Znaleziono 6746 Wyniki dla: Hogy
Uram, te jól tudod, hogy az embernek nincs hatalmában az útja; és nem adatott meg neki, hogy irányt szabjon útjának, s maga irányítsa lépteit. (Jeremiás könyve 10, 23)
és teljesítem az esküt, amellyel megesküdtem atyáitoknak, hogy tejjel-mézzel folyó országot adok nekik, amint ez ma is így van. Erre így feleltem: Megteszem Uram! (Jeremiás könyve 11, 5)
De õk nem hallgattak rám, s nem figyeltek ide. Sõt, mindenki a saját gonosz szíve sugallatát követte. Ezért ellenük fordítom e szövetség szavait, amelyeket mind azért rendeltem, hogy megtartsák, de õk nem tartották meg. (Jeremiás könyve 11, 8)
Visszatértek atyáik gonoszságaihoz, akik nem akarták meghallani szavaimat. Õk is idegen istenek nyomába szegõdnek, hogy nekik szolgáljanak. Izrael háza és Júda háza megszegte szövetségemet, amelyet atyáikkal kötöttem. (Jeremiás könyve 11, 10)
Mert a Seregek Ura, aki ültetett, veszedelmet mondott ki rád a gonoszság miatt, amelyet Izrael háza és Júda háza azzal követett el, hogy a Baalnak bemutatott illatáldozattal felingerelt. (Jeremiás könyve 11, 17)
Én meg olyan voltam, mint a szelíd bárány, amelyet vágóhídra hurcolnak; nem tudtam, hogy terveket koholnak ellenem, mondván: Pusztítsuk el a fát, ereje teljében vágjuk ki az élõk földjérõl, úgyhogy még a nevét se emlegessék többé. (Jeremiás könyve 11, 19)
Ezt mondta ki az Úr Anatot férfiaira, akik elhatározták, hogy megölnek, s így figyelmeztettek: "Ne prófétálj az Úr nevében, mert különben meghalsz a kezünk között." (Jeremiás könyve 11, 21)
Biztos, hogy neked lesz igazad, Uram, ha perelni kezdek veled. Mégis, hadd tegyem föl kérdésemet: Miért szerencsések a gonoszok, s miért élveznek békét a hûtlenek? (Jeremiás könyve 12, 1)
Vajon szép tollazatú madár az én örökségem, hogy a madarak mindenfelõl köré gyülekeznek? Rajta! Gyûljetek össze ti is mind, vadállatok, gyertek, hogy felfaljátok! (Jeremiás könyve 12, 9)
Ám aztán, hogy kitéptem õket, megkönyörülök rajtuk, és visszavezetem õket, mindegyiket a maga örökrészébe, a maga országába. (Jeremiás könyve 12, 15)
És ha gondjuk lesz rá, hogy megtanulják népem útjait, és az én nevemre esküsznek, ilyen módon: "Amint igaz, hogy az Úr él", úgy, ahogy a népem megtanult tõlük Baalra esküdni, akkor helyük lesz majd az én népem között. (Jeremiás könyve 12, 16)
Hosszú idõ elteltével újra szólt hozzám az Úr: "Kelj föl, menj el az Eufráteszhez és hozd el onnan az övet, amelyrõl megparancsoltam neked, hogy rejtsd ott el." (Jeremiás könyve 13, 6)
