Apocalipse, 10

1. Vi então outro anjo vigo­roso descer do céu, revestido de uma nuvem e com o arco-íris em torno da cabeça. Seu rosto era como sol, e as suas pernas como colunas de fogo.

1. Ekkor láttam, hogy egy másik hatalmas angyal száll le az égbõl. Felhõ övezte, és szivárvány ívelt a feje fölött, arca ragyogott, mint a Nap, lába meg izzott, mint a tûzoszlop.

2. Segurava na mão um pequeno livro aberto. Pôs o pé direito sobre o mar, o esquerdo sobre a terra

2. Kezében kibontott kis könyvtekercset tartott. Jobb lábával a tengerben állt, a ballal a földön.

3. e começou a clamar em alta voz, como um leão que ruge. Quando clamou, os sete trovões ressoaram.*

3. Nagy szóval kiáltott, ahogy az oroszlán ordít. Kiáltására hét mennydörgés válaszolt.

4. Quando cessaram de falar, dispunha-me a escrever, mas ouvi uma voz do céu que dizia: “Sela o que falaram os sete trovões e não o escrevas”.

4. Amikor hallottam a hét mennydörgést, írni akartam, de az égbõl szózat hallatszott: "Jegyezd meg, amit a hét mennydörgés hirdetett, de ne írd le!"

5. Então o anjo, que eu vira de pé sobre o mar e a terra, levantou a mão direita para o céu

5. És láttam, hogy az angyal, aki a tengerben és a földön állt, jobbját az égre emelte,

6. e jurou por aquele que vive pelos séculos dos séculos, que criou o céu e tudo o que há nele, a terra e tudo o que ela contém, o mar e tudo o que encerra, que não haveria mais tempo;

6. megesküdött az örökkön-örökké élõre, aki teremtette az eget és ami benne van, a földet s ami benne van, a tengert és ami benne van: "Nincs többé haladék!

7. mas, nos dias em que soasse a trombeta do sétimo anjo, se cumpriria o mistério de Deus, de acordo com a Boa-Nova que confiou a seus servos, os profetas.

7. Azon a napon, amikor a hetedik angyal megfújja a harsonát, beteljesedik az Isten titka, amint ezt tudtul adta szolgáinak, a prófétáknak."

8. Então, a voz que ouvi do céu falou-me de novo, e disse: “Vai e toma o pequeno livro aberto da mão do anjo que está em pé sobre o mar e a terra”.

8. Azután az égi hang újra szólt hozzám: "Menj, vedd el a nyitott könyvet az angyal kezébõl, aki a tengerben és a földön áll."

9. Fui eu, pois, ter com o anjo, dizendo-lhe que me desse o pequeno livro. E ele me disse: “Toma e devora-o! Ele te será amargo nas entranhas, mas, na boca, doce como o mel”.*

9. Odamentem az angyalhoz, hogy adja át nekem a könyvecskét. Így szólt hozzám: "Nesze, nyeld le! Keserû lesz tõle a gyomrod, de a szád olyan édes, mint a méz."

10. Tomei então o pequeno livro da mão do anjo e o comi. De fato, em minha boca tinha a doçura do mel, mas depois de o ter comido, amargou-me nas entranhas.

10. Elvettem az angyal kezébõl a könyvecskét és lenyeltem. A szám édes lett tõle, mint a méz. De amikor lenyeltem, a gyomrom keserû lett.

11. Então, foi-me explicado: “Urge que ainda profetizes de novo a numerosas nações, povos, línguas e reis”.*

11. Ekkor ezt mondták nekem: "Ismét jövendölnöd kell sok néprõl, nemzetrõl, nyelvrõl és királyról."