1 Emeld föl hangodat! Ki ad feleletet? Melyik szenthez akarsz folyamodni?
2 Valóban, bosszúság marja az együgyût, halálba kergeti haragja a balgát.
3 Láttam, hogy egy bolond gyökeret vert, de hirtelen átok szállt a tanyájára.
4 Fiai messze estek a jóléttõl, a kapunál elnyomják õket, nincs védelmezõjük.
5 Amit learatnak, éhezõk eszik meg, merthogy elragadja az Úr foguk elõl, s szomjasok kapkodnak a javaik után.
6 Sohasem a földbõl sarjad elõ a baj, nem a szántóföldön terem a szenvedés.
7 Az ember maga okozza a bajt, ahogy a sas keresi a magasságot.
8 De én azért mégis Istenhez fordulnék, ügyemet Istenem elé terjeszteném.
9 Õ alkotja, ami nagy s kifürkészhetetlen, csodás tetteinek se szeri, se száma.
10 Õ ad esõt a föld színére, és vízzel öntözi a tágas mezõket.
11 Föl tudja emelni a megalázottakat, és jólétet ad a szomorkodóknak.
12 A ravaszok terveit mind keresztülhúzza, üzelmeiket meghiúsítja.
13 A bölcseket befogja saját csapdájukba, kudarccal végzõdik az álnokok terve.
14 Fényes nappal is sötétségbe botlanak, tapogatnak délben, mintha éjjel volna.
15 Az elesettet megmenti szájuk hatalmától és a szegényt az erõsek karjától.
16 A szegénynek így reménysége támad, a gonoszság kénytelen befogni a száját.
17 Lám, boldog az ember, ha fenyíti az Isten, ne vesd meg azért a Mindenható feddõ szavát!
18 Ha sebet üt rajtad, majd be is kötözi, ha szétzúz is, meggyógyít a keze.
19 Hatszor is kiragad a szorongatásból, s hetedszerre sem hagy bajba jutni.
20 Hogyha éhezel is, megment a haláltól, háborús idõkben kardnak hatalmától.
21 Biztonságban vagy a nyelvnek ostorától, ha rabló közelít, akkor sem kell félned.
22 Mosolyogva nézhetsz fagyra, szárazságra, a mezõ vadjától nem kell megijedned.
23 Hisz a mezõn a kõ szövetséges társad, és a mezõ vadja békében él veled.
24 Meglátod majd magad: béke lesz a sátrad, hajlékodban szemed nem lát sehol hiányt.
25 Magzatod gyarapszik, magad tapasztalod, mint fûszál a földön, sokasodik sarjad.
26 Mikor beérik életed, sírba szállsz, mint a búzakévét begyûjtik, ha érett.
27 Kikutattuk ezt, és bizonnyal így van. Így hallottuk. Te is vésd jól az eszedbe!
Versículos relacionados com Jób könyve, 5:
Az 5. fejezetben az ELIFAZ, a Job egyik barátja, reagál Job szenvedésére, és megpróbálja vigasztalni őt. Elifaz azt állítja, hogy Isten nem bünteti az igazokat, és hogy a munkának meg kell bánnia bűneit, hogy megtalálja a helyreállítást. Az alábbiakban öt vers található a Job 5:
Zsoltár 34:19: "Az igazaknak sok szenvedése van, de az Úr mindenki eljuttatja őt." Ez a vers a nehézségekről szól, amelyekkel az igazlelkű szembesül, hanem Isten hűségéről is, hogy felszabadítsa őket.
Példabeszédek 3:11-12: "Ne tedd meg, a fiam, az Úr büntetése, és nem ájul, amikor őt megcáfolják; mert az Úr bünteti, akit szeret, csakúgy, mint a Fiúnak, akinek jól akar "" Ez a vers arra az elképzeléssel foglalkozik, hogy a szenvedés az Isten korrekciójának és fegyelemének eszköze lehet.
2 Korinthusok 1:3-4: "Áldott legyen az Úr, Jézus Krisztus Istenének és Atyának, az irgalmasság és az összes vigasztalás Istenének, aki minden gyötrelmünkben vigasztal minket, hogy vigasztalhassuk azokat is, akik benne vannak Némi nyomorúság, azzal a vigaszkal, amelyet Isten vigasztal. " Ez a vers Isten vigasztalásáról szól a nyomorúság idején, és annak fontosságáról, hogy ezt a vigasztalást másokkal megosszák.
Jakab 5:11: "Íme, megáldottuk azokat, akik szenvedtek. Hallotta, mi volt a türelme, és látta a végét, amelyet az Úr adott neki; mert az Úr tele van kegyelemmel és együttérzővel." Ez a vers megemlíti a munka türelmét a szenvedés közepette, és hangsúlyozza Isten együttérzését és kegyelmét.
Ézsaiás 41:10: "Ne félj, mert veled vagyok, ne kísérted magad, mert én vagyok az Istened; erősítek téged, és segítek, és hűséges jobb kezemmel támogatlak téged." Ez a vers Isten jelenlétéről és hűségéről szól, hogy fenntartsa és megerősítse azokat, akik bíznak benne.
Kapitel: