São Lucas, 19
1. Jesus entrou em Jericó e ia atravessando a cidade.
1. Aztán odaért Jerikóba és végigment rajta.
2. Havia aí um homem muito rico chamado Zaqueu, chefe dos recebedores de impostos.
2. Élt ott egy Zakeus nevû tehetõs ember, a vámosok feje.
3. Ele procurava ver quem era Jesus, mas não o conseguia por causa da multidão, porque era de baixa estatura.
3. Szerette volna látni Jézust szemtõl szemben, de a tömeg miatt nem tudta, mert alacsony termetû volt.
4. Ele correu adiante, subiu a um sicômoro para o ver, quando ele passasse por ali.
4. Így hát elõrefutott, felmászott egy vadfügefára, hogy láthassa, mert arra kellett elhaladnia.
5. Chegando Jesus àquele lugar e levantando os olhos, viu-o e disse-lhe: “Zaqueu, desce depressa, porque é preciso que eu fique hoje em tua casa.”
5. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: "Zakeus, gyere le hamar! Ma a te házadban kell megszállnom."
6. Ele desceu a toda a pressa e recebeu-o alegremente.
6. Erre az gyorsan lemászott, és boldogan fogadta.
7. Vendo isso, todos murmuravam e diziam: “Ele vai hospedar-se em casa de um pecador...”.
7. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték, hogy bûnös emberhez tér be megpihenni.
8. Zaqueu, entretanto, de pé diante do Senhor, disse-lhe: “Senhor, vou dar a metade dos meus bens aos pobres e, se tiver defraudado alguém, restituirei o quádruplo”.
8. Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: "Íme, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette."
9. Disse-lhe Jesus: “Hoje entrou a salvação nesta casa, porquanto também este é filho de Abraão.
9. Jézus ezt felelte neki: "Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen õ is Ábrahám fia.
10. Pois o Filho do Homem veio procurar e salvar o que estava perdido”. (= Mt 25,14-30)
10. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse azt, ami elveszett."
11. Ouviam-no falar. E, como estava perto de Jerusalém, alguns se persuadiam de que o Reino de Deus se havia de manifestar brevemente; ele acrescentou esta parábola:
11. Mivel már közel jártak Jeruzsálemhez, és azt hitték, hogy az Isten országa hamarosan megvalósul, egy másik példabeszédet is mondott hallgatóinak:
12. “Um homem ilustre foi para um país distante, a fim de ser investido da realeza e depois regressar.
12. "Egy fõember - kezdte - messze földre indult, hogy királyságot szerezzen magának, s aztán visszatérjen.
13. Chamou dez dos seus servos e deu-lhes dez minas, dizendo-lhes: Negociai até eu voltar.*
13. Magához hívatta tíz szolgáját, adott nekik tíz minát és így szólt hozzájuk: Kamatoztassátok, míg vissza nem térek.
14. Mas os homens daquela região odiavam-no e enviaram atrás dele embaixadores, para protestarem: Não queremos que ele reine sobre nós.
14. Polgártársai gyûlölték, ezért követséget küldtek utána és tiltakoztak: Nem akarjuk, hogy királyunk legyen.
15. Quando, investido da dignidade real, voltou, mandou chamar os servos a quem confiara o dinheiro, a fim de saber quanto cada um tinha lucrado.
15. Mégis megszerezte a királyságot és visszatért. Hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki hogyan forgatta.
16. Veio o primeiro: Senhor, teu dinheiro rendeu 10 vezes mais.
16. Jött az elsõ, s így szólt: Uram, minád tíz minát hozott.
17. Ele lhe disse: Muito bem, servo bom; porque foste fiel nas coisas pequenas, receberás o governo de dez cidades.
17. Jól van, derék szolga! - felelte neki. - Mivel a kicsiben hû voltál, hatalmad lesz tíz város felett.
18. Veio o segundo: Senhor, teu dinheiro rendeu 5 vezes mais.
18. Jött a második is: Uram - mondta -, minád öt minát jövedelmezett.
19. Disse a este: Sê também tu governador de cinco cidades.
19. Ennek ezt válaszolta: Téged öt város fölé rendellek.
20. Veio também o outro: Senhor, aqui tens teu dinheiro, que guardei embrulhado num lenço;
20. Végül jött a harmadik és így beszélt: Uram, itt a minád! Kendõbe kötöttem és eldugtam,
21. pois tive medo de ti, por seres homem rigoroso, que tiras o que não puseste e ceifas o que não semeaste.
21. féltem ugyanis tõled, mert szigorú ember vagy. Fölveszed, amit nem te tettél le, és learatod, amit nem te vetettél. -
22. Replicou-lhe ele: Servo mau, pelas tuas palavras te julgo. Sabias que sou rigoroso, que tiro o que não depositei e ceifo o que não semeei...
22. A magad szájából ítéllek meg - mondta neki -, te mihaszna szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok. Fölveszem, amit nem én tettem le és learatom, amit nem én vetettem.
23. Por que, pois, não puseste o meu dinheiro num banco? Na minha volta, eu o teria retirado com juros.
23. Miért nem adtad hát oda pénzemet a pénzváltóknak, hogy megjövet kamatostul kaptam volna vissza?
24. E disse aos que estavam presentes: Tirai-lhe a mina, e dai-a ao que tem dez minas.
24. Ezzel a körülállókhoz fordult: Vegyétek el tõle a minát, és adjátok oda annak, aki tíz minát kapott.
25. Replicaram-lhe: Senhor, este já tem dez minas!...
25. Azok megjegyezték: Uram, neki már tíz minája van. -
26. Eu vos declaro: a todo aquele que tiver, lhe será dado; mas, ao que não tiver, lhe será tirado até o que tem.
26. Mondom nektek, hogy akinek van, az kap, akinek meg nincs, attól azt is elveszik, amije van.
27. Quanto aos que me odeiam, e que não me quiseram por rei, trazei-os e massacrai-os na minha presença”.
27. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyen, vezessétek ide, és öljétek meg a szemem láttára."
28. Depois dessas palavras, Jesus os foi precedendo no caminho que sobe a Jerusalém. (= Mt 21,1-16 = Mc 11,1-11 = Jo 12,12-19)
28. Azután, hogy ezt mondta, folytatta útját Jeruzsálem felé.
29. Chegando perto de Betfagé e de Betânia, junto do monte chamado das Oliveiras, Jesus enviou dois dos seus discípulos e disse-lhes:
29. Amikor Betfage és Betánia közelében ahhoz a hegyhez ért, amelyet az Olajfák-hegyének hívnak, elküldte két tanítványát
30. “Ide a essa aldeia que está defronte de vós. Entrando nela, achareis um jumentinho atado, em que nunca montou pessoa alguma; desprendei-o e trazei-mo.
30. ezzel a megbízatással: "Menjetek el a szemközti faluba. Ahogy odaértek, találtok ott egy megkötött szamárcsikót, amelyen még nem ült ember. Oldjátok el és vezessétek ide.
31. Se alguém vos perguntar por que o soltais, respondereis assim: O Senhor precisa dele”.
31. Ha valaki megkérdezné tõletek: Miért oldjátok el? -, így feleljetek: Szüksége van rá az Úrnak."
32. Partiram os dois discípulos e acharam tudo como Jesus tinha dito.
32. A két tanítvány elment, s úgy talált mindent, ahogy mondta nekik.
33. Quando desprendiam o jumentinho, perguntaram-lhes seus donos: “Por que fazeis isto?”.
33. Amikor eloldották a szamarat, gazdájuk megkérdezte: "Miért oldjátok el a szamarat?"
34. Eles responderam: “O Senhor precisa dele”.
34. "Szüksége van rá az Úrnak" - válaszolták,
35. E trouxeram a Jesus o jumentinho, sobre o qual deitaram seus mantos e fizeram Jesus montar.
35. és elvezették Jézushoz. Aztán ráterítették ruhájukat a szamárcsikóra, és felültették rá Jézust.
36. À sua passagem, muitas pessoas estendiam seus mantos no caminho.
36. Amikor elvonult, ruhájukat az útra terítették elõtte.
37. Quando já se ia aproximando da descida do monte das Oliveiras, toda a multidão dos discípulos, tomada de alegria, começou a louvar a Deus em altas vozes, por todas as maravilhas que tinha visto.
37. Már közel jártak az Olajfák-hegyének lejtõjéhez. Egyszerre a nagy sereg tanítvány hangosan áldani kezdte örömében az Istent a sok csodáért, amelynek szemtanúja volt:
38. E dizia: “Bendito o rei que vem em nome do Senhor! Paz no céu e glória no mais alto dos céus!”.
38. "Áldott az Úr nevében érkezõ király! - kiáltozták. Békesség a mennyben és dicsõség a magasságban!"
39. Nesse momento, alguns fariseus interpelaram a Jesus no meio da multidão: “Mestre, repreende os teus discípulos”.
39. A tömegbõl néhány farizeus azt mondta neki: "Mester, hallgattasd el tanítványaidat!"
40. Ele respondeu: “Digo-vos: se estes se calarem, clamarão as pedras!”.
40. "Mondom nektek - felelte -, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni."
41. Aproximando-se ainda mais, Jesus contemplou Jerusalém e chorou sobre ela, dizendo:
41. Amikor közelebb érve megpillantotta a várost, megsiratta.
42. “Oh! Se também tu, ao menos neste dia que te é dado, conhecesses o que te pode trazer a paz!... Mas não, isso está oculto aos teus olhos.
42. "Bárcsak te is felismernéd - mondta - legalább ezen a napon, ami békességedre volna. De el van rejtve szemed elõl.
43. Virão sobre ti dias em que os teus inimigos te cercarão de trincheiras, te sitiarão e te apertarão de todos os lados;
43. Jönnek napok, amikor sánccal vesz körül ellenséged, bekerít és mindenfelõl ostromol.
44. eles destruirão a ti e a teus filhos que estiverem dentro de ti, e não deixarão em ti pedra sobre pedra, porque não conheceste o tempo em que foste visitada”.* (Mt 21,12s = Mc 11,15-19)
44. Eltipornak gyermekeiddel együtt, akik falaid közt élnek, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét."
45. Em seguida, entrou no templo e começou a expulsar os mercadores.
45. Aztán bement a templomba és kiûzte onnan a kereskedõket.
46. Disse ele: “Está escrito: A minha casa é casa de oração! Mas vós a fizestes um covil de ladrões” (Is 56,7; Jr 7,11).
46. "Írva van - mondta nekik -: házam az imádság háza, ti pedig rablók barlangjává tettétek."
47. Todos os dias ensinava no templo. Os príncipes dos sacerdotes, porém, os escribas e os chefes do povo procuravam tirar-lhe a vida.
47. Ott tanított mindennap a templomban. A fõpapok és az írástudók az életére törtek,
48. Mas não sabiam como realizá-lo, porque todo o povo ficava muito admirado, quando o ouvia falar. (Mt 21,23-27 = Mc 11,27-33)
48. de nem tudták, mit tegyenek vele. Mert az egész nép a szavain csüngött.
Bíblia Ave Maria - Tous droits réservés.
