Dániel könyve, 7

1. Baltazárnak, Bábel királyának 1. esztendejében Dániel álmot látott fekvõhelyén; látomás jelent meg szeme elõtt. Az álmot rögvest leírta. Így hangzik:

2. Ezt jelenti Dániel: Éjszakai látomásomban azt láttam, hogy íme, az ég négy szele a nagy tenger ellen támadt.

3. A tengerbõl négy hatalmas vadállat bukkant fel. Mindegyik különbözött a másiktól.

4. Az elsõ olyan volt, mint az oroszlán, de sasszárnyai voltak. Láttam, amint kitépték a szárnyait, de aztán fölemelték a földrõl, s mintha ember lett volna, két lábára állították, sõt emberi szívet is kapott.

5. A második vadállat, lám, olyan volt, mint a medve; félig fölegyenesedett, s a szájában a fogai között három borda volt. Így biztatták: "Kelj fel, és egyél sok húst!"

6. Majd ismét más vadállatot láttam. Ez párduchoz hasonlított. Hátán négy madárszárnya volt. E vadállatnak négy feje volt és hatalmat kapott.

7. Ezután, íme, éjszakai látomásomban egy negyedik vadállatot is láttam. Félelmetes, rettenetes és szörnyû erõs volt. Hatalmas vasfogai voltak: falt és rágott, a maradékot pedig széttiporta a lábával. Egészen más volt, mint a többi vadállat, tíz szarva volt.

8. Amint a szarvakat figyeltem, lám, még egy kis szarv nõtt ki közöttük. De elõbb az addigi szarvak közül hármat kitéptek. Lám, ezen a szarvon emberi szemhez hasonló szemek voltak, meg fennhéjázón beszélõ száj.

9. Amint néztem, egyszer csak trónokat állítottak fel, és az Õsöreg leült. Ruhája fehér volt, mint a hó, fején a haj tiszta, mint a gyapjú. Trónja lobogó lángból volt, kerekei meg izzó parázsból.

10. Tûzfolyó eredt belõle és folyt tovább. Ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer tízezren álltak elõtte. Ítéletet tartottak, és felnyitották a könyveket.

11. Aztán láttam az elbizakodott beszédek elhangzása után, amelyeket a szarv hirdetett, magam láttam, hogy megölték a vadállatot, testét darabokra vágták és tûzre vetették.

12. A többi vadállat is elvesztette hatalmát, de egy meghatározott idõre még életben maradhattak.

13. Láttam az éjjeli látomásban, hogy íme, az ég felhõin valaki közeledik. Olyan volt, mint az Emberfia. Amikor az Õsöreghez ért, színe elé vezették.

14. Hatalmat, méltóságot és királyságot adott neki. Minden népnek, nemzetnek és nyelvnek neki kellett szolgálnia. Hatalma örök hatalom volt, amely nem enyészik el soha, és királysága nem megy veszendõbe.

15. Nekem, Dánielnek emiatt megrendült a lelkem, s elmém látomásai megzavartak.

16. Odamentem az ott állók közül az egyikhez, és megbízható felvilágosítást kértem tõle mindezek felõl. Szóba állt velem, és megmagyarázta nekem a dolgok értelmét:

17. "Ez a négy hatalmas vadállat négy király, aki hatalomra jut a földön.

18. De a Fölséges szentjei nyerik el a királyságot, és az országot örökké birtokolni fogják, örökkön-örökké."

19. A negyedik vadállatról is szerettem volna bizonyosat tudni, amely egészen különbözött a többitõl, és igen rettenetes volt. Fogai vasból voltak, karmai meg bronzból. Falt és rágott, a maradékot pedig széttiporta a lábával.

20. Továbbá a fején levõ tíz szarvról, s arról a másikról, amely kinõtt és amely elõtt a három szarv lehullott. Ennek szemei voltak, és fennhéjázón beszélõ szája, és nagyobbnak látszott, mint a többi szarv.

21. Láttam, hogy ez a szarv hadat viselt a szentek ellen, s legyõzte õket,

22. míg el nem jött az Õsöreg, és igazságot nem szolgáltatott a Fölséges szentjeinek, s míg el nem érkezett az idõ, és a szentek el nem foglalták a királyságot.

23. Így válaszolt: "A negyedik vadállat (ezt jelenti): egy negyedik ország lesz a földön, amely különbözik a többi országtól. Ez felfalja, összetiporja és szétzúzza az egész földet.

24. A tíz szarv (ezt jelenti): ebbõl az országból tíz király jut hatalomra. Utánuk pedig egy másik kerül uralomra. Ez különbözik a többiektõl, és három királyt megaláz.

25. Beszédeket mond a Fölséges ellen, és eltiporja a Fölséges szentjeit. Azt tervezi, hogy megváltoztatja az idõket és a törvényeket. Mindnyájan a kezébe kerülnek egy idõre, két idõre és egy fél idõre.

26. Akkor ítéletet tartanak, s megszûnik uralma, széttiporják, úgyhogy végleg megsemmisül.

27. Azután a Fölséges szentjeinek népe nyeri el a királyságot, a hatalmat és a legnagyobb országot az egész ég alatt. Az õ országa örökkévaló ország lesz, neki szolgál, és neki engedelmeskedik minden uralkodó."

28. Itt végzõdik a jelentés. Engemet, Dánielt, gondolataim úgy megrémítettek, hogy arcom színe is elváltozott. A dolgot jól szívembe véstem.