Znaleziono 14115 Wyniki dla: Re
A hírvivõk elmentek Saulhoz Gibeába, és elmondták a népnek a dolgot, mire az egész nép hangos sírásban tört ki. (Sámuel I. könyve 11, 4)
Saul épp akkor ért haza az ökreivel a mezõrõl, s megkérdezte: "Mi történt a néppel, hogy sír?" Elbeszélték neki Jábes lakóinak ügyét. (Sámuel I. könyve 11, 5)
Fogott egy pár ökröt, darabokra vágta és szétküldte hírvivõivel Izrael miden vidékére, ezzel az üzenettel: "Aki nem vonul ki Saul vezérletével, az ugyanígy jár!" A népet eltöltötte az Úr félelme, s egy emberként kivonultak. (Sámuel I. könyve 11, 7)
Bezekben számba vette õket, s Izrael fiai háromszázezret, a júdeaiak meg harmincezret tettek ki. (Sámuel I. könyve 11, 8)
Erre így szólt a hírhozókhoz, akik fölkeresték: "Mondjátok meg a gileádi Jábes lakóinak: Holnap, mire a nap melegen süt, segítséget kaptok." Amikor a hírvivõk hazatértek és Jábes lakóinak beszámoltak, ezek örültek. (Sámuel I. könyve 11, 9)
Másnap reggel Saul három csapatba osztotta a népet. Hajnal hasadtakor behatoltak a táborba, s mire kivilágosodott, megverték az ammonitákat. A maradék szétszéledt, nem maradt kettõ sem együtt. (Sámuel I. könyve 11, 11)
Akkor a nép így szólt Sámuelhez: "Kik voltak, akik megkérdezték: Saul uralkodjék fölöttünk? Add ki nekünk ezeket az embereket, hadd verjük õket agyon!" (Sámuel I. könyve 11, 12)
Saul azonban azt mondta: "Ezen a napon nem szabad senkit sem megölni, mert az Úr gyõzelemre segítette Izraelt." (Sámuel I. könyve 11, 13)
Aztán Sámuel szózatot intézett egész Izraelhez: "Nézzétek, mindent megtettem, amire kértetek, s királyt rendeltem fölétek. (Sámuel I. könyve 12, 1)
Ezentúl ez a király jár majd elõttetek. Ami engem illet, én már megöregedtem és megõszültem, s fiaim vannak közöttetek. Ifjúságomtól mind a mai napig mindent a szemetek láttára tettem. (Sámuel I. könyve 12, 2)
Nézzétek, itt állok! Járuljatok az Úr elé és fölkentje elé, és tanúskodjatok ellenem! Kinek vettem el egyetlen ökrét is? Kitõl vettem el egyetlen szamarat is? Kit nyomtam el? Kivel szemben folyamodtam erõszakhoz? Kitõl fogadtam el megvesztegetésül ajándékot, s hagytam, hogy így bekösse a szemem? Vádoljatok, s megfelelek nektek!" (Sámuel I. könyve 12, 3)
Erre azt mondta nekik: "Az Úr a tanúm veletek szemben, s fölkentje a tanúm ezen a napon, hogy nem találtatok semmit a kezemben." "Igen, õ a tanú" - válaszolták. (Sámuel I. könyve 12, 5)
