Gênesis, 43

1. A fome pesava sobre o país.

1. Az éhínség súlyosan ránehezedett a vidékre.

2. E tendo acabado o trigo trazido do Egito, o pai disse aos seus filhos: “Voltai e comprai-nos um pouco de víveres”.

2. Mind fölélték a gabonát, amit Egyiptomból hoztak. Ezért apjuk azt mondta nekik: "Menjetek el még egyszer, és vegyetek gabonát számunkra."

3. Ju­dá respondeu-lhe: “Aquele homem nos declarou formalmente que não voltássemos à sua presença sem levar conosco nosso irmão.

3. Júda így válaszolt: "Az a férfi nyomatékosan hangoztatta elõttünk: Nem kerülhettek ismét a szemem elé, ha öcsétek nincs veletek.

4. Se mandas nosso irmão conosco, desceremos para comprar víveres.

4. Ha tehát elengeded velünk öcsénket, akkor lemegyünk és vásárolunk számodra gabonát.

5. Mas, se o não deixas ir, não desceremos, porque ele nos disse: Não sereis admitidos em minha presença se vosso irmão não estiver convosco”.

5. Ha azonban nem engeded el, nem megyünk le. Hiszen az ember megmondta nekünk: Nem kerülhettek a szemem elé, ha öcsétek nincs veletek."

6. Israel disse: “Por que me fizestes este mal, dando-lhe a conhecer que tínheis ainda um irmão?”.

6. Erre Izrael így szólt: "Miért okoztátok nekem ezt a fájdalmat, hogy elárultátok az embernek, hogy még egy öcsétek van?"

7. “Aquele homem – responderam eles – perguntou por nós e por nossa família, e quis saber se nosso pai vivia ain­da, se tínhamos outro irmão; e respondemos às suas perguntas. Podíamos, porventura, adivinhar que ele nos ia mandar levar a ele o nosso irmão?”

7. Ezt válaszolták: "Az ember behatóan kérdezõsködött felõlünk, családunk felõl, és megkérdezte: él-e még atyátok és van-e még testvéretek. Mi csak feleltünk a kérdéseire. Nem tudhattuk elõre, hogy ezt fogja mondani: hozzátok el nekem öcséteket."

8. E Judá disse a Israel,­ seu pai: “Deixa partir o menino comigo, e nos poremos a caminho para essa viagem. Desse modo poderemos viver, e escaparemos à morte, nós, tu e nossos filhinhos.

8. Akkor Júda ezt mondta atyjának, Izraelnek: "Engedd el velem a fiút, azután keljünk útra és menjünk le, hogy életben maradjunk, s ne haljunk meg, te is, gyermekeink is.

9. Eu respondo por ele: é de mim que tu o reclamarás. Se eu não o recon­duzir e não o recolocar diante de ti, serei eternamente culpado diante de ti.

9. Én magam kezeskedem érte, az én kezemtõl kell õt követelned. Ha én nem hozom vissza és nem állítom eléd, akkor egész életemen át viselem elõtted a felelõsséget.

10. Se não tivéssemos demorado tanto, certamente já pela segunda vez estaríamos de volta”.

10. Ha nem késlekedünk, már kétszer visszajöttünk volna."

11. “Se assim é – disse-lhes Israel, seu pai – tomai em vossas bagagens os melhores produtos da terra, e levai-os como presente a esse homem: um pouco de bálsamo, um pouco de mel, resina, ládano, nozes de pistácia e amêndoas.

11. Atyjuk, Izrael így szólt hozzájuk: "Ha már meg kell történni, ezt tegyétek: Vigyetek a föld legjobb termékeibõl valamit magatokkal zsákjaitokban és adjatok annak az embernek ajándékul egy kevés balzsamot, mézet, gumit, illatos gyantát, pisztáciabogyót és mandulát.

12. Levai também convosco o dinheiro em dobro para restituir a soma que encontras­­tes na boca dos sacos, certamente por engano.

12. Továbbá vigyetek kétszer annyi pénzt magatokkal, mivel vissza kell vinnetek azt a pénzt is, ami a zsákotokban volt. Talán elnézték a dolgot.

13. Tomai vosso irmão, parti e ide ter com esse homem.

13. Vigyétek el öcséteket is, induljatok, és térjetek vissza ahhoz az emberhez.

14. Que o Deus Todo-poderoso vos faça ganhar os favores desse homem, a fim de que ele deixe voltar vosso irmão, juntamente com Benjamim. Quanto a mim, se devo ser privado de meus filhos, paciência, que eu seja privado deles!”

14. A mindenható Isten adja, hogy irgalmat találjatok az ember elõtt, és újra elengedjen titeket s veletek testvéreteket, valamint Benjamint is. Hanem én újra gyermektelen vagyok, mint egykor voltam."

15. Tomaram, pois, consigo o presente e uma soma dobrada de dinheiro, assim como Benjamim, e partiram para o Egito. E apresentaram-se a José.

15. A férfiak ezután fogták az ajándékokat, s magukhoz vették a kétszeres pénzt, továbbá Benjamint, és elindultak. Lementek Egyiptomba és József elé járultak.

16. José, vendo-os e com eles Benja­mim, disse ao seu intendente: “Faze entrar estes homens na casa, mata um animal, e prepara-o, pois comerão comigo ao meio-dia”.

16. Amikor József meglátta köztük Benjamint, megparancsolta háza gondnokának: "Vezesd a férfiakat házamba, vágass le egy állatot és készítsd el, mivel a férfiak délben nálam ebédelnek."

17. Fez o intendente como José tinha dito: introduziu-os na casa de José.

17. Az ember úgy tett, ahogy József megparancsolta. Az ember József házába vezette a férfiakat.

18. Vendo isso, ficaram amedrontados: “É – diziam eles – por causa do dinheiro, encontrado da outra vez nos nossos sacos, que nos conduzem aqui. Vão-nos assaltar, cair sobre nós, escravizar-nos e apoderar-se de nossos jumentos”.

18. A férfiak azonban féltek, mivel József házába vezették õket. Így gondolkoztak: "Bizonyára a pénz miatt visznek oda, amit elõzõ alkalommal a zsákunkban találtunk. El akarnak fogni, hogy szamarainkkal együtt rabszolgává tegyenek bennünket."

19. Então, aproximando-se do intendente da casa de José, falaram-lhe à entrada da casa:

19. Ezért József intézõjéhez léptek, a ház bejárata elõtt megszólították,

20. “Desculpa, meu senhor – disseram eles – viemos já uma vez comprar víveres.

20. és ezt mondták: "Kérlek, uram, mi már jártunk itt egyszer gabonát vásárolni.

21. Quando chegamos à estalagem e abrimos nossos sacos, o dinheiro de cada um se encontrava na boca de seu saco: era o peso exato do dinheiro. Tornamos a trazê-lo conosco;

21. De amikor a szállásra értünk, a takarmányos zsákunkban ott találtuk mindegyikünknek a pénzét felül a zsákban, a mi pénzünket teljes súlyban.

22. e trazemos, ao mesmo tempo, outra quantia para comprar víveres. Não sabemos quem tenha metido nosso dinheiro em nossos sacos”.

22. Ezt most visszahoztuk. De más pénzt is hoztunk, hogy gabonát vásároljunk. Nem tudjuk, ki tette a pénzünket a zsákokba."

23. “Ficai tranquilos – respondeu-lhes ele – nada temais. É o vosso Deus, o Deus de vossos pais, quem vos pôs um tesouro em vossos sacos; o vosso di­nheiro me foi entregue.” Depois trouxe-lhes Simeão.

23. De az így felelt: "Nyugodjatok meg és ne féljetek! A ti Istenetek és atyátok Istene tette titokban a kincset zsákotokba. Én rendesen fölvettem pénzeteket." Azután kihozta Simeont hozzájuk,

24. Fê-los em seguida entrar na casa de José, deu-lhes água para lavarem os pés e forragem para os seus jumentos.

24. majd József házába vezette a férfiakat, vizet adott nekik, hogy mossák meg a lábukat, és szamaraikat is ellátta takarmánnyal.

25. E, enquanto esperavam por José, que devia voltar ao meio-dia, preparavam o seu presente, pois foi-lhes anunciado que comeriam em casa dele.

25. Õk pedig elõkészítették az ajándékot, mire József délben megjön. Hallották ugyanis, hogy ott fognak ebédelni.

26. Logo que José entrou em casa, ofereceram-lhe os presentes que tinham trazido, prostrando-se diante dele até a terra.

26. Amikor József belépett a házba, átadták neki az ajándékot, amit hoztak és földig hajoltak elõtte.

27. Ele perguntou pela saúde deles e ajuntou: “Vosso velho pai, do qual me falastes, vai bem? Ainda vive?”.

27. Õ pedig érdeklõdött hogylétük felõl és kérdezte: "Jól érzi magát öreg atyátok, akirõl beszéltetek? Életben van még?"

28. “Teu servo, nosso pai, está passando bem; e vive ainda” – res­ponderam-lhe inclinando-se até o solo.

28. Így válaszoltak: "Szolgád, atyánk jól érzi magát, még életben van."

29. Então, levantando os olhos,­ José viu Benjamim, seu irmão, filho de sua mãe. “É este – disse ele – vosso irmão mais novo do qual me falastes?” E ajuntou: “Que Deus te faça misericórdia, meu filho!”.

29. Azután körülnézett és meglátta Benjamint, anyjának fiát. Így szólt: "Ez bizonyára legkisebb öcsétek, akirõl beszéltetek nekem." Azután ezt mondta: "Isten fordítsa feléd kegyét, fiam."

30. E retirou-se precipitadamente, porque suas entranhas se tinham comovido por causa de seu irmão, e tinha vontade de chorar; entrou em seu quarto e deu livre curso às lágrimas.

30. Erre József elsietett, mert testvérének láttára mélyen megrendült lelkében, és ki kellett sírnia magát. Bement a belsõ szobába és ott kisírta magát.

31. Depois de ter lavado o rosto saiu e, procurando dominar-se, disse: “Servi a mesa”.

31. Azután megmosta arcát, ismét kijött, és uralkodva magán kiadta az utasítást: "Szolgáljátok fel az ételt!

32. Foi-lhe servido à parte, seus irmãos também à parte, e igualmente à parte os egípcios, seus comensais, porque lhes é proibido comer com hebreus, por ser abominável para eles.

32. Felszolgálták neki és nekik külön, hasonlóképpen az egyiptomiaknak is, akik vele étkeztek. Az egyiptomiak ugyanis nem étkezhetnek együtt a héberekkel, mivel ettõl az egyiptomiak irtóznak.

33. Os irmãos de José foram colocados diante dele, desde o mais velho até o mais novo, segundo sua idade, o que lhes fez olhar uns para os outros assombrados.

33. Elõtte ültek a legidõsebbtõl a legfiatalabbig, koruk szerint. Ezért a férfiak csodálkozva tekintettek egymásra.

34. José mandou que se lhes trouxessem porções de sua própria mesa, e a parte de Benjamim foi cinco vezes maior que a dos outros. Eles beberam e alegraram-se com ele.

34. Azokból a fogásokból tétetett eléjük, amelyek elõtte voltak. Az a rész, amit Benjamin elé tettek, ötször akkora volt, mint a többieké. Együtt ittak vele és vígan voltak.