami történt!" Ezzel fölemelkedett.

21. Acabando de dizer essas palavras, desapareceu diante deles e eles não viram mais nada.

21. Amikor fölkeltek, már nem látták többé. Magasztalták az Istent dicsõítõ énekkel, és megköszönték neki, hogy ilyen csodát tett, hogy az Úr egyik angyala megjelent.

22. Durante três horas permaneceram prostrados por terra, bendizendo a Deus. Depois levantaram-se e publicaram todas essas maravilhas.

22.