Znaleziono 1997 Wyniki dla: Volt
Mindent elõkészítettek az áldozathoz. Most Nehemiás megparancsolta a papoknak, hogy a fára és ami rajta volt, arra öntsék rá a vizet. (Makkabeusok II. könyve 1, 21)
Az írásokban azt is megtalálni, hogy Jeremiás próféta megparancsolta az elhurcoltaknak, hogy vigyenek a tûzbõl, amint errõl szó volt. (Makkabeusok II. könyve 2, 1)
és visszaszerezték az egész földkerekségen híres templomot, a várost fölszabadították, a már-már érvényüket vesztett törvényeknek meg érvényt szereztek, mert az Úr irgalmas volt jóságában - (Makkabeusok II. könyve 2, 22)
Számunkra, akik vállaltuk a rövidítés munkáját, természetesen nem volt könnyû, ellenkezõleg, izzadságba és virrasztásba került, (Makkabeusok II. könyve 2, 26)
Amikor nem tudott Oniásznak fölébe kerekedni, elment a tarzuszi Apollóniuszhoz, aki akkor Cöle-Szíria és Fönícia helytartója volt. (Makkabeusok II. könyve 3, 5)
Hírül vitte neki azt a mérhetetlen gazdagságot, amivel Jeruzsálemben a kincseskamra telve volt. Azt, hogy a pénz megszámlálhatatlan, nem kell mind az áldozat költségeinek fedezésére, s megvan rá a lehetõség, hogy a király kezére kerüljön. (Makkabeusok II. könyve 3, 6)
Szívettépõ volt, amint az összeverõdött tarka tömeg térdelt, a fõpap meg mélységes aggodalommal várta az elkövetkezendõket. (Makkabeusok II. könyve 3, 21)
De Heliodor volt olyan merész, hogy keresztülvigye terveit. (Makkabeusok II. könyve 3, 23)
A fõpap nagy gondban volt, hogy a király arra fog gyanakodni, hogy a zsidók ártottak Heliodornak. Ezért áldozatot mutatott be a férfi életben maradásáért. (Makkabeusok II. könyve 3, 32)
Heliodor áldozatot mutatott be az Úrnak, és nagy fogadalmat tett neki, amiért megõrizte életét. Nagyon barátságos volt Oniászhoz, és visszatért a királyhoz, seregével együtt. (Makkabeusok II. könyve 3, 35)
Ezért elment a királyhoz, nem azért, hogy népébõl való testvére ellen vádaskodjék, hanem mert különös gondja volt a nép javára. (Makkabeusok II. könyve 4, 5)
Miután megkapta a király jóváhagyásáról szóló levelet, hazatért. Nem volt benne semmi, ami méltóvá tette volna a fõpapságra, csak egy kegyetlen zsarnoknak az indulata és egy vadállatnak a bõszültsége. (Makkabeusok II. könyve 4, 25)
