Znaleziono 14115 Wyniki dla: Re
aztán elindult Dávid, és az egész vele tartó sereggel a júdeai Baalába vonult, hogy elhozza onnan Isten ládáját, amely a Seregek Urának nevét viseli, aki a kerubok fölött trónol. (Sámuel II. könyve 6, 2)
Isten ládáját egy új szekérre tették azután, hogy elhozták Abinadab házából, amely a dombon állt; s Abinadab fiai, Uza és Achjo vezették a szekeret. (Sámuel II. könyve 6, 3)
Dávid és Izrael egész háza teljes lendülettel táncoltak az Úr elõtt, s énekeltek citera, hárfa, dob, csengettyû és cintányér kíséretében. (Sámuel II. könyve 6, 5)
Erre fellángolt az Úr haragja Uza ellen, s lesújtott rá az Isten vétkéért, úgyhogy meghalt ott, az Isten ládája mellett. (Sámuel II. könyve 6, 7)
Dávid nagyon megütõdött rajta, hogy az Úr olyan hirtelenül elragadta Uzát. Ezért hívják azt a helyet mind a mai napig Perec-Uzának. (Sámuel II. könyve 6, 8)
S táncolt is Dávid - teljes erejébõl - az Úr elõtt, közben egy vászon efod övezte. (Sámuel II. könyve 6, 14)
Így vitte fel Dávid és Izrael háza ujjongás és harsonaszó kíséretében az Úr ládáját. (Sámuel II. könyve 6, 15)
Az Úr ládáját bevitték, és a sátorban arra a helyre állították, amelyet Dávid kijelölt neki. Akkor Dávid égõáldozatot és közösségi áldozatot mutatott be az Úr elõtt, (Sámuel II. könyve 6, 17)
Aztán az egész népnek, Izrael fiai egész seregének, a férfiaknak éppúgy, mint a nõknek kiosztatott egy-egy kenyeret, egy csomó datolyát és egy-egy mazsolás kalácsot. Ezután az egész nép hazament. (Sámuel II. könyve 6, 19)
Amikor Dávid hazatért, hogy családját is megáldja, Saul lánya, Michal, Dávid elé lépett, s azt mondta: "Milyen tiszteletre méltó módon viselkedett ma Izrael királya, amikor szolgái szolgálóinak szeme láttára levetkõzött, ahogy csak a csõcselékbõl szokott valaki levetkõzni!" (Sámuel II. könyve 6, 20)
Dávid így válaszolt Michalnak: "Az Úr elõtt táncoltam! Az Úr életére, aki engem atyád és egész háza helyett kiválasztott, s megtett fejedelemnek az Úr népe, Izrael fölött: Az Úr elõtt igenis táncolok. (Sámuel II. könyve 6, 21)
Sõt, még jobban megalázkodom, mint most, akkor is, ha a te szemedben megvetésre méltó vagyok is. Mert a szolgálók körében, akiket említettél, azok körében tiszteletet váltok ki." (Sámuel II. könyve 6, 22)
