Znaleziono 426 Wyniki dla: Urat
Ezután Jozija Izrael fiainak egész országából eltávolította az összes undokságot. Azokat, akik Izraelben tartózkodtak, mind rávette, hogy az Urat, az õ Istenüket szolgálják. Az õ napjaiban nem is szakadtak el az Úrtól, atyáik Istenétõl. (Krónikák II. könyve 34, 33)
A levitákat pedig, akik egész Izraelt szokták tanítani, és akiket az Úrnak szenteltek, felszólította: "A szent ládát helyezzétek el a templomban, amelyet Salamon, Dávid fia, Izrael királya épített. Többé nem kell a vállatokon hordoznotok. Most már szolgáljátok az Urat, a ti Isteneteket és az õ népét, Izraelt. (Krónikák II. könyve 35, 3)
Amikor az építõk lerakták az Úr templomának alapját, elõálltak - papi öltözetükben, trombitával - a papok, Aszaf fiai, a leviták meg cintányérokkal, hogy Dávidnak, Izrael királyának rendelése szerint dicsõítsék az Urat. (Ezdrás könyve 3, 10)
Dicsõítõ és hálaénekeket zengtek az Úrnak, "mert jó, és szeretete örökké tart Izrael iránt." Az egész nép örömujjongásban tört ki, és magasztalták az Urat, mivel lerakták az Úr templomának alapját. (Ezdrás könyve 3, 11)
Ették a húsvéti bárányt Izraelnek fogságból hazatért fiai, s mindnyájan, akik szakítottak az ország népeinek tisztátalanságával, s hozzájuk csatlakoztak, hogy az Urat, Izrael Istenét keressék. (Ezdrás könyve 6, 21)
Most hát dicsõítsétek meg az Urat, atyáitok Istenét, teljesítsétek akaratát és különüljetek el a föld népétõl és az idegen asszonyoktól." (Ezdrás könyve 10, 11)
Majd kiráztam köntösömet és ezt mondtam: "Isten így rázzon ki házából, vagyonából minden embert, aki nem tartja meg ezt az ígéretet. Ilyen kirázott és üres legyen!" Az egész gyülekezet ráfelelte: "Úgy legyen!" -, és dicsõítette az Urat. A nép pedig a határozat értelmében járt el. (Nehemiás könyve 5, 13)
Akkor Ezdrás áldotta az Urat, a nagy Istent, s az egész nép kitárt kézzel ráfelelte: ámen, ámen, ámen, majd mélyen meghajoltak, s földre borulva imádták az Urat. (Nehemiás könyve 8, 6)
[Jesua, Binnui, Kadmiel, Sebanja, Bunni, Serebja, Bani, Kenani fölálltak a leviták emelvényére, s hangosan szólították az Urat, az õ Istenüket. (Nehemiás könyve 9, 4)
Aztán így szóltak a leviták, Jesua, Kadmiel, Bani, Hasabnia, Serebja, Hodijja, Sebanja és Petahja: "Keljetek föl, s magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket!"] Áldott legyen dicsõséges neved, amely fölötte van minden áldásnak és dicséretnek! (Nehemiás könyve 9, 5)
Amikor Sára ezt meghallotta, nagyon elkeseredett, sírva fakadt, s bement az apja szobájába, hogy felakassza magát. De aztán meggondolta a dolgot: "Szégyent hozzak apámra? Azt mondják majd neki: Mennyire szeretted azt az egy szem lányodat, s keserûségében az is felakasztotta magát! Nem szomorítom meg apámat, nem viszem sírba. Nem akasztom fel magam, inkább majd az Urat kérem, hogy vegye el az életemet, s ne kelljen több csúfolódást hallanom." (Tóbiás könyve 3, 10)
Minden idõben magasztald Istent, az Urat, és tõle kérd, hogy az egyenes úton járhass, s hogy útjaid és szándékaid jó véget érjenek. Egy népnek sem adatott meg a bölcsesség, hanem az Úr ad minden jót. Akit akar, azt fölemeli, akit akar, azt megalázza egészen az alvilág fenekéig. Édes fiam, ne feledd el tanácsaimat, ne vesszenek ki szívedbõl! (Tóbiás könyve 4, 19)
