Znaleziono 549 Wyniki dla: vak
Azon a napon Dávid azt mondta: "Mindenki, aki legyõz egy jebuzitát és a csatornán át felhatol,...". Ami a vakokat és bénákat illeti, Dávid gyûlöli õket lelkében. [Innen származik a mondás: Vak és béna nem mehet be a templomba.] (Sámuel II. könyve 5, 8)
Nátán ezeket a szavakat és ezt az egész kinyilatkoztatást mind elmondta Dávidnak. (Sámuel II. könyve 7, 17)
A királyok, Hadad-Ezer szövetségesei mind látták, hogy vereséget szenvedtek Izrael fiaitól, azért békét kötöttek Izrael fiaival és alattvalók lettek. Az arámok ezután óvakodtak tõle, hogy az ammonitáknak segítséget nyújtsanak. (Sámuel II. könyve 10, 19)
Maga Absalom elmenekült. Amikor az õrségen levõ szolga kinézett, a Bachurim felõli úton egy csapat embert látott, amint lefelé ereszkedett a lejtõn. Az õr jelentette a dolgot a királynak, ezekkel a szavakkal: "Embereket láttam, amint lefelé ereszkedtek a lejtõn, a Bachurim felõli úton." (Sámuel II. könyve 13, 34)
Erre a király megkérdezte: "Nem Joáb keze van benne ebben a dologban?" Az asszony azt mondta rá: "Amint igaz, uram, királyom, hogy élsz; lehetetlen attól akár jobbra, akár balra eltérni, amit uram s királyom mond! Igen, szolgád, Joáb adta nekem ezt a megbízatást, õ adta ezeket a szavakat szolgálód szájába. (Sámuel II. könyve 14, 19)
Ezután történt, hogy Absalom szerzett magának harci szekereket, lovakat és ötven embert, fullajtárnak. (Sámuel II. könyve 15, 1)
Tegnap jöttél ide, s ma hagyjam, hogy velünk együtt bolyongásra add magad? Hiszen csak úgy vaktában megyek. Térj vissza és vidd magaddal földijeidet is. Legyen hozzád irgalmas és hûséges az Úr!" (Sámuel II. könyve 15, 20)
Kelj föl, menj ki és intézz barátságos szavakat az emberekhez. Mert esküszöm az Úrra: ha nem mész ki, az éjszaka egyetlen ember sem marad melletted. De ez nagyobb baj lesz neked, mint bármi baj, ami ifjúságodtól mostanig ért." (Sámuel II. könyve 19, 8)
de Ceruja fia, Abisáj a segítségére sietett, lesújtott a filiszteusra és megölte. Akkor emberei megeskették Dávidot ezekkel a szavakkal: "Többé nem szabad neked is harcba szállnod velünk, nehogy kioltsd Izrael fáklyáját." (Sámuel II. könyve 21, 17)
Bûntelenül jártam színe elõtt, óvakodtam a bûntõl. (Sámuel II. könyve 22, 24)
Adonija, Haggit fia közben ilyen gondolatokra ragadtatta magát: Én leszek a király! Szerzett hát magának szekereket, lovakat és ötven embert, fullajtárnak. (Királyok I. könyve 1, 5)
Akkor ezt az esküt tette a király az Úrra: "Sújtson az Isten ezzel és még nagyobb bajjal, ha Adonija ezeket a szavakat nem élete vesztére ejtette ki! (Királyok I. könyve 2, 23)
