Ezequiel, 1

1. No trigésimo ano, no quinto dia do quarto mês, quando me encontrava entre os deportados, às margens do rio Cobar, abriram-se os céus e contemplei visões divinas.*

1. A 30. esztendõben, a negyedik hónapban, a hónap ötödik napján, amikor a számûzöttek között voltam a Kebár folyó mellett, megnyílt az ég, és isteni látomás tanúja voltam.

2. No quinto dia do mês – era o quinto ano de cativeiro do rei Joaquim –

2. A hónap ötödik napján - Jojachin király számûzetésének 5. esztendejében -

3. foi a palavra do Senhor dirigida ao sacerdote Ezequiel, filho de Buzi, na Caldeia, às margens do rio Cobar. Nesse lugar veio a mão do Senhor sobre mim.*

3. az Úr szózatot intézett Ezekiel paphoz, Buzi fiához a káldeusok földjén, a Kebár folyó mellett. Ott fölöttem volt az Úr keze.

4. Tive então uma visão: soprava do lado norte um vento impetuoso, uma espessa nuvem com um feixe de fogo resplandecente, e no centro, saído do meio do fogo, algo que possuía um brilho vermelho.

4. Ezt láttam: észak felõl forgószél támadt és nagy felhõ. Fényesség vette körül, tûz, amelybõl villámok törtek elõ. A belsejében, a tûz közepében valami fénylett, mint az érc.

5. Distinguia-se no centro a imagem de quatro seres que aparentavam possuir forma humana.

5. Középütt kivettem valamit, amely négy élõlényhez hasonlított. Emberi formájuk volt.

6. Cada um tinha quatro faces e quatro asas.

6. Mindegyiknek négy arca és mindegyiknek négy szárnya volt.

7. Suas pernas eram direitas e as plantas de seus pés se assemelhavam às do touro e cintilavam como bronze polido.

7. A lábuk egyenes volt, a talpuk meg olyan, mint a borjú talpa, s úgy szikráztak, akár a fényes érc.

8. De seus quatro lados mãos humanas saíam por debaixo de suas asas. Todos os quatro possuíam rostos, e asas.

8. Szárnyaik alatt emberi kezek voltak. Arcuk - mind a négyüké - négy irányba nézett.

9. Suas asas tocavam uma na outra. Quando se locomoviam, não se voltavam: cada um andava para a frente.

9. Az egyiknek a szárnya összeért a másikéval. Amikor mentek, nem fordultak meg, hanem mindegyik egyenesen haladt.

10. Quanto ao aspecto de seus rostos tinham todos eles figura humana, todos os quatro uma face de leão pela direita, todos os quatro uma face de touro pela esquerda, e todos os quatro uma face de águia.

10. Arcuk emberi archoz hasonlított, és jobb felõl mind a négynek oroszlánarca volt, bal felõl meg mind a négynek bikaarca volt, s mind a négynek sasarca volt.

11. Eis o que havia no tocante às suas faces. Suas asas estendiam-se para o alto; cada qual tinha duas asas que tocavam as dos outros, e duas que lhe cobriam o corpo.

11. Szárnyaik felül ki voltak terjesztve. Két szárnya mindegyiknek összeért, kettõ meg a testüket födte.

12. Cada qual caminhava para a frente: iam para o lado aonde os impelia o espírito; não se voltavam quando iam andando.

12. Mindegyik egyenesen ment maga elõtt, oda mentek, ahova a lélek irányította õket, nem fordultak meg, amikor mentek.

13. No meio desses seres, divisava-se algo parecido com brasas incandescentes, como tochas que circulavam entre eles; e desse fogo, que projetava uma luz deslumbrante, saíam relâmpagos.*

13. Az élõlények között olyasmit láttam, mint az égõ szénfáklya, amely imbolygott az élõlények között. A tûz lobogott, és villámok törtek elõ a tûzbõl.

14. Os seres ziguezagueavam como o raio.*

14. Az élõlények meg jöttek-mentek, akár a villámok.

15. Ora, enquanto contemplava esses seres vivos, divisei uma roda sobre a terra ao lado de cada um dos quatro.*

15. Figyeltem az élõlényeket, s lám, egy-egy kerék volt a földön az élõlények mellett, mind a négy mellett.

16. O aspecto e a estrutura dessas rodas eram os de uma gema de Társis. Todas as quatro se assemelhavam, e pareciam construídas uma dentro da outra.

16. Ezek a kerekek úgy ragyogtak, mint a krizolit, s mind a négynek ugyanolyan volt az alakja. Úgy látszott, mintha az egyik a másikban lett volna.

17. Podiam deslocar-se em quatro direções, sem retornar em seus movimentos.

17. Négy irányban haladtak, s nem kellett megfordulniuk, amikor mentek.

18. Seus aros eram de uma altura assombrosa, guarnecidos de olhos em toda a circunferência.

18. Vizsgálgattam õket: igen nagy volt a kerületük, s körös-körül mind a négynek a kerülete tele volt szemekkel.

19. Quando os seres vivos se deslocavam ou se erguiam da terra, locomoviam-se as rodas e se elevavam com eles.

19. Amikor az élõlények mentek, a kerekek forogtak mellettük, és amikor az élõlények fölemelkedtek a földrõl, a kerekek is fölemelkedtek.

20. Para aonde os impulsionava o espírito iam eles, e as rodas com eles se erguiam, pois o espírito do ser vivo de igual modo animava as rodas.

20. Ahova a lélek irányította õket, odamentek a kerekek, s egyszersmind fölemelkedtek, mert az élõlények lelke volt a kerekekben.

21. Quando caminhavam, elas se moviam; quando paravam, também elas interrompiam o curso; se se erguiam da terra, as rodas do mesmo modo se suspendiam, pois o espírito desses seres vivos estava também nas rodas.

21. Ha az élõlények mentek, a kerekek is mentek, ha álltak, azok is álltak, és amikor fölemelkedtek a földrõl, velük együtt a kerekek is fölemelkedtek, mert az élõlények lelke volt a kerekekben.

22. Pairando acima desses seres, havia algo que se assemelhava a uma abóbada, límpida como cristal, estendida sobre suas cabeças.

22. Ami az élõlények feje fölött volt, az égbolthoz hasonlított, ragyogott, mint a kristály, s szétterült a fejük fölött.

23. Sob essa abóbada, alongavam-se as suas asas até se tocarem, tendo cada um sempre duas que lhe cobriam o corpo.

23. Az égboltozat alatt ki voltak terjesztve a szárnyaik, az egyiké a másik felé, s kettõ mindegyiknek a testét födte.

24. Eu escutava, quando eles caminhavam, o ruído de suas asas, semelhante ao barulho das grandes águas, à voz do Onipotente, um vozerio igual ao de um campo de batalha.*

24. Amikor mentek, hallottam szárnyuk suhogását. Olyan volt, mint a nagy vizek zúgása, mint a Mindenható hangja, a vihar moraja, mint egy tábornak a zaja. Amikor megálltak, leeresztették szárnyukat,

25. Quando paravam, abaixavam as asas, e fazia-se um ruído acima da abóbada que ficava sobre as cabeças.*

25. és ezzel zajt csaptak.

26. Acima dessa abóbada havia uma espécie de trono, semelhante a uma pedra de safira; e, bem no alto dessa espécie de trono, uma silhueta humana.

26. Az égboltozat fölött pedig, amely a fejük fölött volt, mintha zafírkõ lett volna, olyan, mint egy trón, ezen a trónfélén meg fenn, a magasban egy emberhez hasonló lény.

27. Vi que ela possuía um fulgor vermelho, como se houvesse sido banhada no fogo, desde o que parecia ser a sua cintura, para cima; enquanto que, para baixo, vi algo como fogo que esparzia clarões por todos os lados.

27. Láttam: fénylett, mint az érc, s mintha tûz vette volna körül. Attól fölfelé, ami a derekának látszott, s attól lefelé, ami a derekának látszott, olyasmit láttam, mint a tûz, és körülötte fényességet.

28. Como o arco-íris que aparece nas nuvens em dias de chuva, assim era o resplendor que a envolvia. Era esta visão a imagem da glória do Senhor. Vendo isto, prostrei-me com o rosto por terra e escutei uma voz que dizia:

28. Olyan volt, mint a szivárvány, amely esõs napokon feltûnik a felhõben - ilyen volt a ragyogás körülötte. Ilyennek látszott az Úr dicsõségének jelenése. Láttam, s arccal a földre borultam, és valakinek a hangját is hallottam, aki beszélt.