Znaleziono 204 Wyniki dla: Sve
Tóbiás kiment, és szólt neki: "Barátom, apám szeretne megismerni." Az angyal belépett a házba. Elõször Tobit üdvözölte, aztán az kívánt neki minden jót. Tobit így szólt: "Mi örömöm lehet még nekem? Megvakultam, nem látom a ragyogó eget, olyan sötétség borul rám, mint a halottakra, akik már nem látnak világosságot. Élõhalott vagyok: hallom az emberek hangját, de látni nem látom õket." Az angyal azt mondta neki: "Bízzál, Isten nem késlekedik, meggyógyít. Bízzál!" Tobit így szólt hozzá: "Az én Tóbiás fiam Médiába készül. Elmennél-e vele mint vezetõje? Megfizetek érte, testvér." Így felelt neki: "Elkísérem, ismerek minden utat, mert sokszor jártam Médiában. Bejártam a völgyeket és a hegyeket, ismerek minden ösvényt." (Tóbiás könyve 5, 10)
Félelem és rettegés fogta el õket, s nem mertek tovább ketten együtt maradni, hanem szétszéledtek. Ki-ki elmenekült a hegyvidék és a síkság ösvényein. (Judit könyve 15, 2)
(1a) Achasvéros nagykirály uralkodásának 2. évében, Niszan hónap elsõ napján álmot látott Mardokeus, Jairnak a fia, (aki) Simi fia volt, az meg Kis fia. Benjamin törzsébõl származott, (1b) Szuzában lakó zsidó ember volt, egy tekintélyes férfi, aki a királyi udvarban teljesített szolgálatot. (1c) Azok közé az elhurcoltak közé tartozott, akiket Babilon királya, Nebukadnezár vitt fogságba Jechonjával, Júdea királyával egyetemben. (1d) Ez volt az álma: kiáltozás és lárma, mennydörgés és földrengés, nagy felfordulás az egész földön. (1e) Egyszer csak elõkerült két hatalmas sárkány, s mind a kettõ készen állt a támadásra. Rettenetesen üvöltöttek. (1f) Ordításuk arra indította a népeket, hogy harcoljanak az igaz nép ellen. (1g) A sötétség és a homály napja volt! Szorongás és aggódás, félelem és nagy rettegés volt a földön. (1h) Az igazak egész népe rettegett a rá váró veszedelemtõl, várta pusztulását és hívta az Istent. (1i) Könyörgésükre egy kis forrás bõvízû, nagy folyóvá dagadt. (1k) Fényesség támadt, felvirradt a nap, s a megalázottak fölemelkedtek és eltiporták a hatalmasokat. (1l) Mardokeus az álom után fölébredt, s azon gondolkodott, hogy mi lehet Isten szándéka. Minden figyelmét arra fordította - késõ éjszakáig -, hogy behatoljon értelmébe. (1m) Mardokeusnak az udvarban volt a szállása a király két eunuchjával, Bigtannal és Teressel, akik a palota õrei voltak. (1n) Hallotta beszélgetésüket, kifürkészte tervüket és megtudta: arra készülnek, hogy kezet vessenek Achasvéros királyra. Jelentette a dolgot a királynak. (1o) A király kérdõre vonta a két eunuchot, s amikor beismerték, halállal büntette õket. (1p) A király följegyeztette a történeteket az események könyvébe, de Mardokeus is írásba foglalta az eseményt. (1q) Aztán a király megajándékozta Mardokeust, és megbízta, hogy teljesítsen szolgálatot a palotában. (1r) Ámán azonban, az agagita Hamdatának a fia, aki kedves embere volt a királynak, a király két eunuchja miatt a vesztére tört Mardokeusnak. (Eszter könyve 1, 0)
Achasvéros idejében történt - ez az Achasvéros Indiától Etiópiáig százhuszonhét tartományon uralkodott -, (Eszter könyve 1, 1)
Vasti királyné is lakomát ült az asszonyokkal Achasvéros királyi palotájában. (Eszter könyve 1, 9)
A hetedik napon a király jókedvre derült a bortól, és megparancsolta a hét eunuchnak: Mehumannak, Bizzetának, Harbonának, Bigtának, Abgatának, Zetarnak és Karkasznak, akik Achasvéros király szolgálatára álltak, (Eszter könyve 1, 10)
"Mi történjék - kérdezte - törvény szerint Vasti királynéval, amiatt, hogy nem engedelmeskedett Achasvéros király parancsának, amelyet az eunuchok adtak tudtára?" (Eszter könyve 1, 15)
Memukán - a király és a fejedelmek hallatára - így válaszolt: "Nemcsak a király ellen vétett Vasti királyné, hanem minden fejedelem és minden nép ellen is, akik, s amelyek Achasvéros összes tartományában csak vannak. (Eszter könyve 1, 16)
Mert a királyné tette tudomására jut az asszonyoknak, s arra bátorítja fel õket, hogy megvessék férjüket, hiszen azt mondják: Achasvéros király megparancsolta Vasti királynénak, hogy menjen be hozzá, de õ nem ment be. (Eszter könyve 1, 17)
Ha a király jónak látja, bocsásson ki visszavonhatatlan királyi rendeletet, s jegyezzék fel a perzsák és a médek törvényei közé: Vasti nem léphet többé Achasvéros király színe elé, királynéi méltóságát a király adja másnak, aki méltóbb rá. (Eszter könyve 1, 19)
Ezek után az események után, amikor már lelohadt a haragja, Achasvéros király Vastira gondolt, arra, amit tett és a rendeletre, amit miatta hoztak. (Eszter könyve 2, 1)
Minden lánynak sorban be kellett mennie Achasvéros királyhoz akkor, amikor eltelt a tizenkét hónap, ami alatt az asszonyokra vonatkozó szabályok szerint elõ kellett készülniük: hat hónapig mirhaolajat, másik hat hónapig meg balzsamot és más asszonyi kenetet használtak szépségük ápolására. (Eszter könyve 2, 12)
