I Samuel, 1

1. Havia em Ramataim-Sofim um homem das montanhas de Efraim, chamado Elcana, filho de Jeroam, filho de Eliú, filho de Tou, filho de Suf, o efraimita.

1. Volt egy Ramatajimba való ember, egy cufita, Efraim hegyérõl. Elkanának hívták, s Jerochám fia volt, Elihu fiáé, (aki) az efratita Cuf fiának, Tochunak volt a fia.

2. Tinha ele duas mulheres, uma chamada Ana e outra Fenena. Esta última tinha filhos; Ana, porém, não os tinha.

2. Két felesége volt, az egyiket Hannának hívták, a másikat Peninnának. Peninnának voltak gyermekei, Hannának azonban nem volt gyermeke.

3. Cada ano subia esse homem de sua cidade para adorar o Senhor dos exércitos e oferecer-lhe um sacrifício em Silo, onde se encontravam os dois filhos de Heli, Hofni e Fineias, sacerdotes do Senhor.*

3. Ez az ember minden esztendõben fölment, hogy Silóban imádja a Seregek Urát, és áldozatot mutasson be neki. [Éli két fia, Hofni és Pinchász voltak ott az Úr papjai.]

4. Cada vez que Elcana oferecia um sacrifício, dava porções à sua mulher Fenena, bem como aos filhos e filhas que ela teve;

4. Az egyik nap Elkana áldozatot mutatott be. Az volt a szokása, hogy a feleségének, Peninnának, valamint a fiainak és lányainak több darabot ad,

5. a Ana, porém, dava uma porção dupla, porque a amava, embora o Senhor a tivesse tornado estéril.

5. Hannának azonban, bár jobban szerette, csak egy darabot adott, mert az Úr meddõvé tette.

6. Sua rival afligia-a duramente, provocando-a a murmurar contra o Senhor que a tinha feito estéril.

6. Vetélytársa is folyvást sértegette, el akarta keseríteni amiatt, hogy az Úr meddõvé tette a méhét.

7. Isso se repetia cada ano quando ela subia à casa do Senhor; Fenena continuava provocando-a. Então, Ana punha-se a chorar e não comia.

7. Így ment ez évrõl évre. Minden alkalommal, amikor csak fölmentek az Úr templomához, sértegette. Ezért Hanna sírt és nem evett semmit.

8. Seu marido dizia-lhe: “Ana, por que choras? Por que não comes? Por que estás triste? Não valho eu para ti como dez filhos?”.

8. Akkor férje, Elkana, így szólt hozzá: "Hanna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy boldogtalan? Hát nem több vagyok én neked, mint tíz fiú?"

9. (Desta vez) Ana levantou-se, depois de ter comido e bebido em Silo. Ora, o sacerdote Heli estava sentado numa cadeira à entrada do Templo do Senhor.

9. Hanna azonban, amikor a lakoma véget ért a teremben, fölállt és az Úr elé járult. Éli, a pap, egy széken ült az Úr szentélyének egyik kapufélfájánál.

10. Ana, profundamente amargurada, orou ao Senhor e chorou copiosamente.

10. (Hanna) elkeseredettségében az Úrhoz könyörgött, és nagyon sírt.

11. E fez um voto, dizendo: “Senhor dos exércitos, se vos dignardes olhar para a aflição de vossa serva e vos lembrardes de mim; se não vos esquecerdes de vossa escrava e lhe derdes um filho varão, eu o consagrarei ao Senhor durante todos os dias de sua vida e a navalha não passará pela sua cabeça”.

11. Fogadalmat tett, és így szólt: "Seregek Ura, ha tekintetbe veszed szolgálód nyomorúságát és megemlékezel rólam, ha nem feledkezel meg szolgálódról, hanem megajándékozol egy fiúval, akkor az Úrnak szentelem, olló ne érje fejét."

12. Prolongando ela sua oração diante do Senhor, Heli observava o movimento dos seus lábios.

12. Így imádkozott az Úr elõtt. Éli közben figyelte a száját.

13. Ana, porém, falava no seu coração e apenas se moviam os seus lábios, sem se lhe ouvir a voz.

13. Hanna ugyanis csöndben imádkozott, csak ajkai mozogtak, hangja nem hallatszott. Emiatt Éli részegnek vélte,

14. Heli, julgando-a ébria, falou-lhe: “Até quando estarás tu embriagada? Vai-te e deixa passar a tua bebedeira”.

14. ezért így szólt hozzá Éli: "Meddig akarsz még itt maradni ilyen részegen? Igyekezz kijózanodni!"

15. “Não é assim, meu Senhor – respondeu ela –, eu sou uma mulher aflita: não bebi nem vinho, nem álcool, mas derramo a minha alma na presença do Senhor.

15. De Hanna ezt válaszolta: "Nem, uram! Szerencsétlen asszony vagyok, sem bort, sem mámorító italt nem ittam, csak a szívemet öntöttem ki az Úr elõtt.

16. Não tomes a tua escrava por uma pessoa frívola, porque é a grandeza de minha dor e de minha aflição que me fez falar até agora.”

16. Ne tartsd szolgálódat semmirekellõnek! Mert nagy bánatomban és szomorúságomban imádkoztam ilyen sokáig."

17. Heli respondeu: “Vai em paz e o Deus de Israel te conceda o que lhe pedes”.

17. Éli így felelt rá: "Menj békével! Izrael Istene teljesíti kérésedet, amelyet elé terjesztettél."

18. “Encontre a tua serva graça aos teus olhos” – ajuntou ela. A mulher se foi, comeu e o seu rosto não era mais o mesmo.

18. Erre azt mondta: "Bárcsak tetszésre találna szolgálód szemedben." Aztán az asszony elment útjára, evett, és az arca nem volt többé olyan, mint azelõtt.

19. No dia seguinte, pela manhã, prostraram-se diante do Senhor e voltaram para a sua casa em Ramá.

19. Másnap korán fölkeltek és leborultak az Úr elõtt. Aztán hazatértek Rámába. Elkana együtt volt feleségével Hannával, és az Úr megemlékezett róla.

20. Elcana conheceu Ana, sua mulher, e o Senhor lembrou-se dela. Ana concebeu, e, passado o seu tempo, deu à luz um filho. Chamou-o Samuel, dizendo: “Porque – dizia – eu o pedi ao Senhor”.*

20. Hanna fogant, és amikor elérkezett az ideje, fiút szült. A Sámuel nevet adta neki, "mert - amint mondta - az Úrtól könyörögtem ki."

21. Elcana, seu marido, foi com toda a sua casa para oferecer ao Senhor o sacrifício anual.

21. Amikor Elkana egész családjával újra fölment, hogy az Úrnak az évi áldozatot bemutassa és teljesítse fogadalmát,

22. Ana, porém, não foi e disse ao seu marido: “Quando o menino for desmamado, eu o levarei para apresentá-lo ao Senhor e lá ficará para sempre”.

22. Hanna nem ment föl vele. Azt mondta férjének: "Elõször elválasztom a gyereket, aztán elviszem: jelenjen meg az Úr színe elõtt és maradjon ott örökre."

23. “Faze como achares melhor – respondeu-lhe Elcana –, fica até que o tenhas desmamado e que o Senhor se digne confirmar a sua promessa.” Ela ficou e amamentou o seu filho até o desmamar.

23. Férje, Elkana ezt felelte neki: "Tégy úgy, amint jónak látod. Maradj itthon, amíg el nem választod. Csak teljesítse az Úr szavadat!" Így az asszony otthon maradt, s szoptatta a fiát, míg el nem választotta.

24. Após tê-lo desmamado, tomou-o consigo e levando também três novilhos de três anos, um efá de farinha e um odre de vinho, conduziu-o à casa do Senhor, em Silo. O menino era ainda muito criança.

24. Mihelyt elválasztotta, fölvitte magával, egy hároméves marhával, egy efa liszttel és egy tömlõ borral egyetemben, és Silóban belépett az Úr templomába; a fiú meg nagyon kicsi volt.

25. Imolaram o novilho e conduziram o menino a Heli.

25. Amikor a marhát feláldozták, a fiú anyja odament Élihez. Megszólította:

26. Ana disse-lhe: “Ouve, meu Senhor, por tua vida, eu sou aquela mulher que esteve aqui em tua presença orando ao Senhor.

26. "Engedd meg, uram! Amint igaz, hogy élsz, uram, az az asszony vagyok, aki itt álltam melletted és imádkoztam az Úrhoz.

27. Eis aqui o menino por quem orei e o Senhor ouviu o meu pedido.

27. Ezért a fiúért imádkoztam. S lám, az Úr teljesítette kérésemet, amellyel hozzá fordultam.

28. Portanto, eu também o dou ao Senhor: ele será consagrado ao Senhor para todos os dias de sua vida”. E prostraram-se naquele lugar diante do Senhor.

28. Ezért én is átengedem (fiamat) az Úrnak, egész életére átengedem az Úrnak." És ott leborultak az Úr elõtt.