Znaleziono 6746 Wyniki dla: Hogy
Magaslatokat építettek a Baalnak, hogy elégessék tûzzel fiaikat, amit egyáltalán nem parancsoltam, sem el nem rendeltem, de még csak eszembe se jutott. (Jeremiás könyve 19, 5)
Amikor Jeremiás visszatért a Tofetbõl, ahová az Úr küldte, hogy jövendöljön, megállt az Úr háza udvarán és így beszélt az egész néphez: (Jeremiás könyve 19, 14)
Meghallotta Paschur pap, Immer fia, aki az Úr házának felügyelõje volt, hogy Jeremiás ezt a prófétai szózatot hirdette. (Jeremiás könyve 20, 1)
Rászedtél, Uram! S én hagytam, hogy rászedj. Erõsebb voltál nálam és legyõztél. Nevetségessé váltam napról napra: Aki csak lát, mind kicsúfol. (Jeremiás könyve 20, 7)
Már azt gondoltam: Nem törõdöm vele, nem beszélek többé a nevében. De ilyenkor mintha tûz gyúlt volna szívemben, és átjárta minden csontomat. S ha megfeszítettem erõmet, hogy ellenálljak, belefáradtam és nem tudtam elviselni. (Jeremiás könyve 20, 9)
Miért is jöttem ki méhébõl? Hogy csak nyomorúságot és bánatot lássak, és gyalázatban töltsem napjaimat? (Jeremiás könyve 20, 18)
Dávid háza! Ezt mondja az Úr: Reggelenként igazságos ítéletet hozzatok, és ragadjátok ki, akit nyomorgatnak, nyomorgatója kezébõl. Mert különben fellobban haragom, mint a tûz, és úgy ég majd, hogy senki el nem oltja. (Jeremiás könyve 21, 12)
De ha nem hallgattok ezekre a szavakra, akkor saját magamra esküszöm - mondja az Úr -, hogy rommá lesz ez a ház. (Jeremiás könyve 22, 5)
Abból áll a királyságod, hogy cédrusfából való épülettel versenyezz másokkal? Apád is evett és ivott, akárcsak te, de azért az igazságra és a jogra is gondja volt, jól is ment a sora. (Jeremiás könyve 22, 15)
Ám a te szemed és a te szíved csak arra ügyel, hogy a magad hasznát hajszold, hogy ártatlan vért onts, meg az erõszakra és az elnyomásra. (Jeremiás könyve 22, 17)
Beszéltem neked, amikor még jól ment a sorod, de te azt mondtad: "Nem hallgatok rád." Ez a te szokásod ifjúkorod óta, hogy nem hallgatsz a szavamra. (Jeremiás könyve 22, 21)
Te, aki a Libanonon lakol, és a cédrusokon raktál fészket: hogy fogsz majd ordítani, amikor utolérnek a fájdalmak, a rémület, mint a vajúdó asszonyt. (Jeremiás könyve 22, 23)
