II Samuel, 3

1. Prolongou-se por muito tempo a guerra entre a casa de Saul e a de Davi. Mas, à medida que o poder de Davi ia-se fortificando, a casa de Saul ia-se enfraquecendo.

1. Saul háza és Dávid háza között még sokáig folytatódott a háborúskodás. Dávid egyre hatalmasabb lett, Saul háza pedig mindig gyengébb.

2. Nasceram filhos a Davi em Hebron. Seu primogênito foi Amnon, de Aquinoam de Jezrael;

2. Hebronban fiai születtek Dávidnak. Elsõszülötte Amnon volt, a jiszreeli Achinoamtól;

3. Queleab, o segundo, de Abi­gail, viúva de Nabal, o carmelita; Absalão, o terceiro, filho de Maaca, filha de Tolmai, rei de Gessur;

3. második fia Kileáb, a Kármelbe való Nabal feleségétõl, Abigailtól; a harmadik Absalom, a gesuri király, Talmai lányának, Machának a fia;

4. o quarto, Adonias, filho de Hagit; Safatias, o quinto, filho de Abital,

4. a negyedik Adonija, Haggit fia; az ötödik Sefatja, Abital fia;

5. e o sexto Jetraam, filho de Egla, mulher de Davi. Esses foram os filhos que nasceram a Davi em Hebron.

5. a hatodik Jitream, Dávid feleségétõl, Eglától. Ezek születtek Dávidnak Hebronban.

6. Enquanto durou a guerra entre a casa de Saul e a de Davi, Abner teve autoridade na casa de Saul.

6. Míg tartott a háború Saul háza és Dávid háza között, Abner szilárdan kitartott Saul háza mellett.

7. Ora, Saul tinha uma concubina chamada Resfa, filha de Aias. Isbaal disse a Abner: “Por que te aproximaste da concubina de meu pai?”.

7. Ám Saulnak volt egy mellékfelesége; Ricpának hívták, és Ajjának volt a lánya. Abner magáévá tette. Erre Isbaal kérdõre vonta Abnert: "Miért közeledtél atyám mellékfeleségéhez?"

8. Abner indignou-se com estas palavras de Isbaal e disse: “Sou porventura uma cabeça de cão a serviço de Judá? Enquanto neste momento trabalho pela casa de Saul, teu pai, pelos seus irmãos e seus amigos, não os deixando cair nas mãos de Davi, vens tu acusar-me de pecado com esta mulher?

8. Abner nagy haragra gerjedt Isbaal szavai miatt, úgyhogy ezt mondta: "Tán kutyának vagyok a feje? Mind a mai napig jóindulattal voltam atyádnak, Saulnak háza, valamint testvérei és barátai iránt. Nem hagytam, hogy Dávid kezére kerülj. S most szemrehányást teszel nekem egy asszony miatt?

9. Deus me trate com o maior rigor se eu não procurar para Davi tudo o que o Senhor lhe prometeu,

9. Ezt meg azt tegye Isten Abnerral - igen, amit az Úr esküvel ígért Dávidnak, azt én fogom keresztülvinni.

10. a saber: tirar a realeza da casa de Saul e firmar o trono de Davi sobre Israel e sobre Judá, desde Dã até Bersabeia!”.

10. Elveszem Saul házától a királyságot, és megszerzem Dávidnak a trónt Izrael fölött és Júda fölött, Dántól Beersebáig."

11. Isbaal não soube o que responder a Abner, porque o temia.

11. Isbaal egyetlen szót sem válaszolt Abnernak, mert félt tõle.

12. Abner enviou então mensageiros a Davi, para perguntar-lhe: “De quem é a terra? Faze aliança comigo e eu te darei mão forte para reunir em torno de ti todo o Is­rael”.*

12. Ezután Abner követeket küldött Dávidhoz; ezt üzente: "...Köss velem szövetséget, s támogatlak, hogy egész Izrael hozzád csatlakozzék."

13. Davi respondeu: “Está bem! Farei aliança contigo, mas com uma condição: Não te apresentarás diante de mim sem trazer contigo Micol, filha de Saul, quando vieres ver-me”.

13. Dávid így válaszolt: "Jól van, szövetséget kötök veled, de van egy kikötésem: Nem kerülhetsz a szeme elé, csak ha Saul lányát, Michalt is magaddal hozod, amikor eljössz, hogy színem elé járulj."

14. Davi enviou mensageiros a Isbaal, filho de Saul, para dizer-lhe: “Devolve a minha mulher Micol, que desposei a preço de cem prepúcios de filisteus”.

14. Akkor Dávid követeket küldött Saul fiához, Isbaalhoz ezzel az üzenettel: "Add ki nekem a feleségemet, Michalt, akit száz filiszteus elõbõre árán szereztem magamnak."

15. Isbaal ordenou que a tirassem de seu marido, Faltiel, filho de Lais,

15. Erre Isbaal elküldött és elhozatta férjétõl, Paltieltõl, Lajis fiától.

16. que a acompanhou chorando até Bau­rim. Ali, Abner disse-lhe: “Volta para a tua casa!”. E ele voltou.

16. A férje azonban vele ment, sírva kísérte egészen Bachurimig. Ott Abner azt mondta neki: "Menj vissza!" S õ visszament.

17. Abner pôs-se em contato com os anciãos de Israel e disse-lhes: “Já há tem­po que desejais ter Davi como vosso rei.

17. Most Abner Izrael véneivel egyezkedett. Azt mondta nekik: "Régi vágyatok, hogy Dávid legyen a királyotok.

18. Fazei-o, pois, agora, porque o Senhor disse de Davi: ‘Por meio de Davi, meu servo, livrarei o meu povo de Israel da mão dos filisteus e de todos os seus inimigos’.”

18. Most hát vigyétek keresztül! Az Úr is azt mondta Dávidnak: Szolgám, Dávid keze által szabadítom ki népemet, Izraelt a filiszteusok és minden ellenségük hatalmából."

19. Abner, que havia dito a mesma coisa aos benjaminitas, foi a Hebron para informar Davi de tudo o que fora aceito por Israel e por toda a casa de Benjamim.

19. Ugyanígy beszélt Abner Benjamin fiai elõtt is. Aztán elment, hogy Hebronban tudósítsa Dávidot, mit határozott Izrael és Benjamin egész háza.

20. E apresentou-se a Davi, em Hebron, acom­panhado de vinte homens. Davi deu um banquete a Abner e seus companheiros.

20. Amikor Abner Hebronba érkezett húsz férfi kíséretében, Dávid lakomát adott Abnernak és azoknak az embereknek, akik vele voltak.

21. Disse então Abner a Davi: “Irei para reunir ao redor de meu senhor, o rei, todos os israelitas, para que façam aliança contigo e reinarás sobre toda a terra que quiseres”. Davi despediu-se de Abner, e ele partiu tranquilamente.

21. Abner azonban így szólt Dávidhoz: "Útra kelek és elmegyek, s egész Izraelt uram köré gyûjtöm. Kössenek veled szövetséget és király lehetsz, ameddig csak kívánja a szíved." Erre Dávid útra bocsátotta Abnert, s õ el is ment békében.

22. Entretanto, os homens de Davi voltavam com Joab de uma expedição, trazendo uma grande presa. (Abner não estava mais com Davi em Hebron, porque Davi o tinha despedido e ele partira em paz.)

22. Épp akkor tértek vissza Dávid és Joáb emberei egy portyáról, gazdag zsákmánnyal. De Abner már nem volt ott Dávidnál, hiszen (Dávid) elbocsátotta, s õ el is ment békében.

23. E, voltando Joab com toda a sua tropa, disseram-lhe que Abner, filho de Ner, viera ter com o rei e este o deixara ir em paz.

23. Amikor most Joáb és az egész csapat, amely vele volt, hazaért, tudtára adták Joábnak: "Ner fia, Abner eljött a királyhoz, és õ elengedte, úgyhogy elmehetett békében."

24. Joab foi ter com o rei e disse-lhe: “Que fizeste? Abner, filho de Ner, veio a ti; por que o deixaste partir?

24. Erre Joáb elment a királyhoz és szemére vetette: "Mit tettél? Itt járt nálad Abner. Miért hagytad, hogy békében elmehessen?

25. Tu o conheces; (bem sabes que) é para enganar-te, para espiar tuas idas e vindas e sondar tudo o que fazes”.

25. Hát nem látod, hogy Ner fia, Abner csak azért jött, hogy becsapjon, megfigyelje, hol, merre jársz és kifürkéssze, mit szándékozol tenni?"

26. Deixando Davi, Joab mandou emissários atrás de Abner, que o fizeram voltar do poço de Sira, sem que Davi o soubesse.

26. Joáb ezzel távozott Dávidtól, és követeket küldött Abner után. Ezek Szira kútjától visszahozták anélkül, hogy Dávid tudta volna.

27. Quando Abner chegou a Hebron, Joab tomou-o à parte, para dentro da porta, como para falar-lhe em particular e lá feriu-o mortalmente no ventre, vingando o sangue de seu irmão Asael.

27. Amikor Abner visszaérkezett Hebronba, Joáb félrevonta a kapu mögé, mintha csak zavartalanul akarna vele beszélni. Ott halálos döfést adott a hasába testvére, Azahel véréért.

28. Quando Davi soube do acontecido, exclamou: “Sou inocente, eu e o meu reino, diante do Senhor, do sangue de Abner, filho de Ner!

28. Amikor Dávid tudomást szerzett róla, azt mondta: "Én és királyságom, minden idõkre ártatlanok vagyunk az Úr elõtt Ner fiának, Abnernak a vére ontásában.

29. Que ele caia sobre a cabeça de Joab e de toda a sua família! Não faltem jamais em sua casa homens atacados de sarna ou lepra, que trabalhem no fuso, caiam pela espada, definhem de fome!”.*

29. Folyjék vissza Joáb fejére és atyjának egész házára. Sose legyen Joáb háza olyannak híjával, aki folyásban vagy leprában szenved, sem olyan férfinak, aki csak arra való, hogy orsót fogjon, aki kardélen hull el, s akinek nincs kenyere."

30. Joab e seu irmão AbJessé tinham assassinado Abner por ter este ma­tado seu irmão Asael depois da batalha de Gabaon.

30. [Mert Joáb és testvére, Abisáj gyilkolták meg Abnert, amiért testvérüket, Azahelt a gibeoni csatában megölte.]

31. Davi disse a Joab e a toda a sua tropa: “Rasgai vossas vestes, cobri-vos de sacos e pranteai Abner!”. E o rei seguiu atrás do féretro.

31. Aztán Dávid megparancsolta Joábnak és az egész vele tartó népnek: "Szaggassátok meg ruhátokat, öltsetek gyászruhát és sirassátok meg Abnert!" Dávid király maga kísérte a koporsót.

32. Sepultaram Abner em Hebron. O rei pôs-se a chorar em alta voz sobre seu túmulo e todo o povo chorou.

32. S amikor eltemették Abnert Hebronban, a király hangosan sírt Abner sírjánál, és vele sírt az egész nép.

33. E Davi cantou a seguinte lamen­tação, chorando Abner: “Devia Abner morrer como morrem os insensatos?!

33. Aztán a király siratóénekbe kezdett Abnerra. Így szólt: "Úgy kellett meghalnia Abnernak, mint valami elvetemültnek.

34. Tuas mãos não estavam algemadas, nem acorrentados os teus pés. Caíste como se cai diante de celerados”.

34. Kezed nem volt megkötözve, sem lábad bilincsbe verve. Úgy pusztultál el, ahogy a gonosztevõ szokott veszni!"

35. E o povo chorou sobre ele. Depois, como todo mundo viesse a Davi insistindo em que ele tomasse algum alimento antes de acabar o dia, ele fez este juramento: “Que o Senhor me trate com todo o seu rigor, se eu comer pão ou qualquer outra coisa, antes do pôr do sol”.*

35. Erre a nép még jobban siratta. Amikor az egész nép elment, hogy Dávidot evésre bírja, amíg nappal van, Dávid megesküdött e szavakkal: "Ezt és azt tegye velem Isten, ha kenyeret vagy bármi mást eszem, mielõtt lemegy a nap."

36. Todo o povo o soube e o aprovou, como aliás lhe parecia sempre bom tudo o que o rei fazia.

36. Ezt az egész nép hallotta és helyeselte.

37. Todo o exército e todo o Israel reconheceu naquele dia que o rei não tivera parte alguma na morte de Abner, filho de Ner.

37. S azon a napon az egész nép és egész Izrael megtudta, hogy Ner fiának, Abnernak a meggyilkolásában a királynak semmi része nem volt.

38. O rei disse aos seus servos: “Não sabeis que um chefe, um grande chefe caiu hoje em Israel?

38. A király akkor így szólt szolgáihoz: "Hát nem tudjátok, hogy ma Izraelben egy fejedelem, egy ember halt meg?

39. Quanto a mim, sou ainda fraco, embora tenha recebido a unção real. Esses homens, filhos de Sárvia, são mais fortes do que eu. Que o Senhor retribua àqueles que fizeram o mal segundo os seus próprios atos!”.*

39. Ami engem illet, bár fölkent király vagyok, ma gyengének bizonyulok; ezek az emberek, Ceruja fiai túl erõsek nekem. Az Úr torolja meg a gonoszon a gonoszságát!"