Példabeszédek könyve, 26
1. Mint nyárhoz a havazás és aratáshoz az esõ, éppen úgy nem illik a tisztség a bolondhoz.
2. Mint a felszálló veréb és az elrepülõ fecske, a meg nem szolgált átok is a semmibe száll.
3. Mint korbács a lónak, szamárnak a zabla, úgy jár a vesszõ a balgák hátának.
4. A dõrének ne felelj balgasága módján, mert különben hozzá hasonlóvá leszel.
5. Felelj a dõrének a balgaságára, mert különben bölcs lesz a saját szemében.
6. A maga lábát vágja le, aki balga útján küld üzenetet.
7. Mint mikor a sánta felhúzza a lábát, olyan a bölcs mondás a bolondok szájában.
8. Mint aki követ tesz parittyába, úgy tesz az is, aki balgát tisztelettel övez.
9. Mint a tövises ág a részeg kezében, olyan a bölcs mondás a bolondok szájában.
10. Mint a vadász, aki minden arra menõt meglõ, olyan az is mind, aki bolondot fogad fel.
11. Amint a kutya visszatér ahhoz, amit kihányt, így hajtja a bolond is egyre badarságát.
12. Ha olyat látsz, aki a saját szemében bölcs, a bolondnak is több a reménye, mint neki.
13. A lusta azt mondja: "Oroszlánkölyök van az úton és oroszlán a terek közepén!"
14. Ahogy az ajtó forog a sarkain, úgy forog a lusta is a fekvõhelyén.
15. Ha bemártja is a lusta a tálba a kezét, ahhoz már fáradt, hogy a szájához vigye.
16. Bölcsebb a tohonya a saját szemében, mint hét más, aki bölcsen meg tudna felelni.
17. Kóbor kutyát ragad meg farkánál az olyan, aki más viszályába beleavatkozik.
18. Mint aki õrülten tesz-vesz és lövöldöz nyilakkal, amelyek gyújtanak és ölnek,
19. úgy tesz az is, aki becsapja embertársát, aztán meg azt mondja: "Csak tréfából tettem!"
20. Elalszik a tûz, ha nincs több tüzelõfa, ha nincs rágalmazás, megszûnik a viszály.
21. A szén parázsnak, a fa tûznek van, az izgága ember meg, hogy viszályt szítson.
22. A rágalmazó szava mohón lenyelt étel, amely behatol a testnek belsejébe.
23. Mint az ezüstmázzal bevont cserépedény, olyan a gonosz szív, s hozzá a sima ajak.
24. Ajkával tetteti magát, aki gyûlölködik, a bensejében meg álnokságon töpreng.
25. Ne bízzál benne, ha hangja barátságos, mert a szívében hét aljasság lakik.
26. Ha a gyûlölet álarc mögé bújik is, a közösségben kisül gonoszsága.
27. Aki (másnak) vermet ás, maga esik bele, s aki fölhengeríti, legurul a kövön.
28. A hazug nyelv gyûlöli az igazságot, a csalfa száj romlásba dönt.