Znaleziono 2008 Wyniki dla: Izrael Ellenségei
Attól a naptól fogva, hogy kihoztam népemet Egyiptom földjérõl, sem várost nem választottam Izrael egyetlen törzsébõl sem, hogy ott templom épüljön nevemnek, sem férfit nem választottam, hogy népemnek, Izraelnek fejedelme legyen. (Krónikák II. könyve 6, 5)
Atyám egykor elhatározta, hogy templomot épít az Úr, Izrael Istene nevének. (Krónikák II. könyve 6, 7)
Az Úr teljesítette is ígéretét, amelyet tett. Én léptem atyám, Dávid helyébe, én ültem Izrael trónján, amint az Úr megígérte, és én építettem fel a templomot az Úr, Izrael Istene nevének. (Krónikák II. könyve 6, 10)
Sõt, elhelyeztem benne a ládát is. Benne van a szövetség, amelyet az Úr Izrael fiaival kötött." (Krónikák II. könyve 6, 11)
Azután odaállt az Úr oltára elé, szemben Izrael gyülekezetével, és kiterjesztette a kezét. (Krónikák II. könyve 6, 12)
Salamon ugyanis egy kör alakú bronzemelvényt készíttetett, és az udvar közepére állíttatta. Öt könyök volt a hossza, öt könyök a szélessége, és három könyök a magassága. Erre állt fel, majd Izrael gyülekezetével szemben letérdelt, és kezét az ég felé tárva (Krónikák II. könyve 6, 13)
így imádkozott: "Uram, Izrael Istene, nincs hozzád hasonló Isten sem az égben, sem a földön. Megtartod szövetségedet és kegyes maradsz szolgáidhoz, akik teljes szívükbõl színed elõtt járnak. (Krónikák II. könyve 6, 14)
Uram, Izrael Istene, teljesítsd tehát ígéretedet, amelyet szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak tettél, amikor azt mondtad: Ha fiaid vigyáznak útjaikra, és megtartják szövetségemet, ahogyan te megtartottad, akkor utódod sose fog hiányozni színem elõl, Izrael királyi székérõl. (Krónikák II. könyve 6, 16)
Uram, Izrael Istene, valósuljon meg tehát ígéreted, amelyet szolgádnak, Dávidnak tettél. (Krónikák II. könyve 6, 17)
Ha néped, Izrael, vétkei miatt vereséget szenved ellenségétõl, de aztán megtér, megvallja nevedet, könyörög és esdekel színed elõtt e templomban, (Krónikák II. könyve 6, 24)
Ha éhínség, pestis, aszály, gabonaragya, sáska vagy féreg támad az országban, ha ellenségei ostromolják valamelyik város kapuját, ha bármilyen csapás vagy nyomorúság sújtja, (Krónikák II. könyve 6, 28)
de aztán felismerik a csapást és a nyomorúságot, és kitárják kezüket ebben a templomban, minden imádságot és minden esdeklést, akár egyes emberek, akár Izrael egész népe intézi hozzád, (Krónikák II. könyve 6, 29)
